Fezejet
1 Elo| szeresse, s kit inkább megölt ő, mint hogy mást szeressen.
2 Elo| verette, egyik felén volt az ő feje Dzsehángiréval egyesítve,
3 Elo| szegényei között, hogy az ő szerelmét örökké emlegessék.
4 Elo| publikum közé kerülhettek az ő kezeiken keresztül.~Beszélhetnék
5 Elo| végette hercegnővé lenni, ő lett miatta juhásszá, s
6 Elo| ahogy emberek szeretnek: ő a tündérek szerelmére akarta
7 Elo| emlékezik rá, hogy hiszen azt ő is tudja valahonnan.~Mindennapi
8 2 | tigris lefeküdt előtte, s ő kegyesen rádűlt, olyankor
9 2 | lehetett vele szót váltani, az ő veszélyeztetése nélkül.~–
10 2 | könnyen megtehetné, hogy ő is kinyújtsa a vasrácson
11 2 | Amuratnak van szíve.~Amurat volt ő csíkos szultánsága neve.~–
12 2 | ellenfelemmel: tulajdon magammal; – ő győzött le. Mire a másik
13 2 | egész állatsereglettel.~Ő mindannyiszor mélyen fürkésző
14 2 | önnek. Én ővele maradok. Ő nem öl meg engem.”~Végtelenül
15 2 | csinálsz itt?~– Ügyelek, míg ő visszatér.~– Soká fog tartani
16 2 | az ajtót, s aztán, amint ő kiszökött, ne sokat foglalkozzék
17 2 | olyan bátor vagyok, mint ő? Meguntam-e saját életemet?
18 2 | Velem történt volna az, ha ő mentségemre nem siet.~ ~
19 3 | karjainkba a meztelen bőrre az ő nevének előbetűjét a királyi
20 3 | akadnak szemtelenek, akik az ő nevét is felveszik; de én
21 3 | egész lelkem tele van az ő képével. Én tehát egészen
22 3 | hívünk volt, s most íme, ő is a forradalmi zászlóval
23 3 | combjába fúródott, s arra ő összeroskadt.~Az én csapatom
24 3 | hisz ez a borzalom is az ő megmentésére történt. Hasztalan!
25 3 | azt mondá, hogy megteszi ő. Felöltözött abruzzi parasztnak,
26 3 | Tehát itt vagyok már az ő közelében, csak egy rövid
27 3 | célnál voltam. Itt voltam az ő közelében. Meglehet, hogy
28 3 | közelében. Meglehet, hogy ő most éppen fejem fölött
29 3 | az övé volt, s kit akkor ő gyűlölt; ki most a másé,
30 4 | Német név, de magyar kebel. Ő a mi emberünk. Múltja kezeskedik
31 4 | kipróbált férfi. Most is ő a lelke, a vezetője a megyei
32 4 | követ el, azt én nem értem. Ő úr marad, mint eddig, s
33 4 | csomagokhoz annyira, mint ő; respektálta minden kormány.~–
34 4 | koszorújával feldíszítve ő maga emelte azt magasra.
35 4 | Harter körül csoportosult. Ő volt az orákulum. Tőle leste
36 4 | Hová, kérem? – kiálta ő legelébb apja bölcs szavaira. –
37 4 | hogy a honvédek sírjánál ő mondjon valami szónoklatot.~
38 4 | Hiába szabadkozott, hogy ő nem tud hozzá, neki semmi
39 5 | Német név, de magyar kebel. Ő a mi emberünk. Múltja kezeskedik
40 5 | kipróbált férfi. Most is ő a lelke, a vezetője a megyei
41 5 | követ el, azt én nem értem. Ő úr marad, mint eddig, s
42 5 | csomagokhoz annyira, mint ő; respektálta minden kormány.~–
43 5 | koszorújával feldíszítve ő maga emelte azt magasra.
44 5 | Harter körül csoportosult. Ő volt az orákulum. Tőle leste
45 5 | Hová, kérem? – kiálta ő legelébb apja bölcs szavaira. –
46 5 | hogy a honvédek sírjánál ő mondjon valami szónoklatot.~
47 5 | Hiába szabadkozott, hogy ő nem tud hozzá, neki semmi
48 6 | vármegye pere, irománya mind az ő vállán maradt, úgyszólván
49 6 | maradt, úgyszólván most ő maga egyedül az egész vármegye.
50 6 | akarom megtudni, hogy mi az ő véleménye. Ebben nekünk,
51 6 | adta neki, hanem azokról az ő szép tehetségeiről, amiket
52 6 | amint lemondtam róla, az ő férje fog sietni üresen
53 6 | ha az ultrák bántanának, ő védelmezni fog, a hencegést
54 6 | időt bekövetkezni, amidőn ő nem lesz azon a helyen,
55 7 | mindennapi embereknél, hogy ő már előre elismerte e stúdium
56 7 | mozdulni többet, azt bizonyosan ő veri meg úgy, hogy nem tud
57 7 | s tudatta vele, hogy az ő szokása szerint mindent
58 7 | szokása szerint mindent ő maga vagy a kisasszony fognak
59 7 | ki a fejét az ajtón, hol ő dugta be a fejét az ajtón
60 7 | nagyasszony nem tehetett, mert ő azokat szokott izomrostanyag-burkolataikkal
61 7 | melyben pedig világosan az ő javára történt a csődtömeg
62 7 | csődtömeg elsikkasztása; de ő már csak a vigyorgó pofáját
63 7 | jámbor Világosi nem az. Ő jobban fél a cselédeitől,
64 7 | szorongatott nő, hogy hiszen ő kiadta az ételhez való húst,
65 7 | bátorsága asszonyának az ő evikciójára apellálni. Amint
66 7 | nem az a világ, amelyet ő itt hagyott. Ez nem az a
67 7 | tányérokat elmosogatni: ő már régen át is esett rajta.
68 7 | lehetett más, mint egyedül ő maga.~De megtette, amit
69 7 | is tudnia kell azt, hogy ő az áspis, azért szaladt
70 8 | által kifizettetni, mióta az ő nejévé lett. Lemming Rudolf
71 8 | tudomány a világon, amit ő tud és hirdet. A többi mind
72 8 | Angyaldy úr is hasonlóan tett. Ő is kezet csókolt az asszonyságnak,
73 8 | lesz bátorságom többé az ő szalonja ajtaján belépni.~–
74 8 | addig azok közt az időt, míg ő az asszonyságnál végez.
75 8 | Angyaldy főnökének, hogy ő beteges. Orvosa azt tanácsolta,
76 8 | hát ki tudja, ezek-e az ő keresztneveik, vagy csak
77 8 | kedvesét látni messziről. Ő a földszinten, az a páholyban.~
78 8 | haj bizony ott volt, hova ő tette.~Hanem azért a szép
79 9 | gyermekleányra nehezedik.~És ő meg tud annak felelni.~Mindenütt
80 9 | talált, ott megállt vele. Ő elindult legelészni, úrnője
81 9 | hogy jobb lesz bizony, ha ő is pihenésnek ereszti magát,
82 9 | tele volt virággal, amiket ő maga öntözött meg; soha
83 9 | tudta, mennyire szereti ő virágait. Pajkos gyermek
84 9 | úgy hallgatott a szavára.~Ő maga öntözte meg azokat
85 10 | katonák számára főztek, ő is odaállt a malomkőasztalhoz,
86 10 | dohányra azt mondta, hogy ő sohasem dohányzik.~– De
87 10 | tudatával bírt annak, hogy ő a mostani bölcs rendszer
88 10 | cselédeiért is fizetni? Húzza le ő maga azoknak béréből. És
89 10 | benne valami hiba. Most ő is előbbre került, s elővett
90 11 | van maga a pojáca befogva. Ő húzza a kocsit. A harmincas
91 11 | nyolckezű nem maliciózus. Ő megragadja áldozatait, kiszívja
92 11 | összevetegetni, hogy hiszen ő ide átkozott rossz helyre
93 11 | történt meg az soha, hogy ő huszonegy forintot látott
94 11 | megfizethetné a belépti díjat, mert ő jól mulatott, – de nem kardlappal,
95 13 | vörösek vagy feketék, az ő rangját el nem törlik; neki
96 13 | ide hozzák be az arcképet. Ő maga rendezé el, hogy melyik
97 13 | az apja elkergette, s ha ő ott marad, az ő erszényén
98 13 | elkergette, s ha ő ott marad, az ő erszényén üttetik seb. Tehát
99 13 | fizeti meg az árát, mert az ő termét díszíti. Kétszáz
100 13 | délszaki növényekből, miket ő jó szerencsére távol országból
101 13 | nem értette ezt a választ. Ő messze világból jött, ahova
102 13 | délvirágok, miknek magvait ő küldözé tengereken túli
103 13 | segítségére kell sietnie, s ő is nekifordult Elemérnek.~–
104 13 | érettebb eszű emberek az ő tulajdonából kihajigálnak
105 14 | gyermekem! Földönfutó koldusok.~Ő szegény nem tudott keservén
106 14 | to, ta ta ta.”~Ez volt az ő minden beszéde.~ ~Ilonka
107 14 | polgárnő nevét; nem kérdezte. Ő pedig nem sietett azt kérdezetlenül
108 14 | családhoz fog járni. Azt ő igen komoly társaságnak
109 14 | bizony mindennap megfordult ő annál a háznál, ahova Ilonka
110 14 | leckét az angol nyelvből?~(Ő lakta az egész emeletet.)~–
111 14 | Ilonka erre kissé elpirult. Ő valóban azt az ártatlan
112 14 | Tisztségéről a múlt években ő is lemondott; aztán mezei
113 14 | álmodva, hogy miket szenved ő most tőlem távol, talán
114 14 | meg vagyok győződve, hogy ő az.~– És az ismerős gentlemanek
115 14 | kis park sétányain, de biz ő sehol sem találkozott össze
116 14 | Városligetben volt; de biz ő csak ott sem találkozott
117 14 | útbaigazítás kellett e tekintetben. Ő igen szép hajlamokkal bírt
118 14 | látta az asztalnál ülve az ő kis lilaszín tündérét, amint
119 14 | idejárni leckét adni, amelyben ő haza szokott menni lefeküdni.
120 14 | megfordul annál a háznál, ahol ő úgyszólván otthon lakik,
121 14 | ennek fele sem tréfa; hiszen ő is sokáig járta a vívóiskolát.~
122 15 | abban a barlangban, ahova ő oly bizton tette be a lábát.~
123 15 | most a kezemben.~Egyszer ő tette azt velem, hogy a
124 15 | Malvinára ráismertem alakjáról. Ő volt a pirosruhás.~A két
125 15 | magamat – szólt a kékruhás, s ő is fleuretjéhez kapott,
126 15 | sem fogja venni fogadását. Ő tökéletes asszony. Fékezhetetlen,
127 15 | s míg Malvina vítőre az ő feje fölött siklott el,
128 15 | Angyaldyt is! Ez még jobb; ő is tanúja volt annak, mikor
129 15 | Mikor Angyaldy úr annak az ő hármas lakat alatt tartott
130 15 | a célra volt szánva. Azt ő ama jótékony női egylet
131 15 | rángások mutatkoztak. Az ő audenciatermében is ott
132 16 | tudósításában állítani, hogy az ő falujában valaki meghalt
133 16 | ebben az ínséges időben az ő pufók Marcijának azt a végzetet
134 16 | erre a szóra; sose tudta ő, hogy mi az.~– Bánja a kánya!
135 16 | ebbe a szerzetbe.~– Pedig ő is velünk vagyon, és nem
136 16 | nevét sem hordhatom, mert ő maga sem hordja; aztán egyszer
137 16 | a vallása a verekedést; ő nem foghat fegyvert a saját
138 16 | fegyvert a saját hazájáért, ő nem ölhet ellenséget, kendert
139 16 | bántsd ez ifjút, leányom! Ő még újonc; ha valakin tölteni
140 16 | a nagy izmos ember, kit ő mint híres verekedőt ismert
141 17 | porszemekkel, hogy még mindig ő az úr a mindenségben, a
142 17 | felégették a déliek; s aztán ő is beállt közlegénynek.~–
143 18 | a potomaci ütközetnek az ő perének siettetésével, azt
144 18 | tapasztaltabb hölgy volt: ő már sejtette, hogy e látogatások
145 18 | tudja, hogy kriminális eset: ő marad a polgári perrendtartás
146 18 | ráérsz várni. De hadd járjon ő tovább is ide. Én oly nagyon
147 18 | kezében, nem fájt volna az ő szíve Ilonka szép szemei
148 18 | Ilonka.~– Hogy került volna ő a Potomac mellé elesni?
149 18 | rajta kifogni. Utoljára is ő szakította félbe a leckét.~–
150 18 | nem tud erről semmit!”~„Ha ő annyi idő óta halva volna:
151 18 | történetét is, ami megint az ő tisztességes végcélját hozná
152 18 | szabad azt megtudni, hogy ő már gazdag.~Tehát ez a tűzakna
153 18 | elfacsarodott e szóra.~Hogy ő az, aki családja boldogságát
154 18 | szeszélyből összetépi! Hogy ő az, aki nem szeret sem apát,
155 18 | hogy házasságot ígért. Ő nem jön el holnap. Ha pedig
156 19 | az embert; hogy már most ő azután soha többé lopni
157 20 | büntető haragját, mégis az ő mennydörgése alatt vétkezem
158 20 | midőn szemembe nézesz, az ő szemét látod; mikor megcsókolsz,
159 20 | házasságtól, azért, mert ő kezdő ember. Kegyed pedig
160 20 | ügyvédnek foglalkozást adhat. Ő Béltekyt nevezetes évi fizetéssel
161 20 | annak kínjait.~Most már ő egzaminálta ki az angol
162 20 | országból, mert jól tudja, hogy „ő” is elhagyta a várost, kiment
163 20 | csalogatod. Nem te őt, hanem ő fog megcsalni téged. Ne
164 20 | pofácskáért valakit nőül vesznek. Ő téged kigúnyol, megvet,
165 20 | kiesett kezéből a fegyver, s ő maga ájultan rogyott a megsebesített
166 20 | magától fel nem ocsúdott; ő Ilonkát ápolta hazáig.~Hiszen
167 21 | hogy abban a megyében, ahol ő fekszik, ki levén hirdetve
168 21 | hirdetve a rögtönítélő bíróság, ő is lásson utána a rablóvadászatnak;
169 21 | kerekedni a lamentálásra, hogy ő ocsút kapott búza helyett,
170 21 | igazságot szolgáltat az ő szegény fejének. Csak várja
171 21 | meg akarta mutatni, hogy ő most milyen nagy úr, s csak
172 21 | szükségtelen; majd bemutatja ő mindjárt maga magát, s benyitott
173 21 | azt vallotta előttem, hogy ő azt az emberhasználatra
174 22 | egy ajtó előtt a lábamat, ő azon az ajtón nem fog bemenni;
175 22 | tudom, hogy méltóságod az ő hitelezőit szinte úgy elégítette
176 22 | kiderüljön, hogy mit fizetett ki ő megbízásomból Flórencben,
177 22 | De mi közöm nekem az ő csempészetéhez? – szólt
178 22 | érezte, hogy minő báb lett ő egy nálánál erősebb ember
179 22 | indítandó vizsgálatnál az ő saját számvetésének próbája
180 23 | felkavarodásban úgy érezé, hogy ő valamihez nagyon közel jutott,
181 23 | Fekszik bele. De nem az ő baja itt a fő kérdés, hanem
182 23 | tudok róla valamit, akkor ő is el van veszve meg én
183 23 | vizsgáló bíró előtt, hogy ő azt az ötezer aranyat méltóságodnak
184 23 | föltételt közölje ön vele. Ha ő „igen”, én is „igen”.~–
185 23 | szerint törvényes házastársa ő Lemmingnek, de a katolikus
186 23 | nem bírni, de magamat az ő rabjává tenni. Nyitva előtte
187 23 | helyzetéből; csupán csak őérte, az ő könnyező szemeiért; de hogy
188 23 | világ előtt megjelenjen; ő, kit én nevem egész ragyogásával
189 23 | összeszorongattatni. Az ő keze bizony hideg volt,
190 23 | fekhelyén őrizte volna, ő utat engedett neki; hadd
191 23 | utánaleskelődött volna; ő engedte tenni, menni; nem
192 23 | szüksége leend őméltóságának az ő szerény szolgálatára.~Az
193 23 | van (igazságtalanul, az ő meggyőződése szerint), felhasználná
194 23 | Tovább nem. (Azt hitte ő.) Mert hiszen, hogy az Elemérrel
195 23 | megnyugodhatik benne, ha ő szavát adja, hogy kibékül
196 24 | legjobban fizetik, s az ő kedveseinek nem szabad szükséget
197 24 | vállalkozik rá, azt hiszi, hogy az ő szemei tartósabbak, mint
198 24 | abban a szobában, amelyben ő dolgozott. Az orvos, kit
199 24 | után (én vagyok a pincér, ő a vendég) eléje hozom a
200 24 | eléje hozom a számlát, s ő egy fekete táblára írja
201 24 | visszautasítani nem szabad. Még ő unszolta leányát legjobban,
202 24 | családját, áldozza fel az ő kedvükért ezt az estét.
203 24 | kisasszony őket megtekinteni. Ő maga a kisasszony tiszteletére
204 24 | az ifjú akrobatának, hogy ő azzal a könyvvel vele fog
205 24 | kréta van szorítva, azzal ő a főösszeget maga szokta
206 24 | kalap lerepült fejéről, s ő maga megugrott.~A közönség
207 24 | kifejezése arcán. – Ki lehet ő? – kérdezte ezer meg ezer
208 24 | ezernyi közönség tekintete az ő alakján tűz össze, mintha
209 24 | szépségeit.~– Én már tudom, ki ő – szólt az egyik. – Amerikai
210 25 | valaki, hogy miket olvas ő most ebből a könyvből.~…
211 25 | magasságban az Úrnak……”~…Az ő arca is olyan piros és olyan
212 25 | estét. Most következett az ő előadása a kötélen, s míg
213 25 | lázasan hatott idegeire. Ő remegett miatta szüntelen,
214 25 | mosolygó halottamhoz, az ő fehér koszorúcskáját elkészíteni…~
215 25 | kikötötte magának, hogy ő ezt sohasem fogja nézni,
216 25 | Elemér őt nyomban kíséri.~Óh, ő ismerte még lépéseinek hangját
217 25 | közel hangzottak mögötte. Ő egyszer sem tekintett vissza.~
218 25 | meglepő, mert előre tudtam. Ő tiltja nekem e lépést. De
219 25 | nekem e lépést. De én az ő tilalmával nem gondolok,
220 26 | elpusztult világért dühöngött ő, hanem leforrázott szenvedélye
221 27 | egyik azt hazudja, hogy ő a férj; a másik: hogy ő
222 27 | ő a férj; a másik: hogy ő az állambölcs; pedig a szívet,
223 27 | pénzt adott a leánynak? Ő tartotta azt ki. Ezt kibeszélte
224 27 | hahota fogadta szavait. Ő maga is belenevetett.~Szegény!
225 27 | hallgatott a következő szóval, ő maga volt kénytelen azt
226 28 | nyújtja az öregnek, mintha az ő erős inai segítenék azt
227 28 | mégiscsak kitalálja azt, hisz az ő gondolatai is csak éppen
228 28 | képzelheti magáról, hogy ő az egész planéta-rendszer
229 28 | annak az embernek, akit az ő nevén hínak; kell-e neki,
230 28 | homloka előtt, melyet egyedül ő maga lát – és kívüle senki.
231 28 | melyet mindenki lát – egyedül ő maga nem.~*~Hát Föhnwald?~
232 29 | hitetni az emberekkel, hogy ő megérzi a föld alatt a titkos
|