Fezejet

  1 8 |              hát ki ez az új nap, ez a Lemming? Nézzünk már egyszer bele.~
  2 8 |         kellene megtudni.~Tehát bizony Lemming úr titkos jó tulajdona,
  3 8 |                van.~De hát akkor minek Lemming úrnak ez a szép asszony?
  4 8 |            mily áldozatba került volna Lemming úrnak? Vannak, akik e kérdésben
  5 8 |     egynek-egynek az ára.~Jött azonban Lemming úr az üzenet következtében
  6 8 |              felfedezé azoknak kilétét Lemming úr előtt.~– Néhány régi
  7 8 |             udvariasságból kifizetett.~Lemming úr műértő bírálat alá vette
  8 8 |        természetesnek foga találni, ha Lemming Rudolf semmi tartozását
  9 8 |                Rudolf semmi tartozását Lemming Malvinának nem engedi senki
 10 8 |                mióta az ő nejévé lett. Lemming Rudolf tudni foga, hogy
 11 8 |           gentleman saját magamagának.~Lemming úr annyira becsülte saját
 12 8 |             személyben beszélt róla.~– Lemming Rudolf ezt a kétezer forintot
 13 8 |             hagyjon engemet, kedvesem, Lemming Rudolf tudja azt, hogy mi
 14 8 |            illem, és mi a gavallérság. Lemming Rudolf bizonyosan nem foga
 15 8 |        lovagiasságáról tanúskodik; egy Lemming be fogja tudni azt bizonyítani,
 16 8 |                lejárati kamatot. – Óh! Lemming Rudolfnál mindenféle pénznemben
 17 8 |           egészen megzavartnak látszék Lemming úr magyarázata által. Ah,
 18 8 |     nagylelkűsége vissza lett fizetve. Lemming úr e fényes riposztírozás
 19 8 |            Miben szolgálhatok? – kérdé Lemming úr.~– Az elébbeni ügyben
 20 8 |               magát a könyvtáramban. – Lemming úr átvezette Angyaldyt könyvtárába,
 21 8 |               fél óra múlva visszatérő Lemming ugyanazon helyen találta
 22 8 |           választ őtőle magától.~Azzal Lemming úr feltárta az ajtót, melyen
 23 8 |             Malvina a kapun kilovagol.~Lemming úr arca ragyogott a büszkeségtől,
 24 8 |              az almásszürke? – kérdezé Lemming úrtól.~– Soha ilyet! – évődék
 25 8 |                   Soha ilyet! – évődék Lemming úr fejét csodatelten rázva. –
 26 8 |             diktálni azt a dedikációt. Lemming úr tökéletesen igazat adott
 27 8 |       egylethez feltétetett, s azontúl Lemming úr biztosítva lehetett,
 28 8 |              többedmagával útját állja Lemming úrnak, ki páholyából vezeti
 29 13|              azon vállalatoknak, mikre Lemming úr a kormánnyal szerződött.
 30 13|              voltak magánügyei, mikben Lemming úr szolgálatát igénybe vette.~
 31 13|         egyezkedések által, miket csak Lemming úr összeköttetései negociálhattak.~
 32 13|           hallani.~Egy este megint jön Lemming úrtól az üzenet, hogy kegyeskedjék
 33 13|     kegyeskedjék őméltósága odafáradni Lemming úrhoz, kit a reumája nem
 34 13|                véglegesen megnyugodni. Lemming úr a kandalló-szobában várt
 35 13|              van illetődve. Azt hitte, Lemming úr betegsége hatotta meg
 36 13|          bodzavirágos vánkosokat. Ez a Lemming mégis szerencsés kópé. Jó
 37 13|           fájós pofájú kedvetlenséggel Lemming úr. – Itt van egy telegram
 38 13|               jaj a fogam! – nyivákolt Lemming úr. – Ugyan uram, engedjen
 39 13|              tréfálnak-e vele.~No, ami Lemming urat illeté, arra a legjobb
 40 13|               volt tovább mondani azt. Lemming úr pedig csúzos emberek
 41 13|               Melyik drágább síremlék, Lemming úr? – kérdezte Malvina –
 42 13|               Tudja az ördög – dörmögé Lemming úr. Nincs is egy-egy jobb
 43 13|          emberek, akiknek emlegetésére Lemming úrnak még a másik oldalán
 44 13|          Malvinának ezt a szívességet.~Lemming úr pedig azt mormogá fájós
 45 13|            Erre szántam 5000 forintot.~Lemming úr kínzó fogai azt rebegték: „
 46 13|                   Holnap rögtön átadok Lemming úrnak e célra 5000 forintot.~–
 47 13|              feleség, Malvina rátámadt Lemming úrra: „Mi a csodát beszélt
 48 13|              azt Lemmingék szállására.~Lemming úrnak nem fájt már a félképe,
 49 13|          helyesen megítélni nem lehet.~Lemming úr is műértő volt; nem volt
 50 13|                Micsoda úr, te? – kérdé Lemming.~– Aki ott a képen van.~–
 51 13|              kikerülte a gondolkozást.~Lemming úr, a férj és Angyaldy úr,
 52 13|              percent – mormogá magában Lemming úr állát simogatva, s ajkán
 53 13|             látta Elemér urat? – kérdé Lemming úr erősen rámeresztve szemeit
 54 13|             Nekem mennem kell. Jó éjt.~Lemming úr órájára nézett, s úgy
 55 13|             öné. A kép az enyém marad. Lemming jogosan fizeti meg az árát,
 56 13|            Több nincs a ládikómban. Ha Lemming el nem sietett volna aludni,
 57 13|  páholyfoglalói ornátusban volt már, s Lemming úr csakhogy a kesztyűit
 58 13|               magát. Nagyon haragszom! Lemming úr azt gondolta, hogy haragvó
 59 13|               az utolsó szóknál, midőn Lemming úr éppen nagyon belejött
 60 13|               s szavába vágott.~– Édes Lemming, ne avatkozzék ön ebbe a
 61 13|              köszöni – dörmögé magában Lemming úr, midőn Malvinának nyújtá
 62 14|            annak is lehetett oka, hogy Lemming úrnak sem szólt efelől senki.~
 63 14|                sem szólt efelől senki.~Lemming úr, mint üzlet embere, nem
 64 14|       irodájához.~Egy reggelen azonban Lemming úr, midőn a vaspályáról
 65 14|              értekezést itt a lépcsőn. Lemming úr pedig ott maradt, s utánanézett,
 66 14|          egyszer sem tekintett vissza. Lemming úr nagy fejcsóválással ment
 67 14|      kisasszony.~Attól az időtől fogva Lemming úr nem hagyta többet a kulcsot
 68 14|       nyelvmesternőt a háziúr fogadja.~Lemming úr átment lakosztályából
 69 14|          Köszönöm, uram!~Ilonka leült, Lemming úr szemközt vele foglalt
 70 14|         vesszőhöz folyamodni? Micsoda?~Lemming úr kezdett ügyeskedni.~–
 71 14|             kezdett ügyeskedni.~– Nem.~Lemming úr gondolá magában: ohó,
 72 14|             marad – kegyeskedék tovább Lemming úr. – Amit mondtam, megmondtam.
 73 14|                neve, hogy: „én magam”.~Lemming úr pár nap múlva ismét talált
 74 14|              jóakaratáért.~Ezzel aztán Lemming úr félbehagyta ezen ügynek
 75 14|                 ha leckét adni sem jár Lemming úr házához.~Hát olyan ember
 76 14|             olyan ember is tudna lenni Lemming úr? Ezzel a múmiaprofillal?
 77 14|             remekének. Biz olyan ember Lemming úr, mint akármelyike azoknak
 78 14|              majmok aztán bosszúállók.~Lemming úr nem kereste többé az
 79 14|              fáról.~Mert már azt tudja Lemming úr, hogy ez így szokott
 80 14|       mégiscsak lövésre kapja az őzet.~Lemming úr egy idő óta többször
 81 14|           üldözi valaki?~– És eltűnik.~Lemming úr tudott volna Elemérnek
 82 14|                Kedves barátom – mondta Lemming úr –, az nekem nagyon gyanús
 83 14|             nedvétől.~– Apropó – szólt Lemming úr –, a napokban egy szép
 84 14|             nem ülök fel többet!~Tudta Lemming úr, hogy Elemérnek egyik
 85 14|               gavallér! – kiáltá eléje Lemming úr. – Hát hol hagyta ön
 86 14|        egyszerre otthon volt.~Ez az én Lemming barátom arra akarja használni
 87 14|           pedig én azt akartam idehaza Lemming papának mondani, hogy nem
 88 14|           Ravasz gonosztevő – kacagott Lemming úr –, most az egyszer megfogtuk
 89 14|                maga nevetett legjobban Lemming úr élcének.~Malvina is segített
 90 14|                gyilkos lenne.~– Kérem, Lemming úr, ne felejtse el, hogy
 91 14|            előlem, hogy engem ismer?~– Lemming úr, önnek mint okos embernek
 92 14|       Eltávozása után kitört a zivatar Lemming úr feje fölött.~– De mit
 93 14|                annak a leánynak békét.~Lemming úr nagyot nevetett. Utálatos,
 94 14|             nem tépi, letépi a másik”.~Lemming úr nevetve távozott el nejétől,
 95 14|           közül, akikről most szó van?~Lemming úr magára vállalta, hogy
 96 14|               idétlen ábrándozásaiból.~Lemming úrnak volt pénze hozzá,
 97 14|               a meghódolás gyönyöreit.~Lemming úr maga is nagy világfi
 98 14|                 s borral anabaptizálta Lemming úr társaságában.~(„Ez a
 99 14|                úr társaságában.~(„Ez a Lemming fidélis egy fickó. Az ember
100 14|         délelőtt az úrfi fellátogatott Lemming úrhoz.~A financier-nek nem
101 14|                hogy menjen át nejéhez.~Lemming úr ugyan tudta jól, hogy
102 14|               abból fizettessék vissza Lemming úrnak a rá tett költség.
103 15|                     Egyszer azt mondta Lemming úr a feleségének:~– Asszonyom!
104 15|                Hitt biz ott egyebet is Lemming úr; azt, hogy Malvina sem
105 15|              már nagyon unom? – végezé Lemming úr.~– Hát jól van – felelt
106 15|                 tűz- és betörésmentes.~Lemming úr bátran perbe idézheti
107 15|              év múlva megint így szólt Lemming úr a feleségéhez:~– Asszonyom!
108 15|              De bizony egyebet is hisz Lemming úr; azt, hogy szeretett
109 15|                ezt nem merte kimondani Lemming úr.~Malvina azt felelte
110 15|                rá.~– Hát jól van, édes Lemming! Azért jó barátok maradunk.~–
111 15|               Malvina.~– Jól van, édes Lemming; ne féltsen ön engem semmi
112 15|            törvényeitől!~De bizony azt Lemming maga is tudta, hogy nem
113 15|            tisztelt olvasó, miért kell Lemming úrnak minden rendelkezésére
114 15|           Tudjuk meg mi is.~      ~„Ma Lemming volt nálam délelőtt.~Beszélt
115 15|               a levélben tudatta velem Lemming, hogy ezt a szivartartót
116 15|            mosdatást majd elvégzem én. Lemming elfogadószobája szomszédos
117 15|             Abban az utóbbiban szokott Lemming díszebédeket adni. Amint
118 15|              előtt lépteket hallottam, Lemming jött. El kellett hagynom
119 15|             jött és üdvözölt.~– Kedves Lemming – feleltem neki. – Ön engem
120 15|                találja kegyed? – kérdé Lemming bizalmas hunyorgással.~Közönyös
121 15|               tanúja volt annak, mikor Lemming engemet megalázott Malvina
122 15|                  Véletlenül tudtam meg Lemming ügyvédjétől, aki jó barátom.~–
123 15|              adósságot csinált, s a jó Lemming ki akarja őt ebből a betegségéből
124 15|                asszonyságot.~– No, azt Lemming nem engedi.~– Bizony nem
125 15|                milyen galibában van, s Lemming erre is vállat vont, s azt
126 15|           múlva Harter látogatása után Lemming úr nagylelkűségtől ragyogó
127 15|        elégtételt, hogy azt ne felelje Lemming úrnak:~– Köszönöm, már nem
128 15|             igénybe a szívességét.~Hát Lemming úr annak még jobban örült.~
129 15|                 A kivívott sikert, mit Lemming úr fényes finánc-talentumának
130 20|          Elemér meglátogatta Malvinát, Lemming úr úgy beszéd közben tudatá
131 20|               beszélt sok mindenfélét. Lemming úr meghívta Elemért, hogy
132 20|               Én beszéltem Lemminggel. Lemming helyeselte azt, amit mondtam
133 20|                gazdag emberek vagyunk. Lemming félmilliót nyert ez évben.
134 21|              felsőbbségi meghagyást.~*~Lemming úr sokat utazott ez idő
135 21|           fejének. Csak várja békével.~Lemming úrnak tehát sok dolga volt,
136 21|              városban volt egy alkusza Lemming úrnak. Azt meg Hameternek
137 21|                akárminek hítták.~Amint Lemming úr megérkezett a vendéglőbe,
138 21|          asztalra a mutatványszemeket.~Lemming úr elbámult.~– Hisz ennél
139 21|               volna.~– Ön ügyes ember.~Lemming úr megdicsérte az alkuszt,
140 21|         kiosztotta. Annak a neve pedig Lemming.~– Lemming? Úgy tetszik,
141 21|                a neve pedig Lemming.~– Lemming? Úgy tetszik, mintha hallottam
142 21|              vendéglőbe érkezett, ahol Lemming úr kapható volt. Már pitymallott,
143 21|          vendéglő udvarán befogva állt Lemming úr előfogata, jeléül annak,
144 21|               Föhnwald maga felsietett Lemming úr szobájába.~Az inas be
145 21|                 s benyitott egyenesen.~Lemming úr már fel volt öltözve,
146 21|             belépett hozzá a kapitány.~Lemming úr azt hitte, hogy az idegen
147 21|                 Kit tetszik keresni?~– Lemming urat.~– Az én vagyok. Tessék
148 21|           bűnösek.~– Diable! – mormogá Lemming úr, s csendesen kihörpinté
149 21| lepecsételtetve őriztetem a raktárban.~Lemming úr hozzáfogott egy lágytojás
150 21|        szomszéd városban, ahol azt ön, Lemming úr, osztotta ki mint kormányi
151 21|      gabonájától potom áron menekülni.~Lemming úr úgy találta, hogy mégis
152 21|               aztán felkelt a helyéről Lemming, s egy finom világfi hunyorgó
153 21|                tartja. Ilyen eseteknél Lemming is tudja, mit jelent gavallérnak
154 21|          rivallt rá dühösen Lemmingre. Lemming ugyancsak megszeppent.~(„
155 21|            mohón kapta el azt kezéből.~Lemming bosszús megvetéssel tekinte
156 21|                egészen úgy tett, ahogy Lemming úr mondta. Kiszedte a tárcából
157 21|                egészen úgy tett, ahogy Lemming úr kívánta, mert a kiszedett
158 21|              többi közé, nyújtá vissza Lemming úrnak, s az üres tárcát
159 21|          tárcát dugta a saját zsebébe.~Lemming arca most kezdett csak az
160 21|               tovább! Nem adom vissza!~Lemming könyörgésre fogta a dolgot;
161 22|          csupán két mód van. Az egyik: Lemming urat rábírni, hogy ellenemben:
162 22|                úrfi helyett. Reméli ön Lemming úrtól ezen adatokat megszerezhetni?~–
163 22|                tiszt fel volt bőszülve Lemming ellen, s lefoglalta a nála
164 22|          óriási csempészetek sültek ki Lemming ellen.~– De mi közöm nekem
165 22|                és sok másoké előfordul Lemming jegyzőkönyvében.~– Lemming
166 22|             Lemming jegyzőkönyvében.~– Lemming írhatott jegyzőkönyvébe
167 22|          laikusoknak, profán szemeknek Lemming jegyzékeit; kompromittálta
168 22|               beszélnek róla, azt csak Lemming irataiból tudhatták meg.
169 22|           vegyen, amit a háznál talál. Lemming ellen aligha kárpótlási
170 22|              sejti ön?~– Úgy hiszem, a Lemming ellen indítandó vizsgálatnál
171 23|          legmikroszkopikusabb része is Lemming ügyében. – Hanem Lemmingről
172 23|             magamat vele érintkezésbe. Lemming el van veszve, ha méltóságod
173 23|             veszve meg én is.~– Kérem. Lemming azt fogja állítani a vizsgáló
174 23|               hasonlót ismer el, akkor Lemming a vesztegetési vád alól
175 23|              ön tanácsolja nekem, hogy Lemming megszabadításáért én dobjak
176 23|        feltételül szabtam: adja vissza Lemming nőmet?~– Igen. Csupán azt
177 23|              vagyok a vizsgálóbíróhoz, Lemming ügyében.~– Hány órára?~–
178 23|               nekem is. Egyik az: hogy Lemming legyen megmentve; gyalázat
179 23|       legombolyodni, mint gondoltuk.~– Lemming természetesen ártatlan.~–
180 23|              tehessek. Először is ez a Lemming. Hadd fusson szegény! Sokat
181 23|             volt annyit mondanom, hogy Lemming jegyzéke rám nézve adóssági
182 23|               várni kell először, amíg Lemming kiszabadul. Tovább nem. (
183 23|              múltak, hónapok múltak, s Lemming még mindig benn volt abban
184 23|               vádak nem voltak igazak. Lemming úr fölmentetik; akik legbűnösebbek
185 23|        gondviselés tudta nélkül.~Amint Lemming hazakerült, a legelső látogatója
186 23|         látogatója volt Harter Nándor.~Lemming igen szépen megköszönte
187 23|            szólt nevetve, s igyekezett Lemming hideg kezébe meleget szorongatni.~–
188 23|        előteremteni.~– Jól van – szólt Lemming igen szelíd, jóakaró képpel. –
189 23|        játszunk becsületbe – felelt rá Lemming. – Nekem az én becsületem
190 23|       alacsonyság, amit ön cselekszik!~Lemming elpusztíthatlan flegmával
191 23|              visszalépést azalatt, míg Lemming fogva van. Most íme a kiszabadult
192 26|                Ilyen báli helyen aztán Lemming úr semmiképpen nem akadályozhatta
193 26|      rajzolódnak oda – enyelge Harter.~Lemming úr már sokkal figyelmesebb
194 26|             ügyeiket” végleg rendezni, Lemming azt mondta, hogy igen szívesen
195 27|             végett, s azonnal elhagyja Lemming házát és Bécset, s Pestre
196 27|                 Megölte magát – felelt Lemming.~– Az nem lehet! Az nem
197 29|              Nándort, azt jól ismerem; Lemming urat is ismerem; Gieriget