Fezejet

1 9 | öntudatlan merengés, amit úgy fáj látni; mindennap elfelejté,
2 15|        Egy ilyen döfés nagyon fáj a vékony ruhán keresztül.~–
3 15|  keresztül.~– Egy cseppet sem fáj, bizonyosan mondhatom. Meg
4 15|         Kedvesem, mondsza, mi fáj?” Ha hidegen jó éjt kell
5 17|      ember nem érzi már, hogy fáj, akkor közel van hozzá,
6 28|      s félne, hogy az most is fáj ott. Pedig csupa édesség