Fezejet
1 2 | vasveretes oldalain elkövetett – midőn megtudta, hogy csak játszottak
2 2 | felelni.~Február 25-ike volt, midőn ismét e szóval váltam el
3 2 | reggel még ágyban hevertem, midőn a színlapot hozták. A hirdetmények
4 2 | ösztönszerű félelembe ment át; s midőn Karolin első közeledő lépésére
5 2 | egyik pillanat az volt, midőn a tigris meglátva engem,
6 2 | másik pillanat az volt, midőn Karolin az újra nekem rohanó
7 3 | ezután a sor az elbámulásra, midőn ahelyett, hogy e fölfedezésre
8 3 | kezdenek a belső hőségtől. S midőn megtudám, ki e hölgy, lelkesedve
9 3 | is, mint neveztem akkor, midőn a gyehennai szalmán heverve
10 3 | az ellenséges malomnak.~Midőn körülbelül ötven lépésnyire
11 3 | érezni fogom holtig.~Másnap, midőn egy forrás kőmedencéjében
12 3 | hozzám is nyájasan szólt, midőn megtudta, hogy önt ápolom.~
13 4 | szidalmazá őt a delnő, midőn hazafelé kísérte Elemér. –
14 5 | szidalmazá őt a delnő, midőn hazafelé kísérte Elemér. –
15 6 | délután? – kérdé Elemér, midőn a hölgyek lakásának ajtajáig
16 6 | hivatalomban maradni most, midőn mégis magyar provizórium
17 7 | nekünk – biztatá atyját, midőn maga felhordta az ételeket; –
18 8 | előtt lejártak, s amiket midőn Harter Nándor úr a legelső
19 8 | visszaadták! – szólt Angyaldy úr, midőn Harter Nándor dolgozószobájába
20 8 | hozzá sem ért ajkával, s midőn a tovasuhogó amazon a küszöbön
21 8 | ragyogott a büszkeségtől, midőn szép neje végigrobogott
22 8 | minden kísérő nélkül, s midőn alább haladva, mindig rosszabbá
23 8 | hogyha olyan idő jönne, midőn gyűlölni fogsz?~– Bizony
24 9 | bimbóból kifeslő virág lesz, s midőn a virág szirmai lehullanak.~
25 10| dugva egy nagy levelet, s midőn lemászott a kocsiról, fensőbbségi
26 10| belül, hogy mégis jól tette, midőn ismeretlennek látatlanban
27 12| válláról, a szobába érve, midőn egyenesen tudatá velük a
28 13| ünnepélyes alkalomra, és midőn Nándor úr Malvinára tekinte,
29 13| TESTÉT-AZ-ÓCEÁN-FEDI.~Idáig elkészült már, midőn háta mögött lépéseket hall; (
30 13| lefolyt életnek vége! És midőn elém jöttél megmenekülve,
31 13| könnycseppet, mely szemeibe tódul, midőn annak a képét látja maga
32 13| papánál? – kérdezé Malvina, midőn egyedül maradt Elemérrel.~–
33 13| Még nagyobb lett bámulata, midőn a konyhaajtóhoz érve, azt
34 13| Hanem az utolsó szóknál, midőn Lemming úr éppen nagyon
35 13| dörmögé magában Lemming úr, midőn Malvinának nyújtá karját,
36 14| éppen az orvost várták, midőn az ablakon kitekintő Ilonka
37 14| reggelen azonban Lemming úr, midőn a vaspályáról hazaérkezett,
38 14| korábbi ismeretsége előtt, midőn újra találkozik vele, s
39 15| hazafiúi kötelességet teljesít, midőn a hazai Lemminggel kiütteti
40 17| diadalt nem adott az ég, mint midőn ez győzött.~Tudatni akarta
41 18| meglepetve e felfedezés által, midőn már Bélteky Feriben egy
42 18| meg Bélteky Feri agyában, midőn Ilonka kisasszonynak elkezdett
43 18| kérdezik tőle, hol járt, midőn visszajön.~Az „igazi”-val
44 18| jut őt felkeresni most is, midőn a szegénység bevallott dolog
45 18| helyesen cselekszem én, midőn nem akarok egy becsületes
46 18| A sors átka… stb. stb. midőn már boldogságom küszöbén
47 20| hogy valaki áll közöttünk. Midőn engem ölelsz, azt öleled;
48 20| engem ölelsz, azt öleled; midőn szemembe nézesz, az ő szemét
49 21| hetivásár volt a városban, midőn Föhnwald a három kocsit
50 22| Aláírta, és reszketett a keze, midőn aláírta nevét a lemondásnak.~–
51 22| tisztelegni nagy buzogányával, midőn hintaja utolszor kigördül
52 23| római katolikusok voltunk, midőn egybekeltünk. Mikor el akartunk
53 23| találkozott, kinek mit mondott.~Midőn Angyaldy későn éjfél után
54 24| leróni, s aztán olyankor, midőn maga elmegy a gyógyszerekért,
55 24| leánya hosszas kimaradásán, midőn az hazaérkezett. A leány
56 24| bámulat lepte el aztán, midőn egy perc múlva azt látta,
57 25| azt nem tette volna, hogy midőn egyetlen igazi barátját
58 25| háborgatom önök nyugalmát. Midőn azt kértem Ilonka kisasszonytól,
59 26| Harter Nándor jól sejtett, midőn azzal a gondolattal ment
60 26| hangulatba hozta őméltóságát. Midőn Malvinától búcsút vett,
61 26| vett, az megszorítá kezét. Midőn Harter Lemmingnek jó reggelt
62 26| mellé, és föl ne keljen, midőn az bejön. Éppen jó kedvemben
63 27| amikor úgy elárulta magát, midőn a bohóc leesett a rúdról.~–
|