Fezejet
1 2 | német rezidencián. Hogy mi dolga volt neki mindezeken
2 2 | mit bámultok reánk, ez a mi kettőnk dolga! Azután egyet
3 2 | elutasított.~Azt mondta: „Uram, mi semmiképpen sem termettünk
4 2 | ami pedig csak egy szó. Mi lesz belőlem aztán?~„Nőm!”~
5 3 | azt mondom, ne csináljunk mi itt sátort, hanem gyújtsunk
6 3 | hinni minden ember, hogy mi itt pirítjuk a fogainkat:
7 3 | tudta és akarata nélkül? Mi szólna ehhez Rossolino Pilo?~
8 3 | amikkel dicsekedni szokás.~– Mi mindnyájan, akik önnel vagyunk,
9 3 | ekkor az én Trivulzióm. – Mi itt most csúnya zsákutcába
10 3 | bevigyen a malomba őrletni?~Mi a sziklaútban meghúzódva
11 3 | vér vért kíván.~– De hát mi lesz, ha itt maradunk?~–
12 3 | akkor majd meglátja ön, hogy mi lesz.~Azzal a férfiak mindegyike
13 3 | foglalva az oltással, s mi sértetlenül hatoltunk ezúttal
14 3 | ne szóljon ön bele! Ezt mi jobban értjük. Nálunk az
15 3 | minden eremet.~– Igen bizony! Mi jobban verekedtünk, mint
16 4 | név, de magyar kebel. Ő a mi emberünk. Múltja kezeskedik
17 4 | udvarló jogvégzett ifjaktól, mi történik, mondatik és határoztatik
18 4 | Akkor ez volt a divat. Óh, mi hódítók, mi bájolók voltak
19 4 | a divat. Óh, mi hódítók, mi bájolók voltak vele a nők!~
20 4 | beszélni?~– Hát tudom én, mi ebben az ünnepélyes dolog?
21 4 | többiek követik. Hogy a papa mi nagylelkűséget követ el,
22 4 | felel:~– Hát tudom is én, mi az az alkotmány, mi az a
23 4 | én, mi az az alkotmány, mi az a nemzeti becsület? Akkor
24 4 | férfiak összecsoportosultak. Mi itt most a teendő?~Az utcát,
25 4 | ránk azon az úton, melyen mi a honfihála és keserv adóját
26 5 | név, de magyar kebel. Ő a mi emberünk. Múltja kezeskedik
27 5 | udvarló jogvégzett ifjaktól, mi történik, mondatik és határoztatik
28 5 | Akkor ez volt a divat. Óh, mi hódítók, mi bájolók voltak
29 5 | a divat. Óh, mi hódítók, mi bájolók voltak vele a nők!~
30 5 | beszélni?~– Hát tudom én, mi ebben az ünnepélyes dolog?
31 5 | többiek követik. Hogy a papa mi nagylelkűséget követ el,
32 5 | felel:~– Hát tudom is én, mi az az alkotmány, mi az a
33 5 | én, mi az az alkotmány, mi az a nemzeti becsület? Akkor
34 5 | férfiak összecsoportosultak. Mi itt most a teendő?~Az utcát,
35 5 | ránk azon az úton, melyen mi a honfihála és keserv adóját
36 6 | olyan csendesség volt a mi kis városunk utcáin, hogy
37 6 | Jusztikámtól akarom megtudni, hogy mi az ő véleménye. Ebben nekünk,
38 6 | kezdőjelenet, s ki tudja, mi lesz még ennek a vége?~A
39 7 | Az áspis~Hogy mi az az áspis?~Én bizony magam
40 7 | megtudja velem együtt, hogy mi az az áspis.~ ~Világosiék
41 7 | nagyasszonyom, kisasszonyom, mi az az áspis? No hát! Különben
42 7 | a füstölt oldalast, arra mi gondja a kocsisnak, a juhásznak,
43 7 | Világosiné kijött az ámbitusra.~– Mi baj?~– Itt a cuspájz! –
44 7 | csontokkal traktálnak, vagy mi? – tódító ki az öregbéres.~
45 7 | megmutathatja asszonyának, mi hát az az áspis.~– Micsoda? –
46 7 | szállt le.~– Hát ez a pipa mi? – szólt a kisasszony a
47 7 | mutatom meg neked, hogy mi az az áspis.~De látta azt
48 7 | ebek ugattak, kikérdezte: mi járatban van. Néha éppen
49 8 | olajfestményeket, s találgathatta, hogy mi lehetett egynek-egynek az
50 8 | Lemming Rudolf tudja azt, hogy mi az illem, és mi a gavallérság.
51 8 | azt, hogy mi az illem, és mi a gavallérság. Lemming Rudolf
52 8 | célokkal foglalkoznak. Ha mi a pénzt, melyet már úgyis
53 8 | akkor a játszma megint a mi részünkre volna megnyerve.
54 8 | Nos hát mit gondol ön: mi válasszal jövök?~Angyaldy
55 8 | szemeiből.~– Vártál reám?~– Óh, mi régen vártam!~– S hiszed
56 8 | fák, virágok, madarak – és mi ketten!~Óh, „mi ketten”!~–
57 8 | madarak – és mi ketten!~Óh, „mi ketten”!~– És egy egész
58 8 | világ áll közöttünk.~– De mi bosszút állunk a világon.~–
59 8 | fogod azt látni többet. Hah! Mi az?~A hölgy ijedten sikolta
60 8 | szökött fel a gyepről.~– Mi az?~– Egy kígyó!~Úgy meg
61 8 | Amire azután Leona (hívjuk mi is bizalmasan) egyszerre
62 8 | helyrehozhatlanul elárulta magát! Mi fog történni vele?”~Ez a
63 9 | hónapig elzárni tőled az esőt.~Mi láttuk ezt a rettenetes
64 10| Világosi bámulva kérdezé: mi tetszik?~– Uram! Én Föhnwald
65 10| állam követeli a magáét, s mi itt vagyunk e követelésnek
66 10| pénzt! Köszönöm a gráciát. Mi nem fogunk az ön pénzeért „
67 10| őrülnöm!”~– Nini! Hát ez mi? – kiálta közbe most Konyec
68 10| Nem is segítek senkin. Mi közöm hozzájok? Ha tartoznak
69 10| hol a másik úrra, hogy mi lesz már ebből.~– Fogja
70 10| szólt Föhnwald. – Tehát mi rendelete van önnek hozzám?~–
71 10| De csalatkozott nagyon! Mi bírunk a dámákkal is. Két
72 10| kösse fel újra kardját. A mi szerencsétlenségünk ne legyen
73 10| kisasszony.~– A hálával mi tartozunk.~Ilonka szerényen
74 10| valami fizetési meghagyást.~– Mi az?~– Tetszik látni.~Láthatta
75 10| ne legyen szentimentális. Mi mindnyájan csak gépek vagyunk,
76 11| belépti díjról van szó, ugye? Mi nálad az entrée?~A bohóc
77 11| porontyaimnak. Nem eszünk mi hétszámra főtt ételt. Kegyelmezzen
78 12| is oda sújtsanak! – Uram, mi tudjuk, hogy itt ennél a
79 12| megismerik az emberek egymást. Mi megegyeztünk egymás között,
80 12| elvittek is az úrtól, ezek a mi kérges tenyereink még itt
81 12| vagy megőrült?~Ki tudná, mi történik ottan belül.~
82 13| Mi lett a délvirágokból?~Harter
83 13| forint (Igaz ugyan, hogy mi egyszer konvertáltunk, de
84 13| maradt, ami volt.)~(Bár mi se konvertáltunk volna! –
85 13| rátámadt Lemming úrra: „Mi a csodát beszélt ön összevissza
86 13| Örülök, hogy életben látlak. Mi azt hittük, elvesztél.~–
87 13| hajtani.~– De hát elvégre is mi akarsz lenni? – rivallt
88 13| utalványoztatni. Kétszáz forint.~– Mi az? – kérdé Harter Nándor
89 13| úr szívesen láttatott.~– Mi jót hoz ön? – szólt Malvina,
90 13| hozta el Angyaldy úr.~– Ah, mi másodszor is találkozunk,
91 13| beszéljen inkább az asszonnyal, mi mondjuk azt, hogy „alszom,
92 13| nyíltan ujjat nem húzhat. Mi ugyan szükséget szenvedni
93 13| legyűrve a szélét, megmutatta, mi van benne. Apróra vágott
94 13| mert az olcsó, az úri sót mi nem győzzük. A marhasóból
95 13| által jutott. Ön visszaél a mi gyöngeségünkkel, amivel
96 13| gyöngeségünkkel, amivel mi önt elkényeztetjük. Ez szégyenteljes
97 13| szóljanak a dolgába. Ez a mi dolgunk.~Azután szép fehér
98 14| kis néma.~– Az istenért, mi történt? – kiálta Világosiné
99 14| fáradtan, kimerülten.~– Mi ám? De mi ám? – mondta Böske
100 14| kimerülten.~– Mi ám? De mi ám? – mondta Böske lekanyarítva
101 14| almáriom van a szobában. – Üm! Mi lesz már ebből? Azután azt
102 14| ezt én nem engedem, hogy a mi almáriomainkat összespanyolviaszkozzák.
103 14| eltakarva kezeivel. – Hogy mi megszöktünk?~– No, csak
104 14| biztosítani, s azért vagyunk mi kiküldve, hogy a bérlő ingóságait
105 14| bizony nagy bolondot tettünk mi most: ezek az urak majd
106 14| a szónál.~– Hát azután? Mi történt azután? – sürgeté
107 14| ingó-bingót; ez többet nem a mi gazdánké; strázsálja, aki
108 14| bíró által lefoglaltakat a mi számunkra.~– Hagyja csak,
109 14| Nem tudod te még, hogy mi az. Idegen házakhoz járni
110 14| Világosiék Pestre jöttek fel. Mi lett itt belőlük? Elácsorgott
111 14| Ilonka sohasem jött rá, hogy mi oka lehetett a számok emberének
112 14| száját.~– De hát utoljára is, mi baj van az egészből? Az
113 14| elbeszélni a bankárnak, mi jó tulajdonokat fedezett
114 14| állunk szemtől szemben, s mi nem fogjuk egymást kinevetni.
115 14| való is marad.~És mindezt mi szerzi? Nem az, amire egy
116 15| Bizonyosan. Olvasott ön valaha a mi Metternich hercegnőnkről?
117 15| titkos naplójában?~Tudjuk meg mi is.~ ~„Ma Lemming volt
118 15| végignézhető.~Leskelődtem. Mi volt az?~Egy jelenet az
119 15| kékruhás mondta fennhangon, mi következik, s engedte a
120 15| Megmutatta Malvinnak, hogy mi az a théâtre-coup.~Amint
121 15| ezúttal megmutatta, hogy mi az az arrêt-döfés.~Amint
122 15| zokogással a kékruhás.~– De hát mi baj van? – kérdé hol nevetésre
123 15| utolsó döfés igen szép volt, mi ennek a neve?~– Coup d’arrét.
124 15| látásában. S ha ez arc a mi kedvesünk arca; s ha ez
125 15| megkérdeni: „Kedvesem, mondsza, mi fáj?” Ha hidegen jó éjt
126 15| rossz kedve volt.~– Vajon mi baja lehetett neki?~– Én
127 15| tud!~– S ön tudná, hogy mi szomorúsága van Lemmingnének?~–
128 15| akarják elkapni a koncot! A mi kereskedelmünk rovására
129 16| Marci hátára.~– Hát kenteket mi hordja itten? Adjon Isten!~
130 16| miféle szerzet kentek?~– Mi, leányom, názárénusok vagyunk.~
131 16| szóra; sose tudta ő, hogy mi az.~– Bánja a kánya! Legyenek
132 16| itten.~– Dologban, ugyan mi dologban?~– A Marci fiam
133 16| férfi maga a pátriárka. Mi paphoz nem megyünk, templomba
134 16| azt mondták, minek menjünk mi amoda, ha ott nekünk a mennyország
135 16| földi pokolban mutogatják a mi üdvözülésünket? A hatalmasok
136 16| tanították az iskolákban. Mi volt abban a kiskátéban?
137 16| nem tartana meg. Nézd meg, mi van az adóbevallási ívre
138 16| alatt bevallani igazán, mi jövedelme van.” A názárénusokat
139 16| nevét senki sem veszi át.~– Mi a hét csodáért?~– Azért,
140 16| belőle, amennyit akar, de mi nem fizetünk.~– Hát akinek
141 16| hogy nem szabad pipázni. A mi hitünk exkommunikálja a
142 16| leányom! Nem tréfa ez a mi dolgunk. Igen sokan vagyunk
143 16| ellenünk valamit tenni, mert mi nem bántunk senkit; csak
144 16| mutogatnak. Szaporodunk mi erősen, mert minden buzgó
145 16| világi hatalmasságnak a mi apostolunk. Maguk sem tudják,
146 16| óhajtanám testvérül venni: mi lesz akkor?~– Semmi baj
147 16| odaadom neki testvérül.~– Mi a gutát? Hát aztán egy háznál
148 16| annak másként csinálja meg. Mi lesz a názárénus hittel,
149 17| magamat itt valami zugban… Mi kell egy olyan kis léleknek,
150 18| valaki, hogy fejtse meg: mi összefüggése van a potomaci
151 18| ha te nőül mennél hozzá, mi mind együtt laknánk veletek.
152 18| elég szép szerencse volna a mi mostani elhagyott helyzetünkben.
153 18| causeuse-ön, s várta, hogy mi lesz ebből.~– Én tegnap
154 18| van, akkor tudja meg, hogy mi van egy új világban.~– Vagy
155 18| még ha igaz is.~– De hát mi cél van ezzel elérve? –
156 18| kegyetlenebb, mint máskor.~Mi tudjuk jól, hogy Béltekynek
157 19| utriusque, hogy ne tudja, mi az a kétféle igazság.~Mosolygó
158 19| ön mindenből gúnyt űz. Mi szükség volt önnek az amerikai
159 19| Elemér titkába behatolni. Mi tette őt ily komollyá oly
160 20| alku.~– Tihamér! Valld meg, mi nyugtalanít!~– Te! Arcod,
161 20| Ez nekünk, gyöngéknek a mi előjogunk. Bélteky pedig
162 20| mint saját leányomat, és mi gazdag emberek vagyunk.
163 20| megdöbbenve kiálta fel.~– Mi ez?~A vítőrnek nem volt
164 21| élni, ha házából kiveszik; mi itt a tenger fenekén magyar
165 21| Valami hibája van.~– Mi hibája lehet? Nem képzelem.~–
166 21| holnapután csírázni fog; mi még kioszthatjuk azt ma.
167 21| holnap észreveszik is, hogy mi baja van a búzának, akkor
168 21| Százados úr! Mondja meg nekem, mi ez, amit én most itt a kezemben
169 21| lisztet is vitt magával.~– Mi tetszik, uram? – kérdé a
170 21| Hát… hát nem jó kenyér ez? Mi baja van ennek a kenyérnek?
171 21| El nem tudta gondolni, mi baja lehet annak vele ilyen
172 21| cihelődni a kedvéért.~– Nos, mi baj van, százados úr? Nem
173 21| fölpattant szörnyű haraggal.~– De mi közöm nekem mindehhez a
174 21| nekem itt összevissza mesél? Mi bajom nekem azzal, hogy
175 21| adta önnek ehhez a jogot, mi?~Gierig úr ugyan dühösen
176 21| nekem vissza. Szegény nőm! Mi lesz belőle? Én főbe lövöm
177 22| belépett az ajtón.~– No, mi az megint? – rivallt rá
178 22| elronthatja. Ön még nem tudja, mi értéke van a befolyásos
179 22| belépni Angyaldy.~– No ugyan, mi az a sürgetős dolog? – riadt
180 22| megkezdhetésére.~– No, hát halljuk, mi az a sürgetős ügy, amit
181 22| tréfál.~– Ébren vagyunk mi mind a ketten? – kérdé tőle.~–
182 22| méltóságos uram.~– De hát mi ez? Rossz tréfa?~– Rossz
183 22| élelmezési ügy miatt.~– De hát mi közöm nekem az élelmezési
184 22| Megfoghatatlan!~Hogy mi legyen az a megfoghatatlan,
185 22| sültek ki Lemming ellen.~– De mi közöm nekem az ő csempészetéhez? –
186 22| majd szétnézhetünk, hogy mi volna még megmenteni való.
187 23| taszítsuk.~– Ezt nem értem. Mi köze lehet a hatalomnak
188 23| gondolja meg méltóságod: mi lesz egy fogságra ítélt
189 23| amiket már maga szerez hozzá? Mi lesz az ilyen asszonyból?~
190 23| találgatta magában, hogy mi lesz hát belőle.~– Megsúghatom
191 23| És annak az asszonynak mi lenne a neve?~– Harter Nándorné!
192 23| meg azt! Ön tudja, hogy mi római katolikusok voltunk,
193 23| árulták el.~– Nem tudom még, mi kimenetele lesz e beszélgetésnek;
194 23| könnyelmű ember, amilyennek mi hisszük: az egész naplóban
195 23| Angliában járt; ki tudja, mi dolga volt? Emigránsokkal
196 23| helyzetet.~– Hiszen azért mi jó barátok maradunk – szólt
197 23| Bécsbe, s nem törődöm vele, mi történik aztán tovább.~Harter
198 23| valaki kölcsönkér tőlük. És mi készen lehetünk rá, hogy
199 24| emberek kérdezték egymástól, mi történt? Aztán jöttek, akik
200 24| öngyilkos hullája után megtudni: mi lesz hát belőle.~Ilonka
201 24| hát a fekete tükrön belül mi van.~Talán egy jobb világ,
202 24| mellőzik: lélek támad benne. A mi mesterségünk az állatok
203 24| mivel nagyon bölcs állat; mi csak röviden „Filli”-nek
204 24| kegyed nevére is emlékezik. Mi sokszor megtettük vele azt
205 24| s a fejével bókolt. Oh, mi nem hagytuk magunknak elfelejteni
206 24| olyan felületesek, mint azt mi magas paripáinkról szoktuk
207 24| barátsággal magyarázza neki, hogy mi jön egymás után. No, most
208 24| Hiszen erre gondoltunk mi is. Az igazgató felhatalmazott
209 24| nem tartozik, azt tudták. Mi a neve? Azt az igazgató
210 25| honnan ismeri a clownt, s mi köze van a „Filosof”-hoz.
211 25| követett.~Ilonka odapillantott; mi az?~Az ércrúd, mely körül
212 25| megütötte magát. Még nem tudni, mi lesz a vége. Kétszer vágtak
213 25| ott, nem tudta elgondolni, mi lehet ez.~Ilonka szomorúan
214 25| innen, uram! – Ön nagy úr, mi koldusok vagyunk! – De vigye
215 26| bejött hozzá.~– Nos, hát mi újság, kedves Emil? – kérdé
216 26| kedéllyel kérdezé Angyaldytól: mi újság?~– Az az egyetlen
217 27| leszédültek. Minek vágyom én oda? Mi kell nekem ott a magasban?
218 27| halott arca volna.~– No, hát mi hír a városban?~– A kancellár
219 27| politikai újdonság. Ez nem a mi társaságunkba való.~– A
220 27| hölgy vonásaiba.~– De hát mi közünk nekünk mindehhez?
221 27| közünk nekünk mindehhez? Mi ketten nem fogjuk ezt Harter
222 28| alkotmányos minisztériumát: mi kell ezeknek idelenn. Kell
223 28| kötést háta mögé eltakarít. Mi szükség ezt „magának” látni?~„
224 28| méhek döngése így beszél:~„Mi vagyunk a lég harcosai.
225 29| volt nápolyi királyné, a mi hódolattal környezett felséges
|