Fezejet

  1 4 | asszonyságok a szopránt énekelték.~Elemér ugyan erősen visszaélt a
  2 4 |   egyszerre száz percenttel emelte Elemér hitelét férfiak és asszonyok
  3 4 |           hősének a fiát, Elemért. Elemér tehát – mondott valamit.~–
  4 4 |      lehordták ez ostoba beszédért Elemér úrfit ifjak, vének, utoljára
  5 4 |             midőn hazafelé kísérte Elemér. – Így kellett beszélni
  6 4 |      odahaza. – felelt neki vissza Elemér.~– Igen? – szólt a hölgy
  7 4 |           engedte magát segíttetni Elemér által; s nem hívta meg,
  8 5 | asszonyságok a szopránt énekelték.~Elemér ugyan erősen visszaélt a
  9 5 |   egyszerre száz percenttel emelte Elemér hitelét férfiak és asszonyok
 10 5 |           hősének a fiát, Elemért. Elemér tehát – mondott valamit.~–
 11 5 |      lehordták ez ostoba beszédért Elemér úrfit ifjak, vének, utoljára
 12 5 |             midőn hazafelé kísérte Elemér. – Így kellett beszélni
 13 5 |      odahaza. – felelt neki vissza Elemér.~– Igen? – szólt a hölgy
 14 5 |           engedte magát segíttetni Elemér által; s nem hívta meg,
 15 6 |            A fiatal kísérő, Harter Elemér, ki esernyőt tartva kaszmatol
 16 6 |             akitől még ön sem fél.~Elemér úrfi nem tehetett róla,
 17 6 |           Tiltott könyvet? – kérdé Elemér.~– No igen, valami olyan
 18 6 |            tennem délután? – kérdé Elemér, midőn a hölgyek lakásának
 19 6 |           lépni még nehezére esik.~Elemér úrfi pedig homlokára nyomta
 20 13| szolgálatát igénybe vette.~Például Elemér úrfinak a dolga. Ennek mindig
 21 13|           sürgős mondanivalója van Elemér úrfiról. Nagy baj van.~Harter
 22 13|        Angyaldy, s elhozza hazáig. Elemér úrfi táviratozott is már
 23 13|        Harter Nándornak.~– Szegény Elemér! Mégiscsak jó fiú volt.~
 24 13|   búcsúztató az atyafiaknál; aztán Elemér maradt, ami volt.)~(Bár
 25 13|        pompás olajfestmény, melyet Elemér fényképe után fog készíteni
 26 13|        alapítványt óhajtanék tenni Elemér fiam nevére; egy összeget
 27 13|         kérdésére az uraság. – Hát Elemér anyjának hozománya százezer
 28 13|     örömében, azt nem lehet tudni. Elemér úrfi pedig, mintha csak
 29 13|            nevetni. És legtetejébe Elemér úrfi azt fogja mondani:
 30 13|           már erre nagyot kacagott Elemér.~– „Ars brevis, vita longa!”
 31 13|        rivallt fiára a nagy ember.~Elemér kedélyesen húzta félre a
 32 13|       semmi, hanem „semmirekellő”!~Elemér úrfi nagy hidegvérrel csitítá
 33 13|           el magát az anyát!~Azzal Elemér fölkelt helyéről, s apa
 34 13|       legyen élőhangot adni.~Végre Elemér törte meg a csendet.~– Tudod
 35 13|             szólt keserűen nevetve Elemér. – És már most arra kérlek,
 36 13|          Bécsben. Az olajfestmény. Elemér úrfi arcképe.~– Menjen ön
 37 13|    fiacskáját ily melegen fogadni.~Elemér hagyta magát öleltetni,
 38 13|        barátom!~– Hát már ön látta Elemér urat? – kérdé Lemming úr
 39 13|           érdekes dolgokat, amiket Elemér úr csodálatos megmenekülése
 40 13|    kettővel. Azazhogy két hónapig.~Elemér megcsókolta Malvina kezét.~–
 41 13|              Hahaha – kacagott fel Elemér. – Ez már csakugyan non
 42 13|          onnan, s aztán felkötötte Elemér nyakára.~– No, nézze, maga
 43 13|          ami szívemről esett le. – Elemér gyöngéden kezet csókolt,
 44 13|           elsietett hálószobájába.~Elemér úrfi pedig vágtatott le
 45 13|           Éppen jókor érkezett meg Elemér a vasúti indóházhoz. Elemér
 46 13|        Elemér a vasúti indóházhoz. Elemér hirtelen jegyet váltott,
 47 13|      alföldi mezőváros végén volt. Elemér azonnal szétnézett fuvaros
 48 13|            is megennénk, ha volna.~Elemér nem értette ezt a választ.
 49 13|          egy kis korpával keverve. Elemér ekkor kezdett csak maga
 50 13|           úton szemközt, mik előtt Elemér alkalmatosságának meg kellett
 51 13|               szólítá meg kocsisát Elemér.~– Nem biz a, téns úr, hanem
 52 13|       szalma sem, amin rágódjanak.~Elemér most kezdé érteni azt a
 53 13|        használhatnák? – jegyié meg Elemér.~– Mit ér a hús, ha nincs
 54 13|              Hát nincs só? – kérdé Elemér bámulva.~– Hja, uram, szegény
 55 13|       helység nem volt már messze. Elemér kifizette a kocsist, s nem
 56 13|       hantolták a vermeket befelé.~Elemér nem ért rá szóba eredni
 57 13|          szántunk, hanem kapálunk.~Elemér mind lejjebb hangolta az
 58 13|           eszik, uraságnak hívják? Elemér tagjain hideg borzadály
 59 13|          Onnan azután egyedül ment Elemér tovább.~Rettenetesen egyedül.
 60 13|           madár sem száll a tájon.~Elemér kábultan haladt órákig e
 61 13|           tengereivel, oázaival, s Elemér maga előtt látta a távolban
 62 13|            az ide s tova utazással Elemér. Késő délesti órákban érkezett
 63 13|      jutalomjátéka van.~Azt persze Elemér tartozott tudni, hogy Little
 64 13|        tisztességes embernek való!~Elemér arca mélyen elpirult, de
 65 13|   félretolta őt félkezével maga és Elemér közül, s szavába vágott.~–
 66 13|     dologba, amire senki sem kéri. Elemér könnyelmű suhanc, de alávalóságot
 67 13|           van-e ön velem elégedve?~Elemér csak némán bólinta fejével.~–
 68 13|            őt a lépcsőn levezesse.~Elemér hátul maga maradt, úgy kullogott
 69 14|     Ilonkát meglátta volna valahol Elemér. Pedig annak már nyomára
 70 14|             csakhogy természetesen Elemér úrfinál kilenc órakor kezdődvén
 71 14|           maga Malvina sem beszélt Elemér előtt Ilonka felől soha,
 72 14|    többször elhítta magához ebédre Elemér úrfit. Ebéd után aztán a
 73 14|         megtiltotta férjének, hogy Elemér előtt Ilonkát elárulja.
 74 14|           már ilyen esetet eleget.~Elemér nagyon bosszús képet csinált
 75 14|          Egy szép leánytól félteni Elemér barátomat. Ha úgy van, annál
 76 14|       hogyan” van, azt nem mondta.~Elemér nagyon köpködött a cigaretta
 77 14|           az úrfi számára lovat, s Elemér délceg lovagnak képzelte
 78 14|          órakor csakugyan ott volt Elemér úrfi. Lemmingék kocsisa
 79 14|        Éppen reggelihez készültek. Elemér számára volt fennhagyva
 80 14|        hagyta ön el a feleségemet?~Elemér egy tekintetet vetett először
 81 14|          őzikének utána szaladok!”~Elemér maga nevetett legjobban
 82 14|           helyéről.~– Ugyan kérem, Elemér, menjen haza!~– Magam is
 83 14|       Magam is azt akartam – szólt Elemér, és sietett elkotródni.~
 84 14|         Ellenkezőleg, én ki akarom Elemér fejéből beszélni az egész
 85 14|    vállalta, hogy majd kigyógyítja Elemér öcsénket idétlen ábrándozásaiból.~
 86 14|   megvetése által.~Köztünk mondva, Elemér úrfinak nem is sok útbaigazítás
 87 14|          éppen ismerősre találtak. Elemér úrfinak igen jó mestere
 88 14|       mindhalálig tudott tettetni.~Elemér egészen beleélte magát a
 89 14|         csak nem tudta kézbe kapni Elemér. Pedig egész nap az utcán
 90 14|          Első hónapban azt fogadta Elemér, hogy ahol megtalálja eszményképét,
 91 14|       azután óvhatatlan volt, hogy Elemér össze ne találkozzék Ilonkával.~
 92 14|           Amint az elsőbe belépett Elemér, a harmadikban ott látta
 93 14|           úgy a veszedelem egyedül Elemér úrfinak jutott ki, ahogy
 94 14|      rontott be a harmadik szobába Elemér úrfi, s tárt karokkal indult
 95 14|          ki ne szúrja ön a szemét!~Elemér úrfi ilyen nemére az ellenállásnak
 96 14|           el, jó halcsontból volt.~Elemér barátunk átlátta, hogy itt
 97 14|           keresztben is akadt, míg Elemér úrfi egy bekövetkező halálos
 98 14|     érkezett meg, mégpedig nyomban Elemér úrfi belépte után, s így
 99 14|  határozott vereségével végződött.~Elemér meg volt semmisítve. Most
100 14|           diáknak diáktársa ellen.~Elemér pedig sápadt volt a szégyentől.
101 14|       haljon meg, ha meg van ölve.~Elemér el is ment. Kismamájának
102 15|       voltak az állampapírok, amik Elemér örökségét képezik; most
103 17|             hogy a bolondos fickó, Elemér Harter in optima forma meghalt;
104 17|            véres port, amik Harter Elemér haláláról tesznek bizonyságot.~
105 18|      amerikai levelet, mely Harter Elemér halálát tudatá, megkapta
106 18|           jó tulajdonságát. Azt az Elemér úrfi igényperét anyai örökének
107 18|    teremtés sem tudja, hogy Harter Elemér végrendeletében halála esetére
108 18|          Ne lett volna csak Harter Elemér végrendelete a kezében,
109 18|      Apropó! Hallotta ön már, hogy Elemér meghalt?~Ilonka arcán egy
110 18|         arról beszélt, hogy Harter Elemér a csatában esett el.~Utoljára
111 18|         testestül-lelkestül Harter Elemér!~
112 19|       szcéna ezúttal el is maradt. Elemér nem volt az ölbeli fiúcska
113 19|     Dannewirkét fogja-e ostromolni Elemér a sasos zászló alatt, vagy
114 19|         ezért volna-e ama változás Elemér arcán?)~– Akkor ön olyan
115 19|      Malvina még mindig nem tudott Elemér titkába behatolni. Mi tette
116 19|            azt kidobják a hajóból.~Elemér szép, napbarnította arca
117 19|      itthon.~– Az meglehet – szólt Elemér elmosolyodva. Neki is volt
118 19|          önről sokat gondolkodott.~Elemér szótlanul hajtá meg fejét,
119 19|       akarom.~Azzal meghajtá magát Elemér, és búcsút vett.~Amikor
120 20|                Másnap azután, hogy Elemér meglátogatta Malvinát, Lemming
121 20|        tudatá nejével, hogy Harter Elemér már el is utazott Bécsbe;
122 20|          Tudja ön már, hogy Harter Elemér hazaérkezett?~Ez orgyilkos
123 20|       Próbálja ezt a nevet leírni: Elemér.~Ilonka vállat vont, s felvette
124 22|          azt hiszi, hogy megnyerte Elemér úrfi perét ellenem, miután
125 22|           rólam lehúzza. Nem fogok Elemér úrfinak egy fillért sem
126 22|   mindazokat a váltókat, amiket én Elemér úrfinak világban csavargása
127 22|     tetszése szerinti csokrokat. – Elemér könnyelmű fiú volt, ezeret
128 22|          többre, mint éppen Harter Elemér örökének kamatjaira.~– Az
129 22|     Nápolyban, Cadixban, Londonban Elemér úrfi helyett. Reméli ön
130 22|      elvállalta ön az ügyvédkedést Elemér úrfi perében ellenem, azt
131 23|         gondoskodását. Azonban, ha Elemér úrfival szándékozik méltóságod
132 25|            fiatalember volt Harter Elemér.~Két nappal később a Tresor
133 25|    látszott.~Ilonka megismerte őt: Elemér volt.~Most már nem nézett
134 25|            léptekről megtudá, hogy Elemér őt nyomban kíséri.~Óh, ő
135 25|           keserű mosolyt az arcán. Elemér elérté a választ.~– Rossz
136 25|       folyosón szállásuk ajtajáig. Elemér tudhatta, hogy Ilonkát szülői
137 25|          Amint az ajtón bebocsátá, Elemér az elrekesztett szoba első
138 25|            Itt van atyám. – Harter Elemér úr – szólt az ifjúra mutatva.~
139 25|     fejezett ki ez állati hangban.~Elemér megmeredve állt ott, nem
140 25|      félrevonva, azon belül látott Elemér egy halvány, összeesett
141 25|        rebegé fülébe súgva Ilonka.~Elemér feje körül zúgott a lég;
142 25|          kegyed nevemet? Én Harter Elemér vagyok.~– Ismerem ezt a
143 25|         roskadt vissza fekhelyére. Elemér elzsibbadtan hallgató végig
144 26|     olvasta rajta.~Soha jobbkor!~– Elemér úrfi! – kiálta dühösen,
145 26|            nyílt, s belépett rajta Elemér.~Pár lépést tett atyja felé,
146 26|             Tudom, uram – viszonza Elemér nyugodtan. – Nem fogok a
147 26|  édesanyjától.~– Hát az „micsoda”?~Elemér mély, szemrehányó tekintettel
148 26|       Angyaldy vetett rá!~Valóban, Elemér sohasem volt közelebb ahhoz,
149 26|          előtte áll – az az igazi.~Elemér az, színtelen fekete ruhába
150 26|          arca olyan halavány volt.~Elemér őszinte, szerető tekintettel
151 27|         sem tudom, és valószínűleg Elemér sem tudja.~– Igen! Igen! –
152 27|       Pestre. Ott voltak letéve az Elemér örökségét képező peres állampapírok.~
153 27|          Nézzétek el csak: a fiam, Elemér megbolondult; elvesz egy