Fezejet

1 3 |   eszemet.~– Tehát te nem hiszed, hogy bennünket ezen csapatvezér
2 8 |  Óh, mi régen vártam!~– S hiszed már, hogy itt vagyok?~–
3 20| nem félsz, ugye, mert nem hiszed? De azt el fogod hinni,
4 27|  vagyok oly szegény, mint hiszed. Kinek észt adott a sors,