Fezejet

3001 13 |                    úrfi pedig vágtatott le a lépcsőkön, és futott egyenesen
3002 13 |               egyszerre kétszáz forint sír a zsebében szabadulás után.~
3003 13 |              Dehogy ment szállást keresni! A legelső bérkocsist, akit
3004 13 |                vágtasson, megmondta, hová.~A bérkocsist gyorssá tette
3005 13 |                   bérkocsist gyorssá tette a borravaló ígérete.~Éppen
3006 13 |                  jókor érkezett meg Elemér a vasúti indóházhoz. Elemér
3007 13 |                 hirtelen jegyet váltott, s a harmadik csengetésnél kapott
3008 13 |                    csengetésnél kapott fel a vaskocsiba.~Hová? Hová?~
3009 13 |                Vajjon lett-e virág azokból a délszaki növényekből, miket
3010 13 |                    küldött?~„Mit csinálnak a nádasi puszta bérlői?” –
3011 13 |                  Nagy nyomorban élnek.”~Ez a szó minden egyéb gondolatot
3012 13 |              oda-vissza kifizethetett. Azt a két százas bankjegyet nem
3013 13 |                 Azoknak talán ennyi sincs!~A kocsiban aztán elnyomta
3014 13 |                  fel, mikor jó késő reggel a kalauz fülébe kiáltá az
3015 13 |                    Egyetlenegy szekér volt a pályaudvarnál; annak gazdájával
3016 13 |             Keveset kért, és keveset ígért a fuvaros. Csak a szomszéd
3017 13 |              keveset ígért a fuvaros. Csak a szomszéd faluig ajánlkozott,
3018 13 |             ajánlkozott, onnan aztán lássa a téns úr, hogyan megy odább.~
3019 13 |                téns úr, hogyan megy odább.~A szekérben ülésnek egy szál
3020 13 |                       Szalmából-e? – szólt a kocsis –; magunk is megennénk,
3021 13 |                     Elemér nem értette ezt a választ. Ő messze világból
3022 13 |                messze világból jött, ahova a hazai nyomornak híre nem
3023 13 |              nyomornak híre nem jutott el.~A fuvaros aztán, hogy megmagyarázza
3024 13 |                    hogy megmagyarázza neki a dolgot, mikor leszedte a
3025 13 |                   a dolgot, mikor leszedte a lovai fejéről az abrakos
3026 13 |             egyiket az úrfihoz, s legyűrve a szélét, megmutatta, mi van
3027 13 |     jegenyehajtások.~– Ez az abrak.~Azután a saját tarisznyájába nyúlt,
3028 13 |               ismeretlen tárgyat.~– Ez meg a kenyér.~– Miből van ez?~–
3029 13 |                 sivatag terült itt körüle.~A táj, melyen tegnap átutazott,
3030 13 |               melyen tegnap átutazott, még a paradicsom képe volt; a
3031 13 |                    a paradicsom képe volt; a dunántúli vidéknek még volt
3032 13 |                   még volt zöldje, mezeje, a házak körül asztagok, boglyák;
3033 13 |                   körül asztagok, boglyák; a szérűkön nyomtattak, szórtak;
3034 13 |                 csendes minden.~Felült hát a szekérre; amilyen ülés volt,
3035 13 |             amilyen ülés volt, olyan volt.~A kocsis bevezetésül jó sort
3036 13 |                 bevezetésül jó sort húzott a fonott ostorral lovai bőrére,
3037 13 |                  hogy mire értelmezzék ezt a megszokott intést, normális
3038 13 |                   aztán csak-csak felvette a fejét a földről, s elereszté
3039 13 |                 csak-csak felvette a fejét a földről, s elereszté maga
3040 13 |                    s elereszté maga előtt; a meglódult fej vitte maga
3041 13 |              meglódult fej vitte maga után a négy lábát, mire a szekér
3042 13 |                    után a négy lábát, mire a szekér is előrezördült,
3043 13 |                 előrezördült, s megtaszítá a másik lovat, inán ütve a
3044 13 |                   a másik lovat, inán ütve a kisefával, az azonban még
3045 13 |                    elodázhatlan kötelesség a megmozdulás; erre aztán
3046 13 |                   aztán nagyon megcsóválta a fejét, kiöltötte nyelvét
3047 13 |                   fejét, kiöltötte nyelvét a világra, s egy sikertelen
3048 13 |                    orron hol az egyik, hol a másik lovat, aszerint, amint
3049 13 |              nagyobbat rántott rajta, mint a másik.~Keserves előremenetel
3050 13 |                előremenetel volt ez, pedig a fuvaros lelkiismeretesen
3051 13 |    lelkiismeretesen alkalmazta az ostornak a madzagát is, a nyelét is.~
3052 13 |                    ostornak a madzagát is, a nyelét is.~S azután jöttek
3053 13 |                   is, amik feltartóztatták a haladást.~Egész csorda teheneket,
3054 13 |                    birkanyájakat hajtottak a poros úton szemközt, mik
3055 13 |                  meg kellett állania, mert a szemközt jövő tulok nem
3056 13 |                  ha keresztülmegy is rajta a rúd, nem tért ki a szekér
3057 13 |                   rajta a rúd, nem tért ki a szekér elől.~– Országos
3058 13 |                 kocsisát Elemér.~– Nem biz a, téns úr, hanem elhajtanak
3059 13 |                   minden lábas állatot túl a Dunára kiteleltetni – felébe.
3060 13 |               Elemér most kezdé érteni azt a keserves bömbölést, amit
3061 13 |                   nem jöttek érte.~– Talán a húsát használhatnák? – jegyié
3062 13 |                jegyié meg Elemér.~– Mit ér a hús, ha nincs só hozzá?~–
3063 13 |                    úri sót mi nem győzzük. A marhasóból meg már nem adnak
3064 13 |              Nagyon hosszan tartott az út, a fáradt gebék alig cammogtak.
3065 13 |               fáradt gebék alig cammogtak. A távolban régóta látszik
3066 13 |                   régóta látszik már annak a falunak a tornya, ahova
3067 13 |                látszik már annak a falunak a tornya, ahova el kellene
3068 13 |               csárdához értek. Itt megállt a fuvaros pihentetni.~A helység
3069 13 |              megállt a fuvaros pihentetni.~A helység nem volt már messze.
3070 13 |                   messze. Elemér kifizette a kocsist, s nem várt rá,
3071 13 |                     hanem megindult gyalog a helységbe.~Mikor már jó
3072 13 |                    Néhányan lenn dolgoztak a verem fenekén fel-felbukkanva
3073 13 |                  egy ásó földet kivetettek a mély gödörből. A szél elkapta
3074 13 |                kivetettek a mély gödörből. A szél elkapta azt, mint a
3075 13 |                   A szél elkapta azt, mint a hamut. Ölnyire ki volt égve
3076 13 |                hamut. Ölnyire ki volt égve a föld. Másutt már hantolták
3077 13 |                 föld. Másutt már hantolták a vermeket befelé.~Elemér
3078 13 |                    nem ért rá szóba eredni a munkásokkal. Sietett be
3079 13 |                    munkásokkal. Sietett be a faluba. A bíró után kérdezősködött.
3080 13 |          munkásokkal. Sietett be a faluba. A bíró után kérdezősködött.
3081 13 |                 kérdezősködött. Elvezették a házáig. Elmondta neki, hogy
3082 13 |                házáig. Elmondta neki, hogy a nádasi pusztára szeretne
3083 13 |              megfizet az alkalmatosságért.~A bíró nagyon rosszkedvű volt.~–
3084 13 |                      Azért, hogy ne lássuk a kínlódásukat. Ma harminckettedik
3085 13 |                    hogy hiába várjuk, hogy a fű kijöjjön a földből. Ha
3086 13 |                 várjuk, hogy a fű kijöjjön a földből. Ha látta az úr
3087 13 |             földből. Ha látta az úr azokat a nagy gödröket, amiket a
3088 13 |                    a nagy gödröket, amiket a falu végén ásnak, megkérdezhette,
3089 13 |                   pedig elég forrón sütött a nap.~– Nem hallottak valamit
3090 13 |                      Nem hallottak valamit a nádasi puszta bérlőiről,
3091 13 |               vannak?~– Nem tud most senki a szomszédjáról semmit, nem
3092 13 |                   meglát egy magas kéményt a távolban, ez a nádasi puszta
3093 13 |               magas kéményt a távolban, ez a nádasi puszta pálinkafőzőjének
3094 13 |                    puszta pálinkafőzőjének a kéménye. Az is pihen, tudom,
3095 13 |                  rá, hogy kivezeti Elemért a határból egész a dűlőútig,
3096 13 |                   Elemért a határból egész a dűlőútig, mely a nádasi
3097 13 |            határból egész a dűlőútig, mely a nádasi pusztára vezet.~Onnan
3098 13 |              vándor nem járta azt az utat, a kocsinyom is rég elenyészett
3099 13 |              befújta azt hamuszürke porral a szél. Csak a kipusztulhatatlan
3100 13 |             hamuszürke porral a szél. Csak a kipusztulhatatlan szerbtövis
3101 13 |                     mely nagy tért foglalt a vetetlen avarban, mutatta,
3102 13 |              hajdan szekérrel. S amennyire a szem ellátott, a sötét hamuszín
3103 13 |                 amennyire a szem ellátott, a sötét hamuszín avar izzott
3104 13 |                 izzott előtte, el-elveszve a hullámjátszó délibáb tengerében,
3105 13 |                    zöld oázokat mutogatott a magányos vándor előtt, lombos,
3106 13 |                 ott.~– Még madár sem száll a tájon.~Elemér kábultan haladt
3107 13 |              rémfedező délibábrezgés felé. A nap nyugovóra szállt már,
3108 13 |                  nap nyugovóra szállt már, a vándor árnyéka messze nyúlt
3109 13 |                tűzveres felhő mögé tűnt el a nap, mely mintha az égő
3110 13 |               földnek lelke volna; s abban a percben eltűnt a délibáb,
3111 13 |                   s abban a percben eltűnt a délibáb, tengereivel, oázaival,
3112 13 |                    Elemér maga előtt látta a távolban a hosszú kéményt.~
3113 13 |                maga előtt látta a távolban a hosszú kéményt.~Úgy örült
3114 13 |                 órai útja volt odáig.~Mire a bérlői lakhoz megérkezett,
3115 13 |         megérkezett, egészen beesteledett, a kapu is be volt már téve.~
3116 13 |                    senki, felnyitotta maga a kaput, könnyen jár az ilyen
3117 13 |                    az udvarra.~Nem ugatták a kutyák, amin nagyon csodálkozott.~
3118 13 |               nagyobb lett bámulata, midőn a konyhaajtóhoz érve, azt
3119 13 |                     észrevette, hogy amint a szél telefújta a folyosót
3120 13 |                hogy amint a szél telefújta a folyosót a konyhaajtóig
3121 13 |                  szél telefújta a folyosót a konyhaajtóig finom porral,
3122 13 |           konyhaajtóig finom porral, ebben a porban semmi lábnyom nem
3123 13 |                volt gyertyavilág.~Elindult a cselédházakhoz. Azok is
3124 13 |               szalma nem hever az udvaron. A pajtának zsúptetője volt,
3125 13 |              szedve félig; egy szecskavágó a félszerben, reves, korhadt
3126 13 |                 hogy mire lett elhasználva a tetőzet.~Az udvarból lement
3127 13 |                tetőzet.~Az udvarból lement a kertbe. A fákon sem gyümölcs,
3128 13 |                  udvarból lement a kertbe. A fákon sem gyümölcs, sem
3129 13 |               végighasadva az aszálytól, s a kert földje mélyén fölrepedezve,
3130 13 |                  mélyén fölrepedezve, mint a kihűlt lávafolyadék.~Azután
3131 13 |                  amit keresett.~Ott voltak a délvirágok, miknek magvait
3132 13 |                    vagy közel hangot adjon a kérdezőnek.~Egy ugató eb,
3133 13 |            emberjáró kerületben.~Csak azok a száraz virágok beszélnek.~
3134 13 |                   Egy hosszú földhalom van a kis kertecske közepén; valaha
3135 13 |                 ifjú, s elkezd beszélgetni a virágokkal. Az elszáradt
3136 13 |                   üres mezők; csakhogy ami a téli tájképen fehér, az
3137 13 |                   mikor lehajtá fejét arra a kiszáradt gyepágyra, ahol
3138 13 |           keservesen.~Ott virradt meg azon a gyeppamlagon.~Ott mélázta
3139 13 |          csend-ülte éjszakát; egyedüli élő a véghetetlen nagy sírban,
3140 13 |                    egész ország, négy fele a négy égsark maga.~Álmatlanul
3141 13 |                 maga.~Álmatlanul ott lelte a hajnal.~Akkor leszakított
3142 13 |            végtelen végig.~Az úrfi ezúttal a vasúti állomásig gyalog
3143 13 |               lovait.~Útközben megkóstolta a kukoricacsutkából készült
3144 13 |                Másformát nem kapott. Ettől a kenyértől sok egyet-mást
3145 13 |                 amit még eddig nem tudott.~A vasúti indóházhoz éppen
3146 13 |                  meg éjszaka közepén, hogy a vonatra felülhessen.~Ott
3147 13 |                 magával elhozott belül.~Az a szomorú pusztai kép!~A sötét
3148 13 |                  Az a szomorú pusztai kép!~A sötét éjben is szüntelen
3149 13 |               sötét éjben is szüntelen azt a fekete, sivatag pusztai
3150 13 |                elszenderült, mindig azokat a hosszú sírokat látta maga
3151 13 |                   látta maga előtt, mikből a sírásók feje fel-felbukkan,
3152 13 |                 fel-felbukkan, és hallotta a szózatot az üregekből: „
3153 13 |                   magunkat is, végezzük el a megfordított teremtés munkáját:
3154 13 |                temessük el az ötödik napon a párás állatokat, a hatodik
3155 13 |                   napon a párás állatokat, a hatodik napon aztán az embert –,
3156 13 |                odamennie.~Leverte ruháiról a port, hogy ne lássék meg
3157 13 |                   hogy ne lássék meg rajta a kétnapi gyalogutazás. Hanem
3158 13 |                  állva, alig bírta egyiket a másik után vonszolni.~A
3159 13 |                    a másik után vonszolni.~A komornyik, ki bejelentené,
3160 13 |                    éppen indulni készülnek a cirkuszba. Little Wheal
3161 13 |                   Wheal most az első ember a világon, a bohóc; a második
3162 13 |                   az első ember a világon, a bohóc; a második a miniszter.~
3163 13 |                  ember a világon, a bohóc; a második a miniszter.~Azonban
3164 13 |                világon, a bohóc; a második a miniszter.~Azonban egy szóra
3165 13 |                 már, s Lemming úr csakhogy a kesztyűit nem húzta fel.~
3166 13 |                 elkéstem.~– Szép kicsi! Ha a tegnapi ebéddel mind ekkorig
3167 13 |                 előtt nem lehet bevallani? A szemeiből látom, hogy azóta
3168 13 |                    Még most is alig állhat a lábán a korhelykedés miatt.
3169 13 |                most is alig állhat a lábán a korhelykedés miatt. Mintha
3170 13 |                    magának, vajon vagyok-e a világon. Mernék fogadni,
3171 13 |               sokáig menni. Ön félreismeri a helyzetet, melybe önhibája
3172 13 |                  által jutott. Ön visszaél a mi gyöngeségünkkel, amivel
3173 13 |                  rovására könnyelműsködni, a gyalázatból tréfát csinálni:
3174 13 |                   úr éppen nagyon belejött a nagyböjti leckéztetésbe,
3175 13 |             Lemming, ne avatkozzék ön ebbe a dologba, amire senki sem
3176 13 |                  Ha pazarolt eddig, mindig a magáét pazarolta, s amit
3177 13 |                   ön ne vessen neki semmit a szemére. Én szidhatom, mert
3178 13 |                  önök többiek ne szóljanak a dolgába. Ez a mi dolgunk.~
3179 13 |                    szóljanak a dolgába. Ez a mi dolgunk.~Azután szép
3180 13 |                  fordult.~– Ön tékozló fiú a Bibliából! Tudja meg, hogy
3181 13 |                 Bibliából! Tudja meg, hogy a sírkövét eladtuk egyezer
3182 13 |          Malvinának nyújtá karját, hogy őt a lépcsőn levezesse.~Elemér
3183 13 |                utánok. De Malvina, mielőtt a kapuív alatt váró hintajába
3184 14 |                                            A keserű kenyér~Hova lettek
3185 14 |              keserű kenyér~Hova lettek hát a puszta ház lakói?~      ~
3186 14 |                 Ama nagy csapás után, mely a Világosi családot érte,
3187 14 |                   legsürgősebb teendő volt a lesújtott családapát felhozni
3188 14 |                vagy megháborodott?~Az volt a kérdés, hogy ki menjen el,
3189 14 |                    egyedül útnak ereszteni a háborodott férjjel. Ilonkára
3190 14 |             férjjel. Ilonkára sem lehetett a beteget magára bízni; s
3191 14 |                    magára bízni; s ha mind a ketten elmennek, ki viseli
3192 14 |                elmennek, ki viseli gondját a ház másik keresztjének:
3193 14 |                    ház másik keresztjének: a siketnéma gyermeknek? Azt
3194 14 |                Csak menjenek el maguk arra a Pestre mind a ketten a szegény
3195 14 |                   maguk arra a Pestre mind a ketten a szegény urunkkal.
3196 14 |                arra a Pestre mind a ketten a szegény urunkkal. Majd ügyelek
3197 14 |                  urunkkal. Majd ügyelek én a kis némára magam. Bízzák
3198 14 |                     hogy nem vész el ebből a házból egy szál toll sem,
3199 14 |                  Rá kellett hagyni Böskére a házat és gyermeket.~Úgy
3200 14 |             éjjel-nappal vigyázni fog reá.~A szegény beteggel szörnyű
3201 14 |                  nem tudja még, mire valók a tagjai.~Pesten összehívták
3202 14 |                    ez, mit majd meggyógyít a halál. Az volt a legjobb
3203 14 |                meggyógyít a halál. Az volt a legjobb tanács, hogy haza
3204 14 |                    haza kell menni, vissza a falura, a zöldbe.~A zöldbe!
3205 14 |                    menni, vissza a falura, a zöldbe.~A zöldbe! Hisz éppen
3206 14 |                 vissza a falura, a zöldbe.~A zöldbe! Hisz éppen ebben
3207 14 |         tébolyodott meg!~Pedig e baj ellen a város hét gyógyszertárában
3208 14 |               kisfiút látott meg az utcán. A parasztleány hátán nagy
3209 14 |                     hogy Böske odahaza van a kisöcsémmel, azt mondanám,
3210 14 |                   is hasonlítnak hozzájuk.~A parasztleány a kisfiúval
3211 14 |                   hozzájuk.~A parasztleány a kisfiúval azonban éppen
3212 14 |                vendéglő kapujában állt meg a kapustól tudakozódni, ahol
3213 14 |              elégetve, portól belepve mind a kettő. Böske és a kis néma.~–
3214 14 |             belepve mind a kettő. Böske és a kis néma.~– Az istenért,
3215 14 |                   rohant, karjaiba ragadta a kis némát, ki csak zokogva
3216 14 |                Böske lekanyarítva nyakából a roppant lepedőbe kötött
3217 14 |                 batyut, s mintha ott volna a legjobb helye, föltéve azt
3218 14 |                 legjobb helye, föltéve azt a legközelebb talált asztalra. –
3219 14 |                jöttünk ám idáig, aztán még a kis úrfit is az ölemben
3220 14 |                     képesítve érezte magát a történteket elején kezdeni.~–
3221 14 |                hívjuk magunk között ezeket a mostani szolgabírákat.~Az
3222 14 |                 hajdút. Hát amint bejön ez a két úr, se kérd, se hall,
3223 14 |                    az írnokot, az előveszi a tollat, tentát, papirost,
3224 14 |                    szék, hány almáriom van a szobában. – Üm! Mi lesz
3225 14 |                 tőlem, hogy nálam vannak-e a szekrények kulcsai. „Nálam
3226 14 |                 Hát hogy adjam oda. – „Biz a Herkópáternak sem!” – Hát
3227 14 |                 ragasztani az almáriomokra a kulcslyuk fölé.~„Hallják
3228 14 |                   ezt én nem engedem, hogy a mi almáriomainkat összespanyolviaszkozzák.
3229 14 |                semmihez hozzányúlni, mikor a gazdám nincs idehaza.” Akkor
3230 14 |             idehaza.” Akkor rám förmedt az a vörös fiskális: „Hát miért
3231 14 |                   Éppen azért foglaljuk le a holmiját, mert megszökött
3232 14 |               elkeseredni! Megcsináltam én a szatiszfakciót ezért nyomban. „
3233 14 |               Micsoda? Szökött ám az úrnak a sehonnai öregapja, mikor
3234 14 |               ajtón, hol az ablakon!” Erre a vörös szakállú úr azt mondta,
3235 14 |                  hogy kiszedem felét annak a vörös szakállának!” Akkor
3236 14 |               szakállának!” Akkor aztán az a másik úr mondott valamit
3237 14 |                    mond. „Hallod-e, húgom, a földesúr a bérlet felől
3238 14 |                Hallod-e, húgom, a földesúr a bérlet felől akarja magát
3239 14 |                  vagyunk mi kiküldve, hogy a bérlő ingóságait összeírjuk.
3240 14 |           összeírjuk, hogy más rá ne tegye a kezét. Azért legokosabb
3241 14 |                  Azért legokosabb lesz, ha a kulcsokat előadod, ha nálad
3242 14 |              erőszakkal is felnyittathatom a zárakat.” Addig-addig beszélt,
3243 14 |          asztalkendőt; azokat mind felírta a kancellista. Én csak néztem.
3244 14 |         kancellista. Én csak néztem. Mikor a kisasszonyom ruháira került
3245 14 |                kisasszonyom ruháira került a sor, azt mondtam nekik: „
3246 14 |                Ehhez ne nyúljanak, mert ez a kisasszonyomé.” Még kinevettek
3247 14 |                 számba venni. Mikor azokra a szép hímzett inggallérokra
3248 14 |               hímzett inggallérokra került a sor, nem állhattam tovább: „
3249 14 |                urak, ezt csak ne írják oda a többihez! Ezt a kisasszonyom
3250 14 |                  írják oda a többihez! Ezt a kisasszonyom mind maga kezével
3251 14 |               drágasága sincsen, mint ezek a finom hímzetei, az már csak
3252 14 |                   még azt is elegzekválnák a gazdámtól, ami nem is az
3253 14 |                   ami nem is az övé, hanem a kisasszonyé.”~– Erre az
3254 14 |                  szót sem, csupáncsak hogy a kalamárist felvettem az
3255 14 |              végigöntöttem neki az írásán, a tenyeremmel elkentem az
3256 14 |               amint ezért meg akart fogni, a tintás markommal bemázoltam
3257 14 |                  Bánom is én! Most jön még a java. A szolgabíró erre
3258 14 |                   én! Most jön még a java. A szolgabíró erre dühös lett,
3259 14 |                szolgabíró erre dühös lett, a pandúrjának kiáltott, hogy
3260 14 |          pandúrjának kiáltott, hogy jöjjön a békókkal, s verjen engemet
3261 14 |                   kapára! Zsiványok vannak a háznál! Segítség!” No, azt
3262 14 |                látni, hogy hordta az irhát a három úr a hátulsó ajtón
3263 14 |                 hordta az irhát a három úr a hátulsó ajtón nagy hevenyében.
3264 14 |             hátulsó ajtón nagy hevenyében. A pandúr bácsi ijedtében még
3265 14 |                  is nagyon szorítottam meg a nyakravalóját. Az volt a
3266 14 |                   a nyakravalóját. Az volt a boldogabb, aki hamarább
3267 14 |                    boldogabb, aki hamarább a kocsin teremhetett. Úgy
3268 14 |               bekísérnek. De mikor énnékem a szívem elfacsarodott arra
3269 14 |                  szívem elfacsarodott arra a gondolatra, hogy Ilonka
3270 14 |                  hogy Ilonka kisasszonynak a hímzett smizlijeit összeírják.~
3271 14 |             hímzett smizlijeit összeírják.~A jó lélek még most sem állhatta
3272 14 |                zokogásra ne fakadjon ennél a szónál.~– Hát azután? Mi
3273 14 |               Világosiné. Böske megtörülte a szemeit a bodros ingujjával,
3274 14 |                 Böske megtörülte a szemeit a bodros ingujjával, s egész
3275 14 |                  itt úgyis mindennek vége. A földesúr nem fizetett árenda
3276 14 |                 ingó-bingót; ez többet nem a mi gazdánké; strázsálja,
3277 14 |           strázsálja, aki elfoglalta; nagy a világ, ki merre lát! Ennél
3278 14 |                 világ, ki merre lát! Ennél a háznál meg nem hálunk többet.
3279 14 |                összepakoltam, ihol ni, ezt a batyut, felvetettem a vállamra,
3280 14 |                  ezt a batyut, felvetettem a vállamra, a kis némát az
3281 14 |                    felvetettem a vállamra, a kis némát az ölembe, nekiindultam
3282 14 |                    az ölembe, nekiindultam a világnak, s most itt vagyunk.~–
3283 14 |                   ez rablás! Te elraboltad a bíró által lefoglaltakat
3284 14 |                   bíró által lefoglaltakat a mi számunkra.~– Hagyja csak,
3285 14 |                    kiegzekválták már abból a házból, amióta én azon a
3286 14 |                   a házból, amióta én azon a pusztán lakom, mert lehetetlen
3287 14 |                Láttam én mindeniknél, hogy a gazdának, gazdasszonynak,
3288 14 |                gazdasszonynak, házi népnek a viselő ruháit soha sem volt
3289 14 |                   Ezt nem engedi meg nekik a törvény. Úgy tudom én ezt
3290 14 |                   én ezt már úzusból, mint a legveszekedettebb prókátor.
3291 14 |                 prókátor. Azért is másztam a tintás kezemmel annak a
3292 14 |                    a tintás kezemmel annak a kancellistának a képére,
3293 14 |            kezemmel annak a kancellistának a képére, hogy minek nyúlt
3294 14 |                    engem félteni, megfelel a Böske magáért, akárhová
3295 14 |                    el egyebet, mint amivel a gazdámnak tartoztam, meg
3296 14 |               gazdámnak tartoztam, meg ezt a drága kedves kis jószágot,
3297 14 |                jószágot, ni!~Azzal odament a kis némához, ki bágyadtan
3298 14 |                 Világosinéból most tört ki a keserv. Néma gyermekét szívéhez
3299 14 |         hullámhányta hajó kormányosa, csak a környezetére ügyelt, magát
3300 14 |           Világosiné sírt, zokogott, addig a családapa érzéketlenül ült
3301 14 |                 szívét, amit megértett, de a léleknek nem volt már hatalma
3302 14 |               közölje velük. Merően bámult a semmibe.~Ilonka egy intést
3303 14 |                     Ilonka egy intést tett a szolgaleány felé, hogy hagyja
3304 14 |                 inte fejével, s megszorítá a leány kérges tenyerét; azután
3305 14 |                    arcát, letörölgeté róla a könnyeket.~– Ne sírj, anyám!
3306 14 |                 szabad. Nézz atyámra, erre a néma kisgyermekre! Isten
3307 14 |                       Tehetséget és kedvet a munkához, ami becsületes
3308 14 |              varrni, azt jól fizetik ebben a gazdag városban; én meg
3309 14 |                    leszek mosóné. Megélünk a jég hátán is.~– Annál jobb
3310 14 |                       Azért alaposan tudom a nyelvészetet, s képes vagyok
3311 14 |               leány útján, aki egyedül jár a világban, a nagyvilágban!
3312 14 |                    egyedül jár a világban, a nagyvilágban! Ki őriz, ki
3313 14 |                  Én magam!~De már e szónál a büszkeség pírja ragyogott
3314 14 |                    magam!”~Nagy úr az, aki a világ kérdésére azt tudja
3315 14 |                karját saját nyaka körül, s a kis néma gyermek karjaival
3316 14 |                 arcában tárgyat találnának a visszatérő lélek számára.
3317 14 |                  Ilonka még aznap beiktatá a fővárosi hírlapokba, hogy
3318 14 |                 forint jövedelem havonkint a kontinens legdrágább városában
3319 14 |                utcaszegleten meg ne álljon a járókelőknek a süvegét alamizsnára
3320 14 |                   ne álljon a járókelőknek a süvegét alamizsnára tartani,
3321 14 |              ínséget láthat mellette, mint a legnyomorultabb koldus.~
3322 14 |                  kik közül egyik úgy, mint a másik magával jótehetetlen;
3323 14 |          gyógyszertárra is kell költeni, s a világ előtt mégis finom
3324 14 |                    nélkülözhet az, aki azt a harminc forintot megkeresi.~
3325 14 |                   forintot megkeresi.~Ezek a harminc forintos egzisztenciák
3326 14 |             harminc forintos egzisztenciák a legalsóbb fokú nyomor képviselői
3327 14 |                alul van, az már emelkedés. A napszámos sorsa már egy
3328 14 |                   már egy fokkal közeledik a jóllét felé.~Ilonka elmondá
3329 14 |              mindegy, akárminek hívják azt a polgárnőt. Megnyugtató volt
3330 14 |                    társaságnak hiszi, hova a nagyvilági csábok még nem
3331 14 |                    is igen ajánlotta eleve a vállalkozó polgárnőt, hogy
3332 14 |                 vállalkozó polgárnőt, hogy a veendő tanórát reggel hét
3333 14 |                   Nem ez volt ugyan az oka a korai tanulásnak, hanem
3334 14 |                 tanulásnak, hanem az, hogy a gazdag delnő már korán reggel
3335 14 |                    ki szokott lovagolni, s a visszatérés s az új átöltözés
3336 14 |                  ismét hoz néhány forintot a konyhára.~És azután ami
3337 14 |                  szegénységükért. Óh, mert a szegénység olyan szégyenelni
3338 14 |                   csak kora reggel kellett a városba bemennie. A reggeli
3339 14 |                kellett a városba bemennie. A reggeli publikumnak nem
3340 14 |                 publikumnak nem ötlött fel a serényen végigsuhanó alak;
3341 14 |                   kalapja alá tekintgetni; a bevásárló szakácsnék roppant
3342 14 |             krinolinjai nem szoríták őt le a járdáról, ki még csak krinolint
3343 14 |                 halcsont nyelével az ember a Koszorú utca kutyáit is
3344 14 |               naphosszant az utcán, eljárt a színházba, hogy talán megláthatja
3345 14 |                   arra is vetemedett, hogy a rendőrségi osztályon tudakozódjék;
3346 14 |               mindennap megfordult ő annál a háznál, ahova Ilonka eljárt;
3347 14 |               eljárt; mindennap leült abba a karszékbe, melyből Ilonka
3348 14 |                    kilenc órakor kezdődvén a nappal, asztronómiai lehetetlenség
3349 14 |                  nyolc órára el is végezte a nap terhét.~Az előkelő polgárnő,
3350 14 |                    soha, annak meglehetnek a maga jó indokai.~Még tán
3351 14 |                    volt, délig sem jött ki a szobából; az asszonyság
3352 14 |                  azonban Lemming úr, midőn a vaspályáról hazaérkezett,
3353 14 |                  vaspályáról hazaérkezett, a lépcsőn találkozott a lefelé
3354 14 |        hazaérkezett, a lépcsőn találkozott a lefelé jövő Ilonkával. Ilonka
3355 14 |        lefátyolozva, akkor jött Malvintól.~A gentlemannek erősen feltűnt
3356 14 |               szólt hitetlenül rázva fejét a bankár. – És ki vesz itt
3357 14 |                lakta az egész emeletet.)~– A nagyságos asszony, Lemmingné.~–
3358 14 |            folytatni ezt az értekezést itt a lépcsőn. Lemming úr pedig
3359 14 |                 maradt, s utánanézett, míg a lányka a csigalépcsőn lehaladt.
3360 14 |                  utánanézett, míg a lányka a csigalépcsőn lehaladt. Az
3361 14 |           szobájába. Ott azután kivallatta a komornyikot, hogy mióta
3362 14 |         komornyikot, hogy mióta jár ide ez a kisasszony.~Attól az időtől
3363 14 |               Lemming úr nem hagyta többet a kulcsot az íróasztala fiókjában,
3364 14 |                  hét óra tájon megkérdezni a komornyikot, hazajött-e
3365 14 |                komornyikot, hazajött-e már a lovaglásból a nagyságos
3366 14 |               hazajött-e már a lovaglásból a nagyságos asszony? Rendesen
3367 14 |                    Egyszer aztán eltalálta a napot, melyen Malvina elkésett
3368 14 |                  mikor az úrnő nincs honn, a nyelvmesternőt a háziúr
3369 14 |               nincs honn, a nyelvmesternőt a háziúr fogadja.~Lemming
3370 14 |                  nem makacs? Nem kell néha a vesszőhöz folyamodni? Micsoda?~
3371 14 |                   beszédre kényszerítem én a kisaszonyt most mindjárt.
3372 14 |                  kisaszonyt most mindjárt. A magyarban „igen”-nel és „
3373 14 |                 yes, sir”. – Angolra fogta a társalgást.~– Kegyed született
3374 14 |            ártatlan értelmezést adta ennek a szándékos dialógusnak, hogy
3375 14 |                 vajon milyen angolt fogott a nehéz pénzeért.~Tehát elmondott
3376 14 |                neve Világosi. Tisztségéről a múlt években ő is lemondott;
3377 14 |                   hogy van némi befolyásom a világban. Utána fogok járni,
3378 14 |                   jó sorsa vezérelte ehhez a házhoz. Ön családja szerencséjét
3379 14 |            Kegyedet jó sorsa vezette ehhez a házhoz. A Lemming-háznál
3380 14 |                    vezette ehhez a házhoz. A Lemming-háznál Isten áldása
3381 14 |                hallom érkezni. Nem zavarom a tanórát. Isten önnel.~Azzal
3382 14 |                Ilonkának. Ilonka elfeledte a kéznyújtást elfogadni. Talán
3383 14 |                kérni; valakivel, akinek az a neve, hogy: „én magam”.~
3384 14 |                  talált alkalmat Ilonkával a tanóra előtt szólani.~–
3385 14 |                   selypítne, s közbe-közbe a házi asszonyság migrénjének
3386 14 |                házi asszonyság migrénjének a napjain egy kis asszonyi
3387 14 |                     Legcélszerűbb volna őt a gyógyintézetbe adni.~– Óh,
3388 14 |                  az ismerős családi körből a hideg, vadidegen emberek
3389 14 |                   rá, hogy mi oka lehetett a számok emberének ily nagy
3390 14 |                  hiányzottak lelkéből azok a fogalmak, amik erre rávezetnek;
3391 14 |                  el: félt tőle, hogy anyja a sok pénznek megörül, s rákényszeríti,
3392 14 |                   tudatta volna vele, hogy a fiatal szép leányok jótevőit
3393 14 |              leányok jótevőit nem sorolják a mecénások közé, s hogy ezentúl
3394 14 |                    lenni Lemming úr? Ezzel a múmiaprofillal? Ez a kicsiny,
3395 14 |                 Ezzel a múmiaprofillal? Ez a kicsiny, zsebbeli kiadása
3396 14 |                  kicsiny, zsebbeli kiadása a teremtés remekének. Biz
3397 14 |                   mint akármelyike azoknak a fülig vigyorgó maliciózus
3398 14 |            majmoknak, amik az állatkertben a kalitka rácsozatán keresztül
3399 14 |               kalitka rácsozatán keresztül a gyanútlan leánykák viganói
3400 14 |                   darabot leszakíthatnának a ruháik fodrából.~S a majmok
3401 14 |      leszakíthatnának a ruháik fodrából.~S a majmok aztán bosszúállók.~
3402 14 |                Ilonkával társaloghatni.~Ez a gyümölcs még nagyon kemény,
3403 14 |            megpuhul, és míg valaki lerázza a fáról.~Mert már azt tudja
3404 14 |                 hogy ez így szokott lenni. A vén vadásznak rossz lába
3405 14 |                  vadásznak rossz lába van; a fiatal őzikének jó lába
3406 14 |                őzikének jó lába van; hanem a kopónak még jobb lába van,
3407 14 |                   még jobb lába van, s így a vén vadász utoljára mégiscsak
3408 14 |              Elemér úrfit. Ebéd után aztán a pipázóterembe vonulva, a
3409 14 |                   a pipázóterembe vonulva, a mokka és curacao mellett
3410 14 |          találkozott-e már ön azóta megint a kékfátyolos ismeretlennel? –
3411 14 |                semmit?~– Senki semmit. Sem a kioszkban, sem a mandolettinél
3412 14 |               semmit. Sem a kioszkban, sem a mandolettinél nem tud senki
3413 14 |                 rajta, hogy nem viseli azt a csúf krinolint, ami az asszonyokat
3414 14 |                  Buffonnál vannak rajzolva a fehér hangya-anyakirálynék.
3415 14 |                fehér hangya-anyakirálynék. A kezében egy en-tout-cas-t
3416 14 |                 összecsukva és kék fátyolt a kalapján.~– És eltűnik,
3417 14 |                    hogy az úrfinak ugyanez a kisleány volt eszményképe,
3418 14 |                 volt eszményképe, aki most a házukhoz jár tanítani; de
3419 14 |                    jár tanítani; de nagyon a becsületére kötötte férjének,
3420 14 |      szegénységüket.~Nincs-e igazság ebben a szégyenben?~Azt tehát Malvina
3421 14 |                elárulja. Ez szegény leányt a háztól elmaradni kényszerítené,
3422 14 |                   elmaradni kényszerítené, a falat kenyért venné ki szájából.~
3423 14 |                   ott napi munkáját végzi. A városban olyankor találkozott
3424 14 |                   Ilonka orvosért sietett. A fátyol ismerhetlennek hagyta.~–
3425 14 |                 bosszús képet csinált erre a szóra. Vagy talán csak a
3426 14 |                   a szóra. Vagy talán csak a papírcigaretta csípte igen
3427 14 |                 papírcigaretta csípte igen a száját.~– De hát utoljára
3428 14 |                 egészből? Az ember megeszi a diót, ha nem a fogával törte
3429 14 |               ember megeszi a diót, ha nem a fogával törte is fel. Néha
3430 14 |                 fogával törte is fel. Néha a való többet ér, mint az
3431 14 |               illúziók. Nem féltem én önt. A gutába is! Egy szép leánytól
3432 14 |                    Elemér nagyon köpködött a cigaretta keserű nedvétől.~–
3433 14 |               Apropó – szólt Lemming úr –, a napokban egy szép paripát
3434 14 |                   sejti. Vettem egy leckét a lovardában, hanem átkozottul
3435 14 |                 éppen az egyik lába innen, a másik túlnan legyen a ló
3436 14 |               innen, a másik túlnan legyen a ló oldalán. No, szépen köszönöm!
3437 14 |            köszönöm! Mikor megindult velem a griffmadaram, s éreztem,
3438 14 |                 éreztem, hogy megy alattam a világ, szétkaptam a két
3439 14 |                alattam a világ, szétkaptam a két kezemmel, meg akartam
3440 14 |              kezemmel, meg akartam fogózni a levegőbe, félrerántottam
3441 14 |                   levegőbe, félrerántottam a kantárt, azzal a ló elkezdett
3442 14 |            félrerántottam a kantárt, azzal a ló elkezdett oldalt hátrafelé
3443 14 |            elkezdett sebesen kocogni, hogy a lelket is apróra rázta bennem;
3444 14 |                    hittem, minden lökésnél a saját koponyámat ütöm keresztül;
3445 14 |               pólusom! Hüh, teringette, ha a jobb kezemmel a nyeregkápát
3446 14 |             teringette, ha a jobb kezemmel a nyeregkápát meg nem kaptam
3447 14 |               Mentül jobban kiabáltam arra a veszett állatra, hogy „hóha!
3448 14 |              vágtatott velem, míg utoljára a serényinél fogva vissza
3449 14 |                    Úgy vettek le félholtan a nyeregből. Dejszen én ugyan
3450 14 |              Elemérnek egyik gyönge oldala a paripa.~A nagyságos papa (
3451 14 |                    gyönge oldala a paripa.~A nagyságos papa (mikor még
3452 14 |                mármost mit csinál ön azzal a lóval? – kapott az úrfi
3453 14 |      egyszer-másszor egy-egy gavallér, aki a feleségemet kikíséri a Városligetbe.
3454 14 |                 aki a feleségemet kikíséri a Városligetbe. Tud ön lovagolni?~–
3455 14 |                jókor kell önnek felkelnie. A feleségem már öt órakor
3456 14 |                    feleségem már öt órakor a Városligetben futtat.~–
3457 14 |          parancsolja?~– Akár holnap.~– Itt a kezem! Lovat már vett ön:
3458 14 |            lovászmesternek.~– Áll az alku. A szerződés: szabad reggelizés
3459 14 |                  kocsisa tudatá vele, hogy a nagyságos asszony már egy
3460 14 |                   hol lépésben, hol ügetve a kis park sétányain, de biz
3461 14 |                  Azután még egy órát elült a kioszkban, mely előtt okvetlenül
3462 14 |             kellett haladnia Malvinnak, ha a Városligetben volt; de biz
3463 14 |                    Lemmingékhez elbeszélni a bankárnak, mi jó tulajdonokat
3464 14 |                  tulajdonokat fedezett fel a lovában (szereti azt az
3465 14 |                    számára volt fennhagyva a harmadik teríték.~– Ah,
3466 14 |                       Hát hol hagyta ön el a feleségemet?~Elemér egy
3467 14 |              barátom arra akarja használni a lovát meg engemet, hogy
3468 14 |                    kitudja általunk, vajon a felesége csakugyan a városligeti
3469 14 |                 vajon a felesége csakugyan a városligeti fasorok alatt
3470 14 |         városligeti fasorok alatt élvezi-e a testgyakorlat legamazoniasabb
3471 14 |               megfogtuk önt! Hát illik az, a kísért hölgyet egyszerre
3472 14 |            egyszerre csak magára hagyni, s a legelső lilaszín ruhának
3473 14 |                  is meg tud feledkezni, ha a bolondja rájön! Boldog fiatalság!
3474 14 |              lovagolni. Hisz ön képes arra a tréfára, hogy amint a lilaszín
3475 14 |                 arra a tréfára, hogy amint a lilaszín tündérét meglátja,
3476 14 |                 tündérét meglátja, leugrik a lóról, odaadja a kantárt
3477 14 |                   leugrik a lóról, odaadja a kantárt a kísért delnőnek: „
3478 14 |                   lóról, odaadja a kantárt a kísért delnőnek: „Fogja
3479 14 |               Malvina is segített nevetni.~A reggelizés felett azután
3480 14 |                   egész lilaszín tüneményt a fejéből! Van Pesten, aki
3481 14 |               sokkal nagyobb cukrot kapott a mellényére Malvinától. Ha
3482 14 |                   bele nem szólok senkinek a szívügyibe. De ha énnekem
3483 14 |          ostobaságokat összebeszélni.~– Én a legrosszabbat képzelném
3484 14 |                 egyik az, ha az ismerős nő a legutóbbi látás óta úgy
3485 14 |                     Eltávozása után kitört a zivatar Lemming úr feje
3486 14 |                    mit ingerli ön az ellen a leány ellen azt a hóbortos
3487 14 |                    ellen a leány ellen azt a hóbortos fiút? Vétett az
3488 14 |                   tudja legjobban, hogy az a leány nem akar találkozni
3489 14 |                  leány nem akar találkozni a fiúval, és igen okosan teszi.
3490 14 |              fiúval, és igen okosan teszi. A leány szolgálatból él; mert
3491 14 |                    amivel kenyerét keresi. A fiú maga kegyelemkenyéren
3492 14 |               kóbor lovag, kiben én tartom a lelket korábbi rokonság
3493 14 |                 pedig semmi sem vagyok. Az a szegény leány szégyenli
3494 14 |                    vagyok. Hagyjatok annak a leánynak békét.~Lemming
3495 14 |                   kacajra nyitotta kétfelé a fejét.~– Ha az nem, hát
3496 14 |                   az nem, hát más!~Itt van a szívtelenség elve.~Ha egy
3497 14 |                  egyik le nem tépi, letépi a másik”.~Lemming úr nevetve
3498 14 |                   az asszonyok tudják arra a fentebbi mondásra a „rímet”.~
3499 14 |                   arra a fentebbi mondásra a „rímet”.~Vagy talán nem
3500 14 |               gondolt sem az egyikkel, sem a másikkal azok közül, akikről