Fezejet
1 2 | semmi egyéb fegyverrel, mint azzal, ami szemeinek kábító tüzében
2 2 | üterem, mikor itt vagyok.~Azzal a legnaivabb készséggel,
3 2 | adott neki az arcára, s azzal eltávozott a másik kalitba,
4 2 | kontemplációra; az egész leány azzal a tigrissel nem egyéb, mint
5 2 | találtatott. Én mindennap azzal a szóval búcsúztam el tőle,
6 2 | egészen okos dolog lesz az; azzal otthagyott. Gondolta: elég
7 2 | vér drága kebeléből, és azzal elsötétült velem a világ:
8 3 | jószágvásárlásba fogok. Azzal szép csendesen elrobogtam
9 3 | Anconába volt lapátolandó, s azzal olyan szerencsésen jutottam
10 3 | ráfoghatnám, hogy mosolygott, s azzal azt mondta, hogy jól van,
11 3 | azt küldte a malomhoz, azzal az izenettel, hogy Fra Trivulzio
12 3 | majd kinyitjuk magunk.~S azzal, hogy hadvezéri nyugalmamat
13 3 | meglátja ön, hogy mi lesz.~Azzal a férfiak mindegyike odament
14 4 | így kénytelenek leszünk azzal beérni, ha némi protekció
15 4 | a delejes sugár megértet azzal, akinek szánva voltak; míg
16 4 | Harternek) be kellett érni azzal a szereppel, hogy a Szózat-éneklők
17 4 | Ezzel a zászlóval együtt?~Azzal hátrafordult a hölgyek felé,
18 4 | Ön előtt semmi sem szent.~Azzal a szép hölgy kocsijába engedte
19 5 | így kénytelenek leszünk azzal beérni, ha némi protekció
20 5 | a delejes sugár megértet azzal, akinek szánva voltak; míg
21 5 | Harternek) be kellett érni azzal a szereppel, hogy a Szózat-éneklők
22 5 | Ezzel a zászlóval együtt?~Azzal hátrafordult a hölgyek felé,
23 5 | Ön előtt semmi sem szent.~Azzal a szép hölgy kocsijába engedte
24 6 | táncestélyen, amit akar. Adieu!~Azzal beröppent az ajtóból, könnyeden,
25 6 | odabenn várt az érkezőkre, azzal a speciális tulajdonnal
26 6 | Világosiné az ajtón belépett, s azzal a két asszonyság összecsókolódott,
27 6 | visszautasítani, s aztán utoljára is azzal nem kötelezte le az ember
28 6 | elfelejtett, kétségbe van esve.~És azzal Ilonka elkezdé ujjbetűkkel,
29 6 | reggelig. A te rossz nénéd.~És azzal testvérkéjét odaölelte kebléhez,
30 6 | hosszadalmas ujjbeszéddel, hanem azzal a saját gyorsírászatával
31 6 | utoljára még kacagott is azzal a zűrzavaros nevetéssel,
32 7 | sohasem szakad ki a szájából: azzal alszik el, azzal horkol,
33 7 | szájából: azzal alszik el, azzal horkol, azzal ébred. Kétszer
34 7 | alszik el, azzal horkol, azzal ébred. Kétszer magára gyújtotta
35 7 | nagyasszonyát gúnyolhatni azzal, hogy egy délelőtt tízszer
36 7 | vásott cselédgyereket, s azzal vesződött, hogy megtanítja
37 7 | nem ütik-e már a búbját azzal a cirokseprűvel.~Bizony
38 7 | lesz semmi hátramaradás.~Azzal leerőltetve apját, anyját,
39 8 | komornyik bement, kijött, azzal ajtót tárt előtte, s mutatta
40 8 | Egyébiránt – íme, itt van.~Azzal Angyaldy úr elővont egy
41 8 | kéretem azonnal egy szóra.~Azzal ismét visszaült helyére,
42 8 | fölött. Jó neki ott is.~Azzal a jelenet be volt fejezve.
43 8 | a választ őtőle magától.~Azzal Lemming úr feltárta az ajtót,
44 8 | titkárhoz tovalejtve:~„Agyiő!”~S azzal ostortalan kezét ismét csókra
45 8 | énekese csak arról dall, azzal tölti meg a léget.~– Milyen
46 8 | mécsbe, és nem törődöm vele.~Azzal leszakított két szál vadrózsát,
47 8 | máskor ne fenyegess engem azzal, hogy megölsz, mert megbánod
48 8 | hogy meg ne büntessenek.~Azzal dévaj könnyelműséggel felkapott
49 8 | te! – suttogá a hölgy, s azzal felugrott Tihamér mellől,
50 8 | kedvesét. Mikor visszajött azzal a tudomással, hogy nem volt
51 10| meglesz, ahhoz ülök.~– S azzal végigheveredett a hárságyon;
52 10| nagyot húzott belőle, s azzal készen volt.~Megint csak
53 10| Ez jó; tehát menjünk be!~Azzal, hogy annál illedelmesebb
54 10| akartam önnek mondani, uram.~Azzal felesége szobája felé ment.
55 10| összeszaggatom a fején.~Azzal fogta magát, s felült arra
56 10| elmondhatja ön élőszóval.~Azzal alákanyarítván a nevét a
57 10| csatatéren bizonyosan nem!~Azzal leszállt az asztalról, kiment
58 10| lovagkorbácsának más dolga van, s azzal kilovagolt a pusztába egyedül.
59 10| beváró helyzetben a folyosón.~Azzal nagy peckesen, minden lépésnél
60 10| átfutotta annak tartalmát, s azzal büszkén lépett Föhnwald
61 10| ön rám nézve nem létezik.~Azzal hátrafordult Konyec úrhoz,
62 10| szerencsétlenségünk ne legyen tetézve azzal, hogy önre nézve is végzetessé
63 10| figyelni.~– Hát nem bánom.~Azzal elkezdé magyarázni Ilonkának
64 10| Ilonka pedig azt tette azzal a késsel, hogy a karján
65 10| viselték azt egy időben. Azzal a késsel kifeszítette a
66 11| pojáca! Hoppsza, pojáca!”~S azzal bevonul egy karaván a ház
67 11| forint. Ez a te tartozásod.~Azzal odafordult Konyec úrhoz.~–
68 11| kívánd te azt magadnak!” Azzal a két kocsi elrobogott az
69 11| Megölöm őket és aztán magamat!~Azzal kirántotta becsukó kését
70 11| Azért ne essék kétségbe!~Azzal megfogta a bohóc kezét,
71 13| meg rá Harter Nándor, s azzal jobb egészséget kívánva
72 13| intettelek, hogy hagyj fel azzal a gyermekeskedéssel. A hazafiság
73 13| testületbe nem keveredhetem, mert azzal megint külföldre kellene
74 13| Vedd el magát az anyát!~Azzal Elemér fölkelt helyéről,
75 13| férfiának dicsőségeért.~Azzal vette a kalapját, és elment.
76 13| néztek egymásra.~Mind a kettő azzal látszott mentegetőzni, hogy
77 13| mint volt. Maga ostoba.~És azzal gyöngéden megveregette a
78 13| volt, hogy meg nem holt. Azzal aztán Malvina is elsietett
79 13| Rájöttek, hogy magunk is azzal élünk, hát mármost azt sem
80 13| legalább egy botot az útra.~– Azzal szolgálhatok; még nem hordták
81 14| hoztam, mikor elfáradt.~Azzal letette magát egy székre,
82 14| nyilván csillapította, s mikor azzal készen volt, hozzám fordult,
83 14| kedves kis jószágot, ni!~Azzal odament a kis némához, ki
84 14| hívaték egy úri házhoz, s azzal az örvendetes hírrel tért
85 14| érette. Én hízelgek magamnak azzal, hogy van némi befolyásom
86 14| a tanórát. Isten önnel.~Azzal felszedte magát, és kezét
87 14| félrerántottam a kantárt, azzal a ló elkezdett oldalt hátrafelé
88 14| Hát mármost mit csinál ön azzal a lóval? – kapott az úrfi
89 14| No, lássuk, mit tanult.~Azzal a legszabályszerűbb tőrvívó
90 14| elég erősek-e karjaim.~S azzal felgombolta ruhája ujját,
91 14| összegyűrt papírok közül, azzal az első havi díjt előre
92 15| mégiscsak baj lenne bevárni azzal a flegmával, amivel más
93 15| Lemmingnek nem ígértem semmit.~Azzal bocsátottam el, hogy a legokosabb
94 15| lakosztályába beléptem, a komornyik azzal fogadott, hogy őnagysága
95 15| Pihenjünk meg egy kissé.~Azzal levette arcáról a sodronyálcát,
96 15| egy nő képes; és járta azt azzal a bohó szabadsággal, amire
97 15| helye. Nézze ön bár.~És azzal sebesen felgombolá felső
98 15| ilyen jó pohár vizet!~S azzal fenékig ürítette a poharat.
99 15| nyugodtan.~A belépő bankár azzal fogadott, hogy nagyon örül
100 15| Malvint szomorítanám meg azzal.~Az összeg egy egész vagyon.
101 15| hogy egész lelke tele van azzal a gondolattal: ez az egész
102 15| burkoltan az asztalra letette, s azzal eltávozott.~Malvina hirtelen
103 16| testvéred is támadt, s én azzal is összeadlak.~– S akkor
104 16| kentek, hogy csak tréfáltak azzal az egész názárénuskodással.~
105 16| elhoztam: add át neki!”~És azzal letett az asztalra ötven
106 17| sir!… Meg ne tréfáljon ön azzal, hogy hátulról kapottnak
107 18| val nem így szokás bánni. Azzal nem mulatnak, arra nem mosolyognak.
108 18| szokás.~Egy napon Világosiné azzal az újdonsággal lepte meg
109 18| leckét adni, az úrhölgy azzal a szóval fogadta őt, hogy „
110 18| ki akarom magamat sírni.~Azzal bement szobájába, és sírt.~
111 19| Most értek már mindent! – Azzal közel hajolva az átellenben
112 19| megkapni?~– Nem akarom.~Azzal meghajtá magát Elemér, és
113 20| mintha meg tudná magát védeni azzal.~Már látszik a kis ház.
114 20| fúriára, s nem bírt lelkében azzal a fogalommal, mely annak,
115 20| szoktak imádottaikért.~S azzal odadobta Malvina lábához
116 20| Ez már otrombaság… – S azzal előrelépett az ajtó felé;
117 20| félrehárította puszta kézzel, s azzal megkapva az útját álló hölgy
118 20| fegyverét a kötésből, úgy döfött azzal Ilonkához, hogy a fleuret
119 20| érzett mellette, mint aki azzal egy nagy adósságot fizet
120 21| neki, amit megszolgált, s azzal rábízta, hogy legyen jelen
121 21| porkolábnak kölcsönözték, s azzal mentek a molnárhoz.~Föhnwald
122 21| amelyikből ez a kenyér készült.~Azzal odatartá Konyec úr orra
123 21| ha megmentheté valami.~– Azzal én önnek nem tartozom –
124 21| van Gierig úr, végezzen azzal, ha tud. Annak menjen neki,
125 21| összevissza mesél? Mi bajom nekem azzal, hogy önök mit esznek, mit
126 21| csupa merő gonoszkodás volt. Azzal a jó szándékkal biztatta
127 21| fogja őket kárpótolni.~S azzal nagy mosolyogva belső zsebébe
128 22| meg magának, ifjú barátom.~Azzal véglegesen megköté Bélteky
129 22| Rossz való! Most beszéltem azzal a barátommal, ki a helytartóságnál
130 22| Alig egy óranegyed előtt azzal kérkedett, hogy húsz évig
131 23| háromszoros gonosztevő. Azzal kegyetlenül fognak elbánni.
132 23| kettős bezárt ajtó mögött azzal a végzetes naplóval.~Óh,
133 23| tokostul titkárjának adni, azzal az utasítással, hogy ha
134 23| bizonyosan találkozni fog azzal az én bolondos szeleburdi
135 23| állomásozó ulánusezredhez.~S azzal minden rendben volt megint.~
136 23| ajakkal –, mit vesztek én azzal, ha holnapig ötezer aranyat
137 24| egészen ismeretlen úr fogadta azzal a kérdéssel:~– Mit hozott,
138 24| esni, ha egy régi adósa azzal a szóval kerül elő, hogy
139 24| kilencszáz-kilencvenkilencezerötszáz forintot.~Azzal odaerőltette Ilonka kezébe
140 24| láza is elmaradt e napon, s azzal biztatta Ilonkát, hogy már
141 24| maga is úgy érzé, mintha azzal, hogy most a délutáni nap
142 24| ifjú akrobatának, hogy ő azzal a könyvvel vele fog hálni.
143 24| darab kréta van szorítva, azzal ő a főösszeget maga szokta
144 25| halva is beszélnek. – És azzal keblébe nyúlt, s kivette
145 25| fogunk. Most Isten önnel.~Azzal eltávozott.~Amint egyedül
146 26| Nándor jól sejtett, midőn azzal a gondolattal ment oda,
147 26| élőszóval tudtul adták. Azzal átnyújtá a bankárház levelét
148 26| megélek anélkül valahogy.~Azzal odatette apja elé a kész
149 26| magyarra. – Isten önnel.~Azzal elhagyta Harter Nándor úr
150 27| mendemondákról! – szólt a hölgynek.~S azzal mind a ketten az asztalra
151 27| kölcsönzött, ím visszahoztam.~Azzal elővette a tokocskát, melyben
152 27| bankár némán tekinte rá azzal a delejező hideg szemveréssel,
153 27| ismeri ez írást, olvassa.~És azzal odaadott Harter Nándornak
154 28| annyi baj van, annyi dolog azzal a gazdasággal! A fejőstehenek,
155 29| ellenfeleimnek vallották magukat, még azzal a deterioráló inszinuációval
|