Fezejet

 1 6 |    speciális tulajdonnal bírt, hogy mindent tudott, ami a városban történik,
 2 7 |         Világosiéknak természetesen mindent magukkal kellett hozniok,
 3 7 |          háznál talált szakácsnénak mindent darabonkint keze alá adott,
 4 7 |           hogy az ő szokása szerint mindent ő maga vagy a kisasszony
 5 7 |          mindig kiadott neki idején mindent. Böskének sohasem volt alkalma
 6 7 |    felejtett sóért, vajért, tejért; mindent kezébe adtak, mielőtt kérte
 7 7 |           Nem maga ád ki az asszony mindent? Nem maga darabolja szét
 8 8 |        lejön; ezalatt is elvégezhet mindent. Sokat fáradt a derék ifjú,
 9 8 |            előle házat, vadrózsát – mindent. Itt megfordítá lovát, meglegyinté
10 9 |         cikk végén elmondom. Bizony mindent elöl kelle kezdeni itt is,
11 10|             vagy eldugtak már előre mindent?~– Nem tudom, nem voltam
12 10|            Hogy fél tőlük! No, csak mindent kedvetekre tegyetek! Most
13 11|          állatom ez. Szóra hallgat, mindent megtanul. Vigye el ön cserébe
14 12|             ilyen nyomorúságban. Ha mindent elvittek is az úrtól, ezek
15 13|             hölgy azután megrendelt mindent, ahogy preliminálva volt.~
16 13|           feketébe, a szentatyák is mindent megtettek, ami az elhunyt
17 13|             kamasz, s aztán a világ mindent félremagyaráz; de meg Lemmingnek
18 13|             és korholj, jó kismama! Mindent megérdemlek. Nem gondolhatsz
19 14|           olyan bolond leszek, hogy mindent elhiszek neki, amit mond. „
20 14|            hogy felnyitogassak neki mindent egymás után. Akkor aztán
21 14|            egyenként előszedegettek mindent: felsőruhákat, alsóruhákat,
22 14|          reménységünk oda! Az Isten mindent elvett tőlünk.~– Ne mondd
23 14|             folyékony angol nyelven mindent, nem várva további kérdezősködést.~–
24 16|              Egy názárénus tartozik mindent elmondani a pátriárkája
25 16|             a pátriárkája előtt, és mindent elhallgatni a hatalmasok
26 17|    tábornoktól ez ifjú megmentésére mindent elkövetni.~A vén huszár
27 18|          van önnek, oly gunyoros és mindent tréfára vevő, hogy nem tud
28 19|           Malvina. – Most értek már mindent! – Azzal közel hajolva az
29 20| legrosszabbul. Úgy látszott, mintha mindent elfelejtett volna. Ilonka
30 20|           kész vagy érte elveszteni mindent, én is. Családot, jövendőt,
31 20|            kényelmet, jó hírnevet – mindent. No, hát küzdjünk meg érte!
32 20|           Ilonka elmondott anyjának mindent.~Mindent…~Nem lehetett semmit
33 20|         elmondott anyjának mindent.~Mindent…~Nem lehetett semmit eltitkolnia
34 21|           puhulva.~– Elmondok önnek mindent, kapitány úr, ahogy van.
35 22|           mit mondanak: miért?~– Én mindent elmondok, amit megtudtam –
36 22|    hozzátevé súgva: – És tudjon meg mindent, ami megtudható.~– Tartok
37 22|          van nála a bizottság, mely mindent zár alá vegyen, amit a háznál
38 23|          beszélt, és sokat beszélt, mindent elbeszélt.~Akkor összehajtotta
39 24|            leány elmondott anyjának mindent. Világosinét egészen felélénkíté
40 24|        bőven el lehetett rakosgatni mindent.~Az orvosnak igaza volt.
41 25|            kérdé a leány ridegen.~– Mindent. Nőül akarom önt venni.~
42 25|          vele; s ez elmondott nekem mindent. Gyalog, éhszomjan vándoroltam