Fezejet

 1 4 |       tiszta hóbort volt tőle, tessék elhinni.~Hanem már erre
 2 5 |       tiszta hóbort volt tőle, tessék elhinni.~Hanem már erre
 3 8 |   előtte, s mutatta neki, hogy tessék bemenni. Ahogy uraknál szokás.~
 4 8 |    jövök Harter úrtól.~– Akkor tessék nőmmel értekezni.~– Bocsánatot
 5 8 |       nincs hozzá.~– Jó! Tehát tessék addig mulatni magát a könyvtáramban. –
 6 8 |        a szép asszonyságot is? Tessék diktálni azt a dedikációt.
 7 10|       a napiparancsot.~– Akkor tessék beköltözni szobáimba, majd
 8 10|     kivezetem az istállóból, s tessék beköttetni a lovakat. Átadom
 9 10|      Átadom éléstáram kulcsát, tessék belőle kielégíteni szükségeiket;
10 10|      is be vagyok már tanulva. Tessék elhinni, hogy semmi újat
11 10|    között volt.~– Óh, hát csak tessék lovagiaskodni! Legyen ön
12 10|      lesz szükségem önökre. Ne tessék amiatt aggódni! Tudok én
13 10|  fizeti e költséget.~– És most tessék, uram, küldöttem visszatértéig
14 10|     megszólításra Gierig úr. – Tessék beszélni, kisasszony!~–
15 10|        beszélni, kisasszony!~– Tessék elébb eltávolítani a fegyvereseket!~
16 11|      Végrehajtásképes tárgyat? Tessék választani a két gyerek
17 13|        nagyon, de nagyon…~– Ne tessék rajtam sajnálkozni nagyon! –
18 14|     megszöktünk?~– No, csak ne tessék elkeseredni! Megcsináltam
19 14|       nem volt semmi jussa. Ne tessék engem félteni, megfelel
20 15|  elmeresztette a szemeit.~– De tessék megpróbálni, kérem, mert
21 16|       nem bámulni egy idő óta. Tessék elhinni, csak az első lépés
22 21|        nem lehet búzaalakja.~– Tessék megnézni a mustrát!~Az alkusz
23 21|        mindenesetre elfogatom. Tessék felülni a szekérre!~– Megyek,
24 21|     lesz, nagyon jó lesz! Csak tessék feljebb kereskedni. Ott
25 21|      az ajtót nyitva.~– Óh, ne tessék félni! Nem szököm meg, sem
26 21|  Lemming urat.~– Az én vagyok. Tessék leülni.~– Nem ülök le. Más
27 21|      vigye hát az egészet.”)~– Tessék, kérem – szólt odanyújtva
28 21|       szedné az ellenségtől.~– Tessék, uram. Vegye ön ki belőle,
29 22|  elámította.~– Nem ámított el. Tessék az elejét meghallgatni.
30 22|      kellemes úr, miszerint ne tessék méltóságodnak egy ideig
31 23|    csitította a dühöngőt.~– Ne tessék haragba jönni, uram; az
32 24| dörömböz. „Mindjárt, mindjárt! Tessék addig egy kis újság!” A