Fezejet
1 4 | hazafias sokaság az idősb Harter körül csoportosult. Ő volt
2 4 | e válságos pillanatban.~Harter Nándor, az apa, komoly,
3 4 | sikátoron keresztül.~Az ifjú Harter kezében volt a koszorúzott
4 5 | hazafias sokaság az idősb Harter körül csoportosult. Ő volt
5 5 | e válságos pillanatban.~Harter Nándor, az apa, komoly,
6 5 | sikátoron keresztül.~Az ifjú Harter kezében volt a koszorúzott
7 6 | lábakat.~A fiatal kísérő, Harter Elemér, ki esernyőt tartva
8 6 | a leköszönt főispán úr, Harter Nándor kiválóan ajánlott
9 6 | gyermek. Ma a táncpróbáról Harter fia kísérte haza, mert esett
10 8 | múlva azon idő után, hogy Harter Nándor elhatározta magát
11 8 | árjegyzékek, amelyben még nagysád Harter úr nevét viselte. Harter
12 8 | Harter úr nevét viselte. Harter úr, bár több másfél esztendejénél,
13 8 | miket most mutattak be Harter Nándor úrnak – tévedésből,
14 8 | Rudolf ezt a kétezer forintot Harter Nándor úrnak vissza fogja
15 8 | bizonyosan nem foga megsérteni Harter Nándor urat, aki egy tetőtől
16 8 | lejártak, s amiket midőn Harter Nándor úr a legelső bankárnál
17 8 | kifogást is lehetne tenni.~Harter Nándor úr nagylelkűsége
18 8 | szólt Angyaldy úr, midőn Harter Nándor dolgozószobájába
19 8 | Ez jó gondolat – mondá Harter. – Felhatalmazom rá, hogy
20 8 | Az elébbeni ügyben jövök Harter úrtól.~– Akkor tessék nőmmel
21 8 | és nevemben mondja meg Harter úrnak, hogy nemesszívű ajánlatát
22 8 | ami mindezzel együtt jár.~Harter Nándor úr őméltósága pedig
23 8 | lég ismét erőhöz juttatja.~Harter Nándor ráhagyta, hogy menjen
24 13| Mi lett a délvirágokból?~Harter Nándor úr néhány teknősbéka-lépéssel
25 13| van a mosdásra.)~Azután Harter Nándor úrnak is voltak magánügyei,
26 13| megannyi jó alkalma volt Harter Nándor úrnak egy-egy bizalmas
27 13| nevezett, miként hajdan.~Harter úrnak olyan jólesett ezt
28 13| Elemér úrfiról. Nagy baj van.~Harter úr ismerte már az ilyen
29 13| a kandalló-szobában várt Harter úrra; erősen be volt a feje
30 13| köszönnek egymásnak. Harter Nándor észrevette Malvina
31 13| Elemérről.~No, de már ez Harter úrnak is főfájást okozott!~
32 13| ember sem menekült meg róla.~Harter Nándor tétovázva tekinte
33 13| zokogáshoz kezd.~Erre már Harter úr is átlátja, hogy ez egészen
34 13| kiegyenlíteni.~Kezét nyújtá Harter Nándornak.~– Szegény Elemér!
35 13| ragyogó szemeivel reá nézett, Harter Nándort még holdasabbá tette
36 13| valamikor kismamája volt.~Harter Nándor meg is akarta mutatni
37 13| tegyek, hogy fiam halálát a Harter névhez méltóan ünnepeljem
38 13| konvertáltunk volna! – sóhajtá Harter Nándor.)~(Azért tették,
39 13| becsesebb! – véleményezé Harter.~– Melyik drágább síremlék,
40 13| Legyen gránit! – válaszolt Harter Nándor.~Malvina odajegyzett
41 13| Az egész ötezer forint.~Harter Nándor gyöngéd szemhunyorítással
42 13| Még egy eszmém van – szólt Harter elmélázva. – Egy alapítványt
43 13| Asszonyom – szólt ekkor Harter Nándor, felkelve székéről –,
44 13| messzire! – felelt meg rá Harter Nándor, s azzal jobb egészséget
45 13| kifejezve mindazt, amit egy Harter sírkövén meg kell találni
46 13| sírfeliratot el bírja készíteni.~Harter Nándor bírt e lélekerővel.
47 13| nem haltam ám a tengerbe!~Harter Nándor lecsapta az irónt
48 13| hazának s kedveseimnek.~Harter Nándor igazán bosszús volt.
49 13| megfogadtad józan tanácsadásaimat.~Harter Nándor nagyot prüszkölt
50 13| Pappá nem lehetek, nehogy a Harter család ultimus deficiensét
51 13| engedné a nagyméltóságú Harter család, hogy egyetlen legitim
52 13| mondok neked egyet – szólt Harter Nándor felállva, s odalépve
53 13| sajtóhibákkal megbővítve.~Harter Nándor letett róla, hogy
54 13| ajtón anyai örökségemet.~Harter Nándor arcán e szóra egész
55 13| lépcsőn, Angyaldy bement Harter Nándor úrhoz.~A nagy férfiú
56 13| forint.~– Mi az? – kérdé Harter Nándor kedvetlenül.~– Megérkezett
57 13| fenekére! – kiálta fel dühösen Harter Nándor, s a földhöz vágta
58 13| nem érti az egész haragot.~Harter Nándor észrevette magát.
59 13| rendelve, ezt ki kell fizetni.~Harter még egy percig vizsgálta
60 13| megkínálta üléssel a titkárt.~– Harter úr kívánt nagysádnak fia
61 15| találkozott ismét főnökével.~Harter Nándor a tegnapi estélyről
62 15| hitele nem nyom semmit.~Harter ismerte ezt a válságot jól.~–
63 15| tudom, miből.~– Ah! Egy Harter néhány ezer rongyos forintért
64 15| kiadások ilyen eseteknél.~Harter sehogy sem akarta elérteni,
65 15| az audenciateremben is.~Harter Nándor ajkai körül ideges
66 15| Et sic porro! stb.! stb.!~Harter Nándor bele foga magába
67 15| Másnap reggel azt mondta Harter Angyaldynak:~– Én szerencsésebb
68 15| előadta az aláírási ívet, Harter beírta az ötven aranyat,
69 15| észre, hogy mit hagyott nála Harter. Ezt már most visszautasítani
70 15| kezdődött. Néhány nap múlva Harter látogatása után Lemming
71 16| kedélyállapotot, melyben Harter Nándornak meghagyatott,
72 16| Én azt hiszem – magyarázá Harter Nándor –, hogy ez csak álarcos
73 16| fegyvervásárlásra, toborzásokra.~Harter Nándornak kellett hinni,
74 16| Apropó „aranykilincs”. Harter Nándor ez ínséges esztendőben
75 17| gentleman. Ha jól tudom, Harter volt a neve valami pogány
76 17| a bolondos fickó, Elemér Harter in optima forma meghalt;
77 17| hajfürtöt és véres port, amik Harter Elemér haláláról tesznek
78 18| az amerikai levelet, mely Harter Elemér halálát tudatá, megkapta
79 18| tudta hajtani az ügyeket. Harter Nándor is tapasztalta ezt
80 18| köztudomású lett.~De hogyha Harter Nándornak azt a találós
81 18| teremtés sem tudja, hogy Harter Elemér végrendeletében halála
82 18| kegyetlenség.~Ne lett volna csak Harter Elemér végrendelete a kezében,
83 18| előtte arról beszélt, hogy Harter Elemér a csatában esett
84 18| áll testestül-lelkestül Harter Elemér!~
85 19| önt, hogy kézbesítse azt Harter Nándor úrnak. Szüksége lesz
86 19| tudja, asszonyom, hogy a „Harter et Son’s” Company felbomlott,
87 19| szalagkereskedést nyit?~– Nem! Azokkal Harter Nándor kereskedik: rendszalagokkal.
88 20| közben tudatá nejével, hogy Harter Elemér már el is utazott
89 20| neki:~– Tudja ön már, hogy Harter Elemér hazaérkezett?~Ez
90 21| panaszát végighallgatja, Harter Nándor lesz; az azután majd
91 21| leküldik a maga útján – Harter Nándornak, hogy tartson
92 22| Angyaldy nagy sietve lépett be Harter Nándor úr hivataltermébe,
93 22| mondá Angyaldy, és benyitott Harter szobájába. Hanem a méltóságos
94 22| leült a hivatalteremben.~Harter úrnak csakugyan fontos beszéde
95 22| törvényes végrehajtást?~Harter Nándor mosolyogva lépett
96 22| engedett arcának elárulni. Harter észrevette azt:~– Ön azt
97 22| helyzetet, édes barátom. Egy Harter Nándort nem olyan könnyen
98 22| az megint? – rivallt rá Harter, félbeszakíttatva büszkesége
99 22| hatalmaskodó kézmozdulattal Harter, s a titkár újra visszalépett.~
100 22| titkár újra visszalépett.~Harter folytatta oktató előadását
101 22| óraláncát kiszabadítva valahogy Harter kezei közül, s inkább a
102 22| rúgnak többre, mint éppen Harter Elemér örökének kamatjaira.~–
103 22| orrát ennél a feladványnál. Harter úr látta, hogy mennyire
104 22| emelt ön fel, amidőn egy Harter Nándor elleni küzdelmet
105 22| fensőbbségi házsártoskodással Harter. – Nem szeretem, ha olyankor
106 22| magát hozzá minden ember!~Harter Nándor e magosra tartott
107 22| helyről az elbocsáttatást.~Harter Nándor odament egészen Angyaldyhoz,
108 22| nehéz kalapácsütés volt Harter fejére, hogy le kellett
109 22| nem mondok, azt nem tudom.~Harter talpra pattant.~– Megyek
110 22| többé eléje ne bocsássák.~Harter Nándornak már a kezében
111 22| a lemondásával a várba.~Harter Nándor merően bámult maga
112 22| való. De ezzel sietni kell.~Harter Nándor szótlanul felállt
113 22| ismét megkínálta az üléssel Harter Nándort. Harter Nándor érezte,
114 22| üléssel Harter Nándort. Harter Nándor érezte, hogy minő
115 22| kiálta felháborodottan Harter.~– Nem! Csak szívélyes ittmarasztalás.
116 22| várost elhagynia nem szabad.~Harter Nándor minden szónál zavartabb
117 22| bizonyos végeredményekre jutni.~Harter Nándor zsibbadásokat érzett
118 23| Az alku~Harter Nándor egy órakor délben
119 23| sajnálkozott rajta, hogy Harter úr ily hirtelen elhatározá
120 23| kétségeskedik felőle senki, hogy Harter úrnak távolról sem lehetett
121 23| teszi fel, de legkevésbé egy Harter Nándorról, hogy képesek
122 23| különösen a közbecsülésben álló Harter Nándor úr e pör folyama
123 23| rendőrtisztviselő eltávozta után Harter egyedül maradt. Szerencséje,
124 23| Merész dolgot mondunk; – Harter e földre zúzó bukásban valami
125 23| lesz az ilyen asszonyból?~Harter Nándor találgatta magában,
126 23| magában, hogy kérdezze meg Harter úr a saját naplójátul, vajon
127 23| áldozatkészségre.~– Jó! – szólt Harter. – Kész vagyok erre az áldozatra.
128 23| közölni velem a föltételt.~Harter Nándor arca szokatlan hőségtől
129 23| ezt én nem értem!~Erre Harter elmosolyodott, s egy szerelmes
130 23| asszonynak mi lenne a neve?~– Harter Nándorné! Isten és világ
131 23| világi törvények szerint Harter Nándorné.~– Kíváncsi vagyok
132 23| mindkettőnknek; ott Malvinát csak Harter Nándornénak ismerik most
133 23| Nem? – szólt megütődve Harter, s aztán hitetlenül rázta
134 23| mert neki nem tetszik.~Harter gyanakodva nézett Angyaldy
135 23| világon!” – szokta mondani Harter, és hagyta menni kérdezősködés
136 23| őelőle.~Tudta jól, hogy Harter Nándornak minden léptére
137 23| óráig várakozott a válaszra. Harter másfél óráig várakozott
138 23| mind a ketten összejöttek Harter úr magán dolgozószobájában.~
139 23| Semmi újság? – kérdezé Harter.~– Semmi.~– Én tudok valamit –
140 23| Én tudok valamit – szólt Harter, fogain keresztül szíva
141 23| terhelni.~– Parancsoljon velem!~Harter elővette íróasztalából amaz
142 23| önnek hálálhatni – szólt Harter, megszorítva titkárja kezét. –
143 23| végzetes naplóval.~Óh, ez a Harter valóban a világ legkönnyelműbb
144 23| csak elbámult.~Óh, ez a Harter nem olyan könnyelmű ember,
145 23| betűt a naplóban többé.~Harter tudta, hogy mivel játszik,
146 23| Késő délután került elő Harter. Nem is a saját szállására,
147 23| buzdítást adni a többieknek?~Harter húzta-vonta magát egy kissé.~–
148 23| tagadó válasza után is.~Harter igyekezett ezt a beszélgetési
149 23| esetre sem! – állítá hevesen Harter úr, ki Angyaldy közbeszólását
150 23| van még egy harmadik is.~Harter hozzáfogott a neki oly jól
151 23| nyert, azt sohasem mondta el Harter Nándornak; oly mértéktelen
152 23| állapotok is kerültek még elő: Harter úr többrendbeli közköltségek
153 23| hogy keresik, mint a tűt.~Harter pedig nem bírta a lelkén
154 23| üzlete ereiben.~Addig pedig Harter még csak nem is találkozhatik
155 23| legelső látogatója volt Harter Nándor.~Lemming igen szépen
156 23| Nem tettem ingyen – mondá Harter.~– Tudom. Ön az asszonyt
157 23| Már mondta az asszony.~Harter örömét nem bírta elrejteni.~–
158 23| karonfogva elvezeti tőlem.~Harter maga is nagyon tréfásnak
159 23| vele.~Ezt már nem találta Harter valami olyan nagyon nevettető
160 23| menni? – kérdé megütődve Harter.~– Bizony nem is akarok
161 23| mi történik aztán tovább.~Harter Nándor minden ízét zsibogni
162 23| az országban, hanem azért Harter Nándornak sehogy sem tetszett.~–
163 23| országban a jövő milléniumig.~Harter dühbe jött.~– De uram, ez
164 23| örültem, hogy volt szerencsém.~Harter haragtól reszketve távozott
165 23| hogy számítja visszatértéig Harter Nándor a perceket, amik
166 23| lejáratkor sürgetni fogják.~Harter Nándor megsemmisülve rogyott
167 25| eltávozott.~Ez a fiatalember volt Harter Elemér.~Két nappal később
168 25| Elemért.~– Itt van atyám. – Harter Elemér úr – szólt az ifjúra
169 25| Ismeri kegyed nevemet? Én Harter Elemér vagyok.~– Ismerem
170 25| hollétét, s azonnal írtam Harter Nándor úrnak, hogy Világosi
171 25| emelkedett kórágyán.~– Tehát Harter Nándor úr megtiltja önnek
172 25| önnek a kezét. Nem, egy Harter keze még a sírból kimenekülni
173 25| sebfolt az én szívemen a Harter név emléke? Egykor jegyese
174 25| emléke? Egykor jegyese voltam Harter Nándornak; nem úgy kért
175 25| megrablója, a tolvajok orgazdája, Harter!” – El innen, uram! – Ön
176 25| sem köti össze nevét egy Harter nevével!~Világosiné láztól
177 26| Az Úrnak egy leheletére~Harter Nándor végre célja közelében
178 26| mindenféle formahiányok miatt; Harter el nem tudta képzelni, miben
179 26| célra táncvigalmat adtak, s Harter Nándor jól sejtett, midőn
180 26| akadályozhatta meg, hogy Harter Nándor konverzációba ereszkedjék
181 26| Az nem is feküdt céljában Harter Nándornak; ami titkos egyezménye
182 26| kegyed körül – bókolt rá Harter.~– De valóban, nézze ön
183 26| rajzolódnak oda – enyelge Harter.~Lemming úr már sokkal figyelmesebb
184 26| az ablakok jégvirágaira; Harter csak tréfát űzött belőlük.~
185 26| késő délfelé ébredt fel Harter úr; világos reggel vetette
186 26| régen várt már reá.~Amint Harter úr reggelijét behozták,
187 26| megszorítá kezét. Midőn Harter Lemmingnek jó reggelt kívánt,
188 26| igen szívesen látja.~Tehát Harter úr derült kedéllyel kérdezé
189 26| csak ön képzeli! – szólt Harter, kinek a forró tea nagyon
190 26| átnyújtá a bankárház levelét Harter úrnak.~Harter úr azt olvasá
191 26| bankárház levelét Harter úrnak.~Harter úr azt olvasá a levélből,
192 26| olyan csapás volt, amely még Harter úr teáscsészéjét is feldöntötte.~–
193 26| Lehetetlen ez! – kiabált Harter, s az ablakhoz futott. A
194 26| nemzetet sem lehet szidni érte.~Harter Nándor összeszorítá ökleit,
195 26| látogatójegyet hozott be neki. Harter Nándor fia nevét olvasta
196 26| barátságos találkozásnak, de Harter úr visszatartá.~– Csak maradjon
197 26| lépést tett atyja felé, mire Harter tiltó mozdulattal tartva
198 26| feleljen ön meg magának!…~Harter elharapta egy percre haragját;
199 26| szemembe mondta, hogy a Harter név úgy be van szennyezve,
200 26| kihallgat, én suttogva beszélek.~Harter Nándor melle elfulladt a
201 26| megrablójára.~– Suhanc! – ordíta Harter, felpattanva s öklével ütve
202 26| mint ebben a pillanatban.~Harter Nándor úrnak pedig egyszerre
203 26| Isten önnel.~Azzal elhagyta Harter Nándor úr szobáját.~Harter
204 26| Harter Nándor úr szobáját.~Harter Nándor fia írását diadalmasan
205 26| leszek utolsó ivadéka a Harter családnak?~Az az összeszorított
206 26| fogok önnel: itt vagyok. Harter Nándor úrtól jövök. Ön azt
207 26| sem gazdag, sem úr, sem Harter. Vagyonomat átadtam Harter
208 26| Harter. Vagyonomat átadtam Harter Nándor úrnak, enyhítse vele,
209 27| közönyös hangon mondá:~– Harter Elemérnek.~Minden ujjahegye,
210 27| cseléd. Ha ezt tudatná valaki Harter Elemérrel!~Tihamér odakönyökölt
211 27| Mi ketten nem fogjuk ezt Harter Elemérrel tudatni.~És csendesen
212 27| tenni!~– Jó!…~ ~Kvitt!~Harter Nándor repült gyorsvonat
213 27| többen a klub tagjai közül.~Harter igen beszédes volt e napon.~–
214 27| Azután még tovább fecsegett Harter Nándor.~– Nézzétek el csak:
215 27| esti vonattal sietett fel Harter Nándor Bécsbe. Minden közpénztári
216 27| se meleg.~– Uram – szólt Harter –, ön tudja, hogy miért
217 27| kérdem. Bizonyosan helyesek.~Harter Nándor oly kényelmetlen
218 27| szemveréssel, és nem felelt semmit.~Harter pedig várta tőle, ami erre
219 27| kiálta fel összerezzenve Harter.~– Megölte magát – felelt
220 27| olvassa.~És azzal odaadott Harter Nándornak egy iratot, melyről
221 27| legyen nekem irgalmas!”~Harter Nándor zsibbadt kézzel ejté
222 28| nálánál boldogtalanabb: Harter Nándor. Ki derült, vidám
223 29| szoktam visszaemlékezni): „Harter Nándort, azt jól ismerem;
|