Fezejet

2501 11 |                 rúdvillája között van maga a pojáca befogva. Ő húzza
2502 11 |                    pojáca befogva. Ő húzza a kocsit. A harmincas években
2503 11 |                 befogva. Ő húzza a kocsit. A harmincas években levő férfi,
2504 11 |                  vándor csepűevő komédiás, a pusztai csárdák mulattatója;
2505 11 |                    Hoppsza, pojáca!” Ennek a fején van hegyes csörgőssipka,
2506 11 |                  hogy rajta szokta kimosni a zápor, s rajta szokta megszárítani
2507 11 |                  rajta szokta megszárítani a szél. A pojácának éppen
2508 11 |                szokta megszárítani a szél. A pojácának éppen úgy, mint
2509 11 |                    feketén korommal.~Végül a szekér egyik rúdjához kötve
2510 11 |                 kis tatár ló. Ez nem húzza a talyigát, csak a gazda.
2511 11 |                 nem húzza a talyigát, csak a gazda. A ló maga is művész,
2512 11 |                    talyigát, csak a gazda. A ló maga is művész, s nagyobb
2513 11 |                  mint az emberért. Mert ha a gazda megszakad, a ló megél
2514 11 |                 Mert ha a gazda megszakad, a ló megél nála nélkül, de
2515 11 |                   megél nála nélkül, de ha a lova megszakad, az a gazdájának
2516 11 |                    ha a lova megszakad, az a gazdájának nagy kár.~Tehát
2517 11 |              gazdájának nagy kár.~Tehát ez a karaván éppen most vonul
2518 11 |               bolondos produkciót csinálni a háznép mulattatására.~Soha
2519 11 |                   aztán azt gondolta, hogy a biztos úr ma nagyon adakozó
2520 11 |           bukfencezzenek hát az ártatlanok a tiszteletére, legalább keresnek „
2521 11 |                  lesz nekik.~Az ember arra a gondolatra is jöhet, hogy
2522 11 |                    legyünk igazságtalanok. A nyolckezű nem maliciózus.
2523 11 |                     mintha az egyikre vagy a másikra hagyományszerűleg
2524 11 |           missziója. Egyenlően ragadja meg a fürdő hajadont s az úszó
2525 11 |                  Gierig úr szivarozva dűlt a folyosó mellvédjére, s onnan
2526 11 |                 mellvédjére, s onnan nézte a bohóc művészkedéseit.~Az
2527 11 |       csodamívelést, amivel ponyvaművészek a falusi nép tetszését és
2528 11 |               szokták ragadni. Leterítette a piszkos pokrócot, melyen
2529 11 |                    tótágast álltak, jártak a tenyereiken, derekaikat
2530 11 |                 súlyegyenezte talpain mind a két gyermekét lábaikkal
2531 11 |        arcvonásaitól kitelt, beszélt hozzá a világ minden nyelvén, és
2532 11 |               minden nyelvén, és erőltette a kacagást saját tréfái fölött.~
2533 11 |                   nézte az előadást.~Végre a bohóc elővezette a kis tatár
2534 11 |                   Végre a bohóc elővezette a kis tatár paripát, s annak
2535 11 |                tulajdonaival ismerteté meg a magas társaságot. A kis
2536 11 |                    meg a magas társaságot. A kis lovacska tudott apportírozni,
2537 11 |                  tudott apportírozni, mint a vadászkutya; ki tudta toporzékolni
2538 11 |                 toporzékolni első lábaival a számtani kérdéseket, miket
2539 11 |                   feladott neki; letérdelt a parancs szóra, és táncolt
2540 11 |                 táncolt galoppot, keringőt a dobszó melódiája mellett.
2541 11 |               mutatá be magát.~Mikor aztán a bohóc kimeríté művészete
2542 11 |                egész tárházát, s azt hitte a magas uraságok mosolygó
2543 11 |               csörgő sipkáját, s megindult a művészet adóját beszedni.~
2544 11 |                    beszedni.~Így indul meg a szegény tengeri pók molluscokra
2545 11 |                vadászni, míg észrevétlenül a nyolckezű hidra ölelésébe
2546 11 |                 Méltán helyet foglalhatnál a cirkusz Renz tagjai között.
2547 11 |                 tagjai között. Hát mármost a belépti díjról van szó,
2548 11 |                  ugye? Mi nálad az entrée?~A bohóc viszonozni vélte a
2549 11 |                   A bohóc viszonozni vélte a tréfát.~– Embere válogatja,
2550 11 |                Ilyenformán mégiscsak behoz a művészet naponkint egy forintot
2551 11 |                  egy forintot egyre-másra?~A bohóc olyan ártatlan volt,
2552 11 |               magát, milyen mélyen nyúljon a tárcájába az eléje akadt
2553 11 |                   csak kapsz, bohóc, ugye?~A jámbor bolond sietett ráhagyni,
2554 11 |                  mennyi adót szoktál ettől a jövedelemtől fizetni, bajazzo?~
2555 11 |             jövedelemtől fizetni, bajazzo?~A bohóc azt hitte, hogy valami
2556 11 |           elszaggatok egy lebernyeget, azt a rongyászok felszedik, abból
2557 11 |                    maga nevetett legjobban a válasznak.~– Jól válaszoltál
2558 11 |               bevallott évi jövedelem után a III-ik tabella szerint jár
2559 11 |                   adó huszonegy forint. Ez a te tartozásod.~Azzal odafordult
2560 11 |                    forint jövedelmi adóról a III-ik táblázat szerint.~
2561 11 |               komolyan vette az utasítást.~A bohóc pedig szörnyű fanyar
2562 11 |                   neve Kaczenbuckel János.~A bohóc ekkor kezdett csak
2563 11 |                  Itt egzekució van. S ezek a vendégek itt harácsot szednek.
2564 11 |               tréfa itt lenni.~Egyet szólt a fél szája szegletéből a
2565 11 |                    a fél szája szegletéből a két gyereknek, azok hirtelen
2566 11 |                  azok hirtelen összekapták a pokrócot, s kezdtek iramodni
2567 11 |               pokrócot, s kezdtek iramodni a talyigával meg a kis lóval
2568 11 |                  iramodni a talyigával meg a kis lóval a kapu felé, hanem
2569 11 |                 talyigával meg a kis lóval a kapu felé, hanem Gierig
2570 11 |                    Gierig úr visszahozatta a csendőrökkel.~– Ejnye, ejnye!
2571 11 |                    bizony elszöknél előlem a tárgyalás közepett! Ez már
2572 11 |                tőled. Biz itthagynád nékem a nyugtatványodat, pedig milyen
2573 11 |                   van, fogjad, s fizesd ki a huszonegy forintot!~A bohóc
2574 11 |                   ki a huszonegy forintot!~A bohóc csakugyan azt hitte,
2575 11 |              legfőbb kincse.~– Fizessen ön a páholyáért huszonkettőt,
2576 11 |                 aztán kvitteljünk! – szólt a bohóc folytatva a tréfát.~–
2577 11 |                    szólt a bohóc folytatva a tréfát.~– Művész uram! (
2578 11 |        végrehajtásképes tárgyat kimutatni.~A bohóc nagyot röhögött.~–
2579 11 |                 tárgyat? Tessék választani a két gyerek közül; melyiket
2580 11 |               elkobozni?~– Semmi szó sincs a gyerekről. Van teneked egyebed
2581 11 |                teneked egyebed is. Ott van a ló.~A bohóc festett pofája
2582 11 |                  egyebed is. Ott van a ló.~A bohóc festett pofája egyszerre
2583 11 |                egyszerre kiegyenesült erre a szóra. Arra nem is gondolt,
2584 11 |                   nem is gondolt, hogy még a ló is kérdésbe jöhessen.~–
2585 11 |                  jöhessen.~– Hja, uram, az a ló nem olyan ló, mint más
2586 11 |           mesterségem eszköze, mint ácsnak a bárdja, csizmadiának a dikicse,
2587 11 |              ácsnak a bárdja, csizmadiának a dikicse, szabónak az ollója.
2588 11 |                 tartozásban nem szabad. Az a ló annyi, mintha kezem,
2589 11 |              Lárifári! – hatalmaskodék alá a nyolckezű. – Te magad a
2590 11 |                    a nyolckezű. – Te magad a két porontyoddal ló nélkül
2591 11 |            csinálhatsz komédiát, hányhatod a bukfenceket, rághatod a
2592 11 |                    a bukfenceket, rághatod a patkószeget, táncoltathatod
2593 11 |             táncoltathatod az orrod hegyén a szalmaszálat. Vagy fizeted
2594 11 |                    tartozol, vagy elveszem a lovadat.~Kaczenbuckel János
2595 11 |               Gierig úr nyelve; kétségében a lova kantárát tartó csendőrhöz
2596 11 |                   tréfa-e ez vagy valóság.~A jámbor csendőr aligha olyasmit
2597 11 |                 ezen az előadáson, mert ez a legmagasabb tragikum őrá
2598 11 |                  aki segíthessen; legalább a magyarázat után a bohóc
2599 11 |                 legalább a magyarázat után a bohóc elfakadt sírva, elhajítá
2600 11 |               amennyiből kenyeret adhassak a porontyaimnak. Nem eszünk
2601 11 |                öleljétek át kezeit, lábait a nagyságos úrnak, a méltóságos,
2602 11 |                  lábait a nagyságos úrnak, a méltóságos, a kegyelmes
2603 11 |             nagyságos úrnak, a méltóságos, a kegyelmes úrnak!~Konyec
2604 11 |              játszana egy jelenetet; aztán a két kicsi pojáca, aki a
2605 11 |                    a két kicsi pojáca, aki a nagyságos úr kezeibe, lábaiba
2606 11 |                  lábaiba csimpajkodik, míg a nagyságos úr kézzel-lábbal
2607 11 |                  nagyon nehezen megy, mert a bohócivadék karjai szívósak.
2608 11 |            szívósak. Az egyik szitkozódik, a másik könyörög. Igazán cirkuszi
2609 11 |                cirkuszi élvezet! Konyec úr a legméltányosabban megfizethetné
2610 11 |            legméltányosabban megfizethetné a belépti díjat, mert ő jól
2611 11 |             parancsára cselekvé, szétverve a tolakodó semmirekellőket.~
2612 11 |                    még ennyire merik vinni a tolakodást.~– Szemtelen
2613 11 |                    Más szegény ember túrja a földet, hogy a státusnak
2614 11 |                 ember túrja a földet, hogy a státusnak eleget tehessen;
2615 11 |               adóintő cédula, alló! Szedik a sátorfát, illannak odább.
2616 11 |                   egypár ilyen országcsaló a kezemre, mint te vagy. Azok
2617 11 |             tartozol, vagy gyalog maradsz!~A bohóc nem könyörgött többé
2618 11 |                   volt, akit megszólított, a kapitány.~– Édes barátom –
2619 11 |                 itt rossz helyen koldulsz. A háziaknak utolsó fillére
2620 11 |                hagytalak volna annyi ideig a porban henteregve könyörögni.
2621 11 |                 éhségtől betegen feküsznek a utolsó vánkosukon, azoktól
2622 11 |              kérdezd meg, hogy miért nincs a katonáknak pénzük, akik
2623 11 |                   mázold össze könnyeiddel a festéket arcodon, felebarátom!
2624 11 |                   s eredj bukfencet vetni! A többiek is mind azt teszik.~
2625 11 |              fönntartani. Hintaja előjárt: a csendőröknek parancsot adott,
2626 11 |         csendőröknek parancsot adott, hogy a bohóc lovacskáját kössék
2627 11 |               bohóc lovacskáját kössék oda a lógós mellé.~Azt már aztán
2628 11 |                   komikum volt, ahogy erre a szóra a bohóc lovacskája
2629 11 |                   volt, ahogy erre a szóra a bohóc lovacskája nyakába
2630 11 |                    feleségem neveit; annak a nevét is viseled. Most már
2631 11 |                    kenyeret?~Egy percre az a gondolatja támadt a bohócnak,
2632 11 |              percre az a gondolatja támadt a bohócnak, hogy leüti a lovát
2633 11 |              támadt a bohócnak, hogy leüti a lovát tartó csendőrt a saját
2634 11 |               leüti a lovát tartó csendőrt a saját puskájával, aztán
2635 11 |                   puskájával, aztán felkap a lovára, s nyargal vele a
2636 11 |                   a lovára, s nyargal vele a világba; hanem aztán csak
2637 11 |                    annyi lovas katona elől a te kis macskalovaddal?”~
2638 11 |                maradhat egy helyen sokáig.~A bohóc még egyszer néma esdekléssel
2639 11 |                összekulcsolt kezeit, mikor a nagyságos úr a kocsiba felhágott.~–
2640 11 |               kezeit, mikor a nagyságos úr a kocsiba felhágott.~– Takarodjék
2641 11 |                    előlem! – uraskodék alá a nyolckezű alattvalóihoz.~
2642 11 |         alattvalóihoz.~Konyec úr felkapott a bakra, a két csendőr a parasztszekérre;
2643 11 |               Konyec úr felkapott a bakra, a két csendőr a parasztszekérre;
2644 11 |           felkapott a bakra, a két csendőr a parasztszekérre; Gierig
2645 11 |                 Gierig úr nyájasan üdvözlé a századost: „A viszontlátásig,
2646 11 |             nyájasan üdvözlé a századost: „A viszontlátásig, kapitány
2647 11 |                    te azt magadnak!” Azzal a két kocsi elrobogott az
2648 11 |                    elrobogott az udvarról.~A bohóc kiszaladt utánuk a
2649 11 |                   A bohóc kiszaladt utánuk a kapuig, onnan nézett sokáig
2650 11 |                   elrobogó kocsik után. Az a halvány reménye volt, hogy
2651 11 |                    egy kicsit megijeszteni a nagyságos urak, akiknek
2652 11 |                   elmentek, akkor eloldják a lovacskát a kötőfékről,
2653 11 |                 akkor eloldják a lovacskát a kötőfékről, s eleresztik.
2654 11 |                 eleresztik. Visszatalál az a gazdájához egyenest.~Mikor
2655 11 |                 bizony egészen elmentek, s a lovacska csak nem jön vissza,
2656 11 |               visszatámolygott az udvarra.~A katonák mind a lovaikon
2657 11 |                    udvarra.~A katonák mind a lovaikon ültek már, a százados
2658 11 |                 mind a lovaikon ültek már, a százados is nyergében volt.~–
2659 11 |             nyergében volt.~– Uram – kérdé a bohóc –, igazán elvitték
2660 11 |                   bohóc –, igazán elvitték a lovamat?~– Igazán!~– Mit
2661 11 |                   vele csinálni?~– Eladják a vásáron.~Ekkor a bohóc szemei
2662 11 |                   Eladják a vásáron.~Ekkor a bohóc szemei elkezdtek vérben
2663 11 |                   minek éljek én tovább és a gyermekeim? Megölöm őket
2664 11 |                  gyermekeinek ádáz dühvel.~A két komédiás poronty vijjongva
2665 11 |                   apja elől, odamenekültek a katonák lovai alá, apjuk
2666 11 |                    lovai alá, apjuk utánuk a késsel; a katonák iparkodtak
2667 11 |                     apjuk utánuk a késsel; a katonák iparkodtak őt visszatartani,
2668 11 |            leugrott lováról, hogy elfogja; a bohóc kitépte magát kezeik
2669 11 |          gyermekeit; azok végre befutottak a nyitott konyhába, s az utánuk
2670 11 |                    Térjen magához! – szólt a fiatal leány a dühöngőhöz,
2671 11 |                       szólt a fiatal leány a dühöngőhöz, s kivette kezéből
2672 11 |              dühöngőhöz, s kivette kezéből a kést olyan könnyedén, mintha
2673 11 |                    ki. – Mit akar ön ézzel a késsel?~A bohóc elkezdett
2674 11 |                    akar ön ézzel a késsel?~A bohóc elkezdett zokogni,
2675 11 |                   kétségbe!~Azzal megfogta a bohóc kezét, s vonta magával
2676 11 |                    Csilla, ne!” – kiáltott a leány az istállóajtóban.~
2677 11 |                   leány az istállóajtóban.~A hívásra kijött hozzá a kedvenc
2678 11 |                     A hívásra kijött hozzá a kedvenc póni; szép kis zsemlyesárga
2679 11 |                előtt, s odadörzsölé nyakát a leány vállaihoz.~– Nézze
2680 11 |                hírével!~Ilonka kezébe adta a bohócnak lovacskája kötőfékjét.
2681 11 |            bohócnak lovacskája kötőfékjét. A bohóc térdre esett előtte.~–
2682 11 |                   áldása valamit? Ön engem a pokoltól mentett meg. Oda
2683 11 |                 ördög vagyok, Kaczenbuckel a nevem. Azt sem örököltem
2684 11 |                  éltemben. De ha van Isten a mennyországban, ez a nyomorult
2685 11 |                 Isten a mennyországban, ez a nyomorult bohóc mégis megszolgálja
2686 11 |                 kezeit!~Ilonka nem gátolta a bohócot, hogy kezét megcsókolhassa,
2687 11 |            könnyeivel eláraszthassa, s míg a bohóc eléje futott két gyermekét
2688 11 |                Marsch! Marsch!” – hangzott a kapitány vezényszava, s
2689 11 |                    kapitány vezényszava, s a tizenhat lovas tovarobogott
2690 11 |                 udvarról.~Ilonka besietett a szobába. A bohóc odábbhaladt.~
2691 11 |                Ilonka besietett a szobába. A bohóc odábbhaladt.~A pusztai
2692 11 |              szobába. A bohóc odábbhaladt.~A pusztai lak udvara csendes
2693 11 |                   lak udvara csendes lett. A nap alkonyatra járt már.~
2694 12 |                                            A végső csapás, ami még nem
2695 12 |                  leánya arcáról olvashaták a balsikert.~Alig szedték
2696 12 |                    az útiköpenyt válláról, a szobába érve, midőn egyenesen
2697 12 |               midőn egyenesen tudatá velük a rossz hírt.~– Hiába jártam.
2698 12 |                rossz hírt.~– Hiába jártam. A városban nem kaphatni már
2699 12 |                    kölcsönt semmi kamatra. A leghírhedtebb uzsorások
2700 12 |                     Módjukban van pénzüket a leggazdagabb földbirtokosoknak
2701 12 |                    vendégeink hova lettek?~A két hölgy tétovázva nézett
2702 12 |                   melyikük mondja meg neki a leverő tényt.~Ilonka vállalta
2703 12 |                  fog azért, ne anyját érje a harag.~– Már elmentek. Ma
2704 12 |                   betörni anyám szobájába. A százados védett bennünket,
2705 12 |       szerencsétlenség történjék: előadtam a pénzt, ami haszonbérünkre
2706 12 |              rémidéző volt ez elhallgatás. A két hölgy nem mert megmozdulni
2707 12 |               kívülről az ajtót, s megtöri a csendet.~A majorsági cselédek
2708 12 |                ajtót, s megtöri a csendet.~A majorsági cselédek jöttek
2709 12 |               majorsági cselédek jöttek be a szobába: a kocsis, az öregbéres,
2710 12 |              cselédek jöttek be a szobába: a kocsis, az öregbéres, a
2711 12 |                    a kocsis, az öregbéres, a kisbéres, a juhász; arcaikon
2712 12 |                  az öregbéres, a kisbéres, a juhász; arcaikon szokatlan
2713 12 |             csendesen jöttek, nem kopogtak a saruikkal, s helyet adtak
2714 12 |                  választottak maguk közül.~A juhász lépett előre.~– Tens
2715 12 |                   bejöttünk, ha megengedi, a magunkét elmondani. Nem
2716 12 |                 Isten megalázott bennünket a fekete földig – mondá a
2717 12 |                    a fekete földig – mondá a juhász –; íme, porrá lettünk
2718 12 |                  nincs még jobban. Szidtuk a gazdát, nem kíméltük jószágát,
2719 12 |              kíméltük jószágát, nem néztük a kárt. De más emberek vagyunk
2720 12 |           Megtanított bennünket rá nemcsak a hatalmas Úristen, hanem
2721 12 |                    hatalmas Úristen, hanem a hatalmas úr emberek is. –
2722 12 |                   gyújtogatás terhe feküdt a lelkemen; de azok után,
2723 12 |                mázsálják. Hiszen vigyék el a tizediket az Isten áldásából,
2724 12 |                    az Isten áldásából, azt a Biblia sem tiltja, – de
2725 12 |                    Biblia sem tiltja, – de a Szentírásban sem olvastuk,
2726 12 |                  az Isten tíz csapást mért a nyomorultakra, az emberek
2727 12 |              nyomorultakra, az emberek még a tizenegyedikkel is oda sújtsanak! –
2728 12 |                  mi tudjuk, hogy itt ennél a háznál pénz nincsen, nem
2729 12 |             csüggessze azért fej ét búnak! A nyomorúságban megismerik
2730 12 |                 napszámba, s úgy tartja el a másikat, de nem hagyjuk
2731 12 |                 másikat, de nem hagyjuk el a gazdánkat ilyen nyomorúságban.
2732 12 |                 elvittek is az úrtól, ezek a mi kérges tenyereink még
2733 12 |                 Jön más idő, más esztendő. A föld kipihente magát, ugarba
2734 12 |                   ugarba vetünk mindenütt. A jövő évben ontani fogja
2735 12 |                   évben ontani fogja magát a tarló, annyi lesz rajta
2736 12 |              ónhalványságot véve fel, mely a beesett szemüregek sötétjét
2737 12 |                    oly merően bámultak elé a ridegen felnyílt szemek,
2738 12 |               felnyílt, mint az álmodóé, s a homlok redői lesimultak.
2739 12 |               azután lassankint összeesett a termete, mint amelyből az
2740 12 |               aláhanyatlott mellére. Mikor a kérges kezű ember azt mondá
2741 12 |               nyelve rebegni tudott.~És az a merev tekintet!~A szél ütötte-e
2742 12 |                    És az a merev tekintet!~A szél ütötte-e meg vagy megőrült?~
2743 13 |                                    Mi lett a délvirágokból?~Harter Nándor
2744 13 |            vállalatoknak, mikre Lemming úr a kormánnyal szerződött. Az
2745 13 |              megegyeztek mindig. Egyik kéz a másikat mossa. (Nem mondom
2746 13 |                   most, hogy szükségük van a mosdásra.)~Azután Harter
2747 13 |                     Például Elemér úrfinak a dolga. Ennek mindig pénzt
2748 13 |     Franciaországba, azután Angolországba. A küldött pénz persze sohasem
2749 13 |                szép szemeiért megbocsátani a tékozló fiúnak.~Mikor a
2750 13 |                    a tékozló fiúnak.~Mikor a szép asszony olyan szépen
2751 13 |                    tudott könyörögni azért a rossz fiúért, akit most
2752 13 |              odafáradni Lemming úrhoz, kit a reumája nem ereszt ki a
2753 13 |                    a reumája nem ereszt ki a házból, kinek pedig okvetlen
2754 13 |                    éppen most ásta ki fiát a londoni uzsorások alluviális
2755 13 |                     De mikor sohasem lehet a szavában véglegesen megnyugodni.
2756 13 |                    megnyugodni. Lemming úr a kandalló-szobában várt Harter
2757 13 |                Harter úrra; erősen be volt a feje kötözve mindenféle
2758 13 |                   akkor nem melegített úgy a képére bodzavirágos vánkosokat.
2759 13 |                bodzavirágos vánkosokat. Ez a Lemming mégis szerencsés
2760 13 |             szálljon? Mit keres Toulonban? A gaz kölyök! Én nem küldök
2761 13 |                több pénzt!~– Jaj, jaj, jaj a fogam! – nyivákolt Lemming
2762 13 |                    több pénzt küldeni. Itt a távirat; az Atlantic a viharban
2763 13 |                 Itt a távirat; az Atlantic a viharban elsüllyedt, s egy
2764 13 |               Nándor tétovázva tekinte hol a férjre, hol a nőre, ha nem
2765 13 |                  tekinte hol a férjre, hol a nőre, ha nem tréfálnak-e
2766 13 |                  Lemming urat illeté, arra a legjobb szándékkal sem lehetett
2767 13 |                tátogott, mint aki nem meri a fogait egymáshoz értetni,
2768 13 |                 nem is bírja már elfojtani a szép hölgy érzelmeit, finom
2769 13 |                valami megfelelő attitűdről a maga részére is. Úgy hiszem,
2770 13 |       legplasztikaibb „póz” ily jelenetnél a fájdalomtelt atyának lerogyni
2771 13 |               melynek megsokalltával eljön a perc, melyben a lesújtott
2772 13 |       megsokalltával eljön a perc, melyben a lesújtott férfi erőt vesz
2773 13 |                  emberek rosszkedvével azt a vigasztalást mondta neki:~–
2774 13 |                  volt. Áldotta magában azt a tengert és azt a zivatart,
2775 13 |               magában azt a tengert és azt a zivatart, mely neki e kézszorítást
2776 13 |                 szívéhez vonni kényszeríté a gyöngéd női kezet? Ezért
2777 13 |               gyöngéd női kezet? Ezért még a jelenlevő férj sem neheztelhet.
2778 13 |               gavallér, ha az egyetlen fia a tengerbe veszett.~– Óh,
2779 13 |            asszonyom, kegyed tudja jól, de a világ tán nem hiszi, mennyire
2780 13 |                    Kérem, könyörgök önnek, a nők ily dolgokban a leggyöngédebb
2781 13 |                 önnek, a nők ily dolgokban a leggyöngédebb leleményességgel
2782 13 |                    helyettem, parancsoljon a nevemben! Mit tegyek, hogy
2783 13 |                  tegyek, hogy fiam halálát a Harter névhez méltóan ünnepeljem
2784 13 |                   közelebb; itt az irónom, a tárcám, jegyezze ön bele,
2785 13 |              tárcát, s sajátkezűleg jegyzé a teendőket.~– Legelőször
2786 13 |              Legelőször is ezer példányban a gyászjelentés brisztolpapírra
2787 13 |                  egyszer konvertáltunk, de a mise mégis ünnepélyesebb,
2788 13 |                  mégis ünnepélyesebb, mint a búcsúztató az atyafiaknál;
2789 13 |       elválhassanak.)~– Azután egy sírbolt a Kerepesi úti temetőben:
2790 13 |                   úr? – kérdezte Malvina – a gránit vagy a márvány?~–
2791 13 |                    Malvina – a gránit vagy a márvány?~– Tudja az ördög –
2792 13 |                  fehér és fekete kesztyűk; a muzsikusok, a koszorúcsinálók,
2793 13 |                    kesztyűk; a muzsikusok, a koszorúcsinálók, a sírkertre
2794 13 |             muzsikusok, a koszorúcsinálók, a sírkertre felügyelő sírásók
2795 13 |             emlegetésére Lemming úrnak még a másik oldalán is fájni kezdett
2796 13 |                   oldalán is fájni kezdett a foga. És végül egy pompás
2797 13 |                 köszöné meg Malvinának ezt a szívességet.~Lemming úr
2798 13 |                     kérem! Én nem szeretem a gyászszertartások arranzsírozását;
2799 13 |         gyászszertartások arranzsírozását; a magam temetéséről is szeretnék
2800 13 |                    jobb egészséget kívánva a jó úrnak, s még egyszer
2801 13 |           eltávozott.~Mikor egyedül maradt a férj és feleség, Malvina
2802 13 |                 rátámadt Lemming úrra: „Mi a csodát beszélt ön összevissza
2803 13 |                  Ah – nyögött elébb nagyot a csúz kérdésére az uraság. –
2804 13 |                    ami végrendelet szerint a fiú holta után Nándor úrra
2805 13 |                   Nándor úrra marad; annak a percentjeit értettem.~Másnap
2806 13 |                    forint Malvina kezében. A szép hölgy azután megrendelt
2807 13 |                   ahogy preliminálva volt.~A brisztolpapír-gyászlapok
2808 13 |              szétmentek az egész országba; a cselédek felöltöztek talpig
2809 13 |               felöltöztek talpig feketébe, a szentatyák is mindent megtettek,
2810 13 |                  szükségesnek találtatott; a nagy életnagyságú arckép
2811 13 |                volt már Malvina szállásán, a gránit síremlék is befejezéséhez
2812 13 |       befejezéséhez állt közel, éppen csak a sírirat hiányozván róla,
2813 13 |                  sírkövén meg kell találni a bámuló utókornak: a család
2814 13 |                találni a bámuló utókornak: a család nagyságát, a fájdalom
2815 13 |             utókornak: a család nagyságát, a fájdalom még nagyobbságát
2816 13 |               fájdalom még nagyobbságát és a büszkeség legnagyobbságát
2817 13 |                   az egyetlen fia emlékére a sírfeliratot el bírja készíteni.~
2818 13 |                hall; (ki lehetne más, mint a titkár?, egyébnek ide szabad
2819 13 |                    Egyszer aztán gyöngéden a vállára ütnek, s azt mondja
2820 13 |              Szervusz, papa, nem haltam ám a tengerbe!~Harter Nándor
2821 13 |                   Nándor lecsapta az irónt a papirosra.~Bámultában csapta
2822 13 |                     s beleült. Ezek voltak a viszontlátás öröme mindkét
2823 13 |                kátrányinges, s visszaadott a hazának s kedveseimnek.~
2824 13 |                 azért, hogy miért nem halt a fia a tengerbe. Éppen nem;
2825 13 |                  hogy miért nem halt a fia a tengerbe. Éppen nem; ily
2826 13 |                 azért, hogy íme, elköltött a szélkergetőnek utolsó tisztességtételére
2827 13 |             lehetett az emberrel kidobatni a pénzt az ablakon. S még
2828 13 |                úrfi azt fogja mondani: ezt a költséget tartsd magadnak,
2829 13 |               Azonban lassanként visszatér a régi pátosz, az ember összeszedi
2830 13 |                    is vesztem. Hanem tudod a példabeszédet a rossz pénzről?
2831 13 |                Hanem tudod a példabeszédet a rossz pénzről? Nem vész
2832 13 |                   pénz tértél vissza.~– Az a valuta kérdése, papa, s
2833 13 |                     s ez, tudod, hogy ezen a mappán, ahol ti laktok,
2834 13 |            fölváltottad magadat új bankóra a régi tizenhárom próbás ezüstből.~–
2835 13 |                   különb lakásod van, mint a vármegyeházánál volt. Én
2836 13 |           intettelek, hogy hagyj fel azzal a gyermekeskedéssel. A hazafiság
2837 13 |                 azzal a gyermekeskedéssel. A hazafiság csak fáklyászenével
2838 13 |              Nándor nagyot prüszkölt ettől a dicsérettől.~– Nekem pedig
2839 13 |                görbén jöttem haza, mert az a bomlott gőzhajós, aki felszedett
2840 13 |                   gőzhajós, aki felszedett a vízből, elébb Korfuba is
2841 13 |                   mindenféle allotriákkal. A haza nem tűr heverő tőkéket.~–
2842 13 |                 Jól van, papa. Folytasd.~– A haza nem tűr ingyenélő embereket,
2843 13 |                    egy elveszett kapitális a hazára nézve.~– Lemouton
2844 13 |                  nekünk való hivatal, ahol a nagyságos „fő” egész nap
2845 13 |                  nyújtózik, s este aláírja a nevét annak, amit helyette
2846 13 |                 nevét annak, amit helyette a tekintetes „al” szorgalmasan
2847 13 |                    fognék szimpatizálni, s a hitelezőt marasztalnám el.
2848 13 |                 minden titkukat kibeszélem a kávéházban. A diplomáciai
2849 13 |                   kibeszélem a kávéházban. A diplomáciai testületbe nem
2850 13 |        közigazgatásos dologhoz való eszem. A puszta írásomért pedig el
2851 13 |                  hogy van miben válogatni. A mérnöki pályához tudok annyit,
2852 13 |            pályához tudok annyit, amennyit a nevelőm Pythagorasz feladványáig
2853 13 |              feladványáig fejembe vert, de a dioptrának nem vehetem hasznát,
2854 13 |                volnék olyan országba, ahol a népesség nagyon elszaporodott,
2855 13 |                    kormány az évi termés s a fogyasztók száma közt helyre
2856 13 |                közt helyre akarja állítani a helyes arányt. Pappá nem
2857 13 |                  Pappá nem lehetek, nehogy a Harter család ultimus deficiensét
2858 13 |                   Milyen nagy emberek ezek a külföldön! Hogy megsüvegelik
2859 13 |                 megsüvegelik őket! Nagyobb a kereskedő, mint nálunk a
2860 13 |                   a kereskedő, mint nálunk a főispán. S milyen szabad
2861 13 |               akinek gráciája tartsa benne a lelket; nincs kortesvezére,
2862 13 |              provizórium; felülkerülhetnek a vörösek vagy feketék, az
2863 13 |                   neki nem kell lemondania a kenyeréről hazafiságból,
2864 13 |                 hazafiságból, vagy elvenni a más kenyerét – megint hazafiságból.
2865 13 |               Aztán meg azt nem is engedné a nagyméltóságú Harter család,
2866 13 |              legitim trónörököse odaálljon a támlány mellé, s mérje eddigi
2867 13 |                  mérje eddigi táncosnőinek a selymet és mohairt rőffel,
2868 13 |                   hogy melyik sajtnak hogy a fontja. Ily botrányra még
2869 13 |                  fontja. Ily botrányra még a múmiák is megfordulnának
2870 13 |                 megfordulnának pamlagaikon a kaszinóban.~– Hát mondok
2871 13 |           esztendőt élt vele. Nem beszélek a magam gusztusáról. Hanem
2872 13 |                   figyelmeztetlek rá, hogy a heverő tőke még mindig jobb,
2873 13 |                 tőke még mindig jobb, mint a passzív tőke: egy hadseregbe
2874 13 |              akarsz lenni? – rivallt fiára a nagy ember.~Elemér kedélyesen
2875 13 |              Elemér kedélyesen húzta félre a nyakát két kezével két üres
2876 13 |                  van-e ennél szebb hivatás a világon? Semminek lenni!
2877 13 |                  vagyunk-e sokan? Nem ez-e a legboldogabb osztály?~–
2878 13 |        legboldogabb osztály?~– Jól van! De a semminek is kell valami,
2879 13 |                   Miből?~– Tudom is én? Az a te gondod.~– Az enyim?~–
2880 13 |            természetesen! Pleonazmus volna a sorstól, ha már egyszer
2881 13 |                  Én nagyon meg vagyok mind a kettőnk missziójával elégedve.
2882 13 |           missziójával elégedve. Te végzed a bölcsesség munkáit, én pedig
2883 13 |               bölcsesség munkáit, én pedig a bolondságéit.~– De az, amit
2884 13 |               térdét, s így himbálva magát a széken.~– No, no, papa!
2885 13 |                fogok vezetni ki magam után a temetőbe, míg te élve sem
2886 13 |               megvagy, s következett utána a gondolat: hogy íme, egy
2887 13 |                    letett róla, hogy ezzel a fiúval szív szerint lehessen
2888 13 |               Egyébiránt meglehet, hogy ez a szerencséd.~– Van egy német
2889 13 |                   színdarab is, melynek az a címe: „Der Dumme hat’s Glück!”~–
2890 13 |               Dumme hat’s Glück!”~– No, ez a te mottód. Férfinak nem
2891 13 |              Emlékszel Dánváryékra?~– Arra a kopasz úrra meg arra a kövér
2892 13 |                Arra a kopasz úrra meg arra a kövér asszonyságra, inkluzíve
2893 13 |             gyermekeink közt létrejöhetne. A leányt ismered. Elnyerheted.~–
2894 13 |           iparkodott olyan állást foglalni a szobában, ahonnan hátat
2895 13 |                     Végre Elemér törte meg a csendet.~– Tudod mit, papa?
2896 13 |                  papa? Rázz le engemet már a nyakadról!~– Csak tudnám,
2897 13 |          tükröződött vissza igazi jelleme. A hideg, büszke, érzéketlen
2898 13 |                   tagadj ki mindenből, ami a tied; mert ezt az arcot,
2899 13 |                 nem akarnám tőled örökölni a világ minden nagy férfiának
2900 13 |                  dicsőségeért.~Azzal vette a kalapját, és elment. Mikor
2901 13 |                 kalapját, és elment. Mikor a lépcsőn lefelé akart indulni,
2902 13 |               éppen akkor jött le Angyaldy a második emeletből, hol szobája
2903 13 |               emeletből, hol szobája volt. A lépcsőcsarnokban találkoztak.~–
2904 13 |                    hogy menjek vissza abba a cethalba, amelyik kihozott
2905 13 |                 cethalba, amelyik kihozott a tengerből a partra.~– S
2906 13 |               amelyik kihozott a tengerből a partra.~– S mit fog ön most
2907 13 |                   egy kiesit.~– Mit tud ön a nádasi puszta bérlőiről?~–
2908 13 |                   éjszakát!~Az úrfi lement a lépcsőn, Angyaldy bement
2909 13 |                bement Harter Nándor úrhoz.~A nagy férfiú izgatottan járt-kelt
2910 13 |                 kedvetlenül.~– Megérkezett a kép.~– Micsoda kép?~– Amit
2911 13 |                  arcképe.~– Menjen ön vele a pokol fenekére! – kiálta
2912 13 |                   dühösen Harter Nándor, s a földhöz vágta az írótollat,
2913 13 |               vágta az írótollat, amit már a kezébe vett, hogy majd aláírja
2914 13 |                     hogy majd aláírja vele a vevényt.~Angyaldy úgy tett,
2915 13 |                 titkárának. Nézhetett abba a két ablakba. Azok le vannak
2916 13 |                   találkozott ön valakivel a lépcsőn, aki most innen
2917 13 |               elment?~– Én felülről jövök, a szobámból.~– Tehát nem látott
2918 13 |                     Angyaldy tudott mindig a kérdés mellé felelni.~–
2919 13 |                    kérdés mellé felelni.~– A postalegényt láttam, aki
2920 13 |                     s aláfirkantotta nevét a postai okmánynak.~– Itt
2921 13 |                 van, fizesse ön ki. Azután a képet csak vitesse Lemmingné
2922 13 |          ajándékozom azt.~Angyaldy átvette a postai utalványt, s eltávozott.
2923 13 |               kegyetlenül mérgesnek lenni.~A postán átvette a nagy deszkaládába
2924 13 |                    lenni.~A postán átvette a nagy deszkaládába szegezett
2925 13 |                 Lemming úrnak nem fájt már a félképe, de még otthon kellett
2926 13 |              Malvina, s megkínálta üléssel a titkárt.~– Harter úr kívánt
2927 13 |                  ez szép tőle! Itt van már a kép?~– Magammal hozattam;
2928 13 |                   hozattam; most veszik ki a ládájából.~Malvina csengetett
2929 13 |              ládájából.~Malvina csengetett a komornyiknak, s meghagyá,
2930 13 |                 műértő volt; nem volt rest a kép felől véleményét elmondani: „
2931 13 |               nagyon finom munka, csakhogy a kéz kissé el van rajzolva;
2932 13 |                 kéz kissé el van rajzolva; a világos háttér nagyon barnítja
2933 13 |                amit különben is sötétít ez a Rahl-iskola modora; a fotográfia
2934 13 |                   ez a Rahl-iskola modora; a fotográfia az oka, hogy
2935 13 |                     hogy az orr szélesebb, a szemek kisebbek, mint a
2936 13 |                    a szemek kisebbek, mint a valóságban voltak, hanem
2937 13 |                   tárgyról.~– Én nem értek a festményekhez.~Hanem annál
2938 13 |                  arcára fordítva észrevevé a reszkető ajkakról, hogy
2939 13 |                    reszkető ajkakról, hogy a szemei elé tartott lornyon
2940 13 |                   hogy mások ne lássák azt a két lopva gyűlt könnycseppet,
2941 13 |                szemeibe tódul, midőn annak a képét látja maga előtt,
2942 13 |                    ért ifjúkora virágában.~A bírálat és néma szemlélődés
2943 13 |                közepett egyszer csak bejön a komornyik, kit Bécsből hoztak,
2944 13 |                   kérdé Lemming.~– Aki ott a képen van.~– Hol van az
2945 13 |                    Itt van az előszobában. A látogatójegyét kértem, arra
2946 13 |                   azt mondta, hogy elázott a tengerben; azután a nevét
2947 13 |                elázott a tengerben; azután a nevét kérdtem, arra azt
2948 13 |              mondjam itt, hogy valaki akar a „kismamával” beszélni.~E
2949 13 |                  az ajtó, s belépett rajta a holtnak hitt fiú.~No, itt
2950 13 |                  amit hozzá beszélt, hanem a fiára találó madár ékesszólása,
2951 13 |                 melyben az érzés kikerülte a gondolkozást.~Lemming úr,
2952 13 |                  gondolkozást.~Lemming úr, a férj és Angyaldy úr, a titkár,
2953 13 |                     a férj és Angyaldy úr, a titkár, furcsa képekkel
2954 13 |             képekkel néztek egymásra.~Mind a kettő azzal látszott mentegetőzni,
2955 13 |             simogatva, s ajkán lebegett ez a kérdés: „De hát hogy mert
2956 13 |                  kétségbeejteni. Látja ezt a fekete ruhát rajtam? Ezzel
2957 13 |                 gyászoltam. Mennyit sírtam a rekviemén.~– Az én rekviememen?~–
2958 13 |                   Az én rekviememen?~– Biz a magáén! Pompás volt. Elköltöttünk
2959 13 |                      Tyhű! Nem lehetne azt a papoktól visszakérni?~–
2960 13 |               azzal gyöngéden megveregette a kis ostobának pofácskáit,
2961 13 |                     odavonva őt maga mellé a pamlagra.~– Éppen most néztük
2962 13 |                    néztük az arcképét, mit a jó papa festetett Bécsben.
2963 13 |                    No, ne nevessen mindig! A papája nekem ajándékozza
2964 13 |          hallgatott oda.~Angyaldy úr vette a kalapját, és búcsúzott.~–
2965 13 |                  holnap elmondatja magának a nejével, de most a doktornak
2966 13 |                 magának a nejével, de most a doktornak kell engedelmeskedni;
2967 13 |             korántsem olyan veszedelmes ez a fiatalember az asszonyságra
2968 13 |                  alszom”!~– Hát volt-e már a papánál? – kérdezé Malvina,
2969 13 |            követtem el, hogy nem fulladtam a tengerbe.~– Ah, menjen!
2970 13 |           nyavalyám. Elismerem. Az én apám a megtestesült jóság és szeretet.
2971 13 |                  után eljárok ide hozzátok a maradék juszkulumért.~–
2972 13 |               beszéljen így, mert megtépem a haját! Hiszen azt tudhatja
2973 13 |                   már nagy kamasz, s aztán a világ mindent félremagyaráz;
2974 13 |                Malvina. – Milyen jól ismer a kis semmirekellő! Hogy én
2975 13 |                    az arcképen. – Egyik ez a kép.~– Ez a kép?~– Igen,
2976 13 |                       Egyik ez a kép.~– Ez a kép?~– Igen, az ön képe.~–
2977 13 |                 kép?~– Igen, az ön képe.~– A hátamra vegyem és eladjam?~–
2978 13 |               hátamra vegyem és eladjam?~– A kép az enyém; értse meg!
2979 13 |             Háromszáz forintba került. Ezt a háromszáz forintot Lemmingnek
2980 13 |                     meg Harternek is. Mind a kettőn megveszem az árát,
2981 13 |                   árát, s az egyik az öné. A kép az enyém marad. Lemming
2982 13 |                   átadok önnek. Több nincs a ládikómban. Ha Lemming el
2983 13 |                 sietett volna aludni, most a harmadik százast is előadatnám
2984 13 |                 Így érje be holnapig ezzel a kettővel. Azazhogy két hónapig.~
2985 13 |                   Mondtam én, hogy te vagy a legszeretetreméltóbb kismama
2986 13 |               legszeretetreméltóbb kismama a világon.~– No, ne hízelkedjék
2987 13 |                       Borzasztó! Hisz ezek a halottak iszonyú luxust
2988 13 |                Lemmingnek sok ismerőse van a pénzes körökben, talán el
2989 13 |                  talán el lehet adni önnek a kriptáját és sírkövét valakinek,
2990 13 |                 csakugyan non plus ultrája a tékozló fiú tökélyének.
2991 13 |                    csak azért, hogy eladja a kriptáját meg a szemfödelét,
2992 13 |                hogy eladja a kriptáját meg a szemfödelét, s még egy kicsit
2993 13 |                    olyan szívesen nevetett a „tékozló fiú” könnyelmű
2994 13 |                kívánjon szépen jó éjszakát a kismamájának, s menjen a
2995 13 |                   a kismamájának, s menjen a szállására. Hol van a holmija?~–
2996 13 |               menjen a szállására. Hol van a holmija?~– A holmim? Az
2997 13 |           szállására. Hol van a holmija?~– A holmim? Az Atlantik kajütjében,
2998 13 |                 kajütjében, hat fonálnyira a tenger színe alatt.~– Hát
2999 13 |                    fekete selyemkendő volt a nyakán finom csipkézettel,
3000 13 |                    az ön ügyeiről.~– Arról a nagy kőről, ami szívemről