Fezejet

 1 2 |          szemeivel.~– Becsületemre mondom…~Arra megrázta mosolyogva
 2 3 |        hogy őérte estem el.~Igazán mondom, olyan hitetlen ez a történet,
 3 3 |           a falu határán. – Én azt mondom, ne csináljunk mi itt sátort,
 4 6 | leghelyesebb tapintatunk.~– Én azt mondom neked – felelt Világosiné –,
 5 6 |         áldozatokért megfizet. Nem mondom, hogy megjutalmaz, csak
 6 7 |           ki lehet jönni. Csak azt mondom, hogy ne bántsanak, csak
 7 7 |        hogy ne bántsanak, csak azt mondom, hogy méregbe ne hozzanak,
 8 8 |         gondoljon, mindjárt meg is mondom, hogy mit.~Hát például ama
 9 10|       előadni.~– Én pedig komolyan mondom önöknek, uraim, hogy nekem
10 10|       dohányzik.~– De becsületemre mondom!~– No, no, no, uram! Ugyan
11 10|         világotokat: És aztán, azt mondom, akármit kaptok: semmivel
12 10|         tett hozzá:~– Én pedig azt mondom nektek, hogy aki másként
13 10|    szobájába vezetett.~– És én azt mondom, hogy aki ezt az én lovagvesszőmet
14 12|            Nem tudom cifrázni: úgy mondom el, ahogy jön.~Úgy tetszett,
15 13|          kéz a másikat mossa. (Nem mondom vele még most, hogy szükségük
16 13|        jöttél megmenekülve, bizony mondom neked, hogy egy másodperc
17 13|       hagyj itt minket? Hát én nem mondom azt most, hogy de jól tetted,
18 14|        Isten engem, amilyen igazán mondom, hogy nem vész el ebből
19 14|               De hát, becsületemre mondom, én többet bele nem szólok
20 15|             Hogyne? No, hát én azt mondom önnek, hogy azok mind a
21 15|        kell”, kedvesem! Tudja? Azt mondom, hogy: kell! Most oly válságos
22 15|      nyakára vetem a hurkot, s azt mondom neki: „Uram, ön ma ötezer
23 15|           No, csak bocsássa el, ha mondom!~– Ha meg nem ígéri, hogy
24 15|            azt a pénzt, s levélben mondom el felőle véleményemet.~
25 16|        inge ujját a válláig. – Azt mondom kenteknek, hogy kentek nemcsak
26 18|   rágalmazni, s csak úgy találomra mondom el gyanakodásomat. Én azt
27 18|                   Pedig hát igazán mondom, el akart menni pontban
28 20|             egy férfiért; vagy azt mondom: az anyámért? Magamat gyalázom-e
29 23|            tud semmit.~– És ha azt mondom, hogy tudok róla valamit,
30 23|    vízmentes vagyok. Se vissza nem mondom, se pört nem kezdek érte,
31 24|             mit ér, mert így hiába mondom, kegyed valami rossz élcnek
32 24|        eddigi rettenetes volt! Nem mondom senkinek soha, mert akik
33 24|            senki előtt, és Istenre mondom önnek, hogy a bohóc leánya,