1-500 | 501-888
Fezejet
1 Elo| egylet a XVI. században azt a szabályt állította fel,
2 Elo| éhséget sületlen szerekkel. – Azt tartom, hogy ezek elég nagy
3 Elo| szeretők sziklájának” hítták azt a helyet, ahol csak boldogtalan
4 Elo| nem oltotta ki szeméből azt a bűvsugárt, amivel hajdan
5 Elo| Arraeus visszautasította azt. Erre a királyné haddal
6 Elo| kedves tetemének emelteté azt a mauzóleumot, s még holta
7 Elo| után sem bírta nem szeretni azt, ki inkább meghalt, mint
8 Elo| és mindig magával hordozá azt, ahol járt-kelt, ahol megpihent,
9 Elo| nagyobb bolond?~Előidézhetném azt a János királyt, akinek
10 Elo| emlékezik rá, hogy hiszen azt ő is tudja valahonnan.~Mindennapi
11 1 | regényemet tenni akarom. Elég azt tudni, hogy a ráma aranyos,
12 2 | mindezeken a helyeken? Majd azt is mindjárt megmondom.~Az
13 2 | vagy miután föntebb már azt mondtam, hogy minden teremtést
14 2 | féltettem tőle ideálomat, azt mindenki könnyen elhiheti.~
15 2 | dolmánykában, mely elárulá nemcsak azt, hogy termete mily tökéletes,
16 2 | termete mily tökéletes, hanem azt is, hogy páncélinget nem
17 2 | tenyerével a vaspálcákra, mintha azt mondaná nekik: mit bámultok
18 2 | másnap megint hagyta magával azt a jelenetet ismételni. Néha
19 2 | játszaná; sőt néhányszor azt is megtette, hogy az előadás
20 2 | ez a fenevad?~Nevetett, s azt felelte:~– Vannak nők, akik
21 2 | fenevadakkal is tudnak játszani.~– Azt én magam tapasztalom.~–
22 2 | kétségeskedést.~Máskor ismét azt kérdeztem tőle egy próbaóra
23 2 | fegyvertelenül kihívni azt a tusára, hallani szívijesztő
24 2 | ugráltatni abroncson keresztül. Azt már nem szerettem nézni.~
25 2 | igen nyersen elutasított.~Azt mondta: „Uram, mi semmiképpen
26 2 | lássam. Ha feledni akartam, azt hittem, megbolondulok bele.
27 2 | van, jól – beszélhettem én azt magamnak; de amint az óra
28 2 | egész világot.~Egy napon azt súgtam Karolinnak:~– Én
29 2 | odasimult a tigris fejéhez, s azt súgá neki:~„Odaadsz, Amurat?”~
30 2 | svéd nyelven beszéltünk, azt hitte: az is az előadáshoz
31 2 | egyebet is várna; mintha azt kérdené: „Hát aztán?”~„Aztán?”
32 2 | Igaz, hogy egyszer mondtam azt neki, de az még atyja életében
33 2 | Hát minek kétkedik bennem? Azt nem akartam elismerni, hogy
34 2 | komédiásbüszkeségnél. Ez a nép azt hiszi, hogy azon a deszkapiedesztálon,
35 2 | De hát mondtam-e én neki azt két hét alatt, míg minden
36 2 | el a kalitkát.~Nem tette azt a leány. Ahelyett hátravetette
37 2 | tigrisnél termett, s úgy ütötte azt pofon piciny tenyerével,
38 2 | kesztyűt kezéről, odaveté azt eléje, s kényszeríté, hogy
39 2 | fölvette kezébe, megsimogatta azt; azután leoldá a haját összetartó
40 2 | összetartó fehér szalagot, s azt a tigris nyaka körül kötötte:
41 2 | utóbbi időben úrnőjénél; azt hitte, egészen értjük egymást.~–
42 2 | van vége a mutatványnak. Azt el ne tévessze ön. Mikor
43 2 | publikumnak!~Kedvem lett volna azt a szép mulatságot megszerezni
44 2 | megjelenésemet. Karolin nem vette azt észre.~Én pedig csendesen
45 3 | elmosolyodott rajtam, s azt kérdezte, hogy minek akarom
46 3 | gúnyosabban mosolygott, s azt felelte:~– Az nehezen fog
47 3 | odábbosonjak: minden újabb szavaira azt láthatta, hogy arcom hevül,
48 3 | el nem veszek.”~A műárus azt mondta, hogy nem bánja,
49 3 | elveszek érte. De neki meg kell azt tudnia, hogy őérte estem
50 3 | valaki nekem mesélné el, azt mondanám, hogy hiszékenységemet
51 3 | pénzt, ahol hiteleztek; azt mondtam: nagyszerű jószágvásárlásba
52 3 | alakítok egy szabadcsapatot, s azt személyesen fogom vezetni.
53 3 | saint-germaini negyedből, azt tanácsolták, hogy legalább
54 3 | nem fogadhattam meg, mert azt tapasztalám, hogy mikor
55 3 | hogy mosolygott, s azzal azt mondta, hogy jól van, akkor
56 3 | váltságdíjat? Ki fizetné azt ki?~– Nem éppen hadifoglyokról
57 3 | nyerte meg tetszésemet. Azt feleltem rá: „Addio, signor”,
58 3 | a gyepen kifeszíttettem azt a ponyvát, amit magammal
59 3 | voltunk a falu határán. – Én azt mondom, ne csináljunk mi
60 3 | őrtüzeket, s míg azokról azt fogja hinni minden ember,
61 3 | embernek a nevét viseli. Azt gondolja ön, hogy engem
62 3 | egyszer sem láttam, hogy azt ajkához érintette volna.
63 3 | kiszalasztottam a számon azt a szót, hogy: óh, arra meg
64 3 | precíze körülírni, hogy azt megértsék, és mégse értsék.
65 3 | kísértetes akkord, mely azt ki tudná fejezni. És mikor
66 3 | legnagyobbikának nevezem azt most is, mint neveztem akkor,
67 3 | vacsorára elég leendett.~Míg azt főzték, én kiterítettem
68 3 | bizonyosan valami újságban azt olvasta, hogy most ez a
69 3 | megizenjük neki, hogy vegye le azt a háromszínűt, aztán nyissa
70 3 | csapatban egy fiatal sihedert, azt küldte a malomhoz, azzal
71 3 | malomzuhatag robajától, hanem azt jól láthattam, amint egyszer
72 3 | imént leforráztak, kapta meg azt is. A golyó a combjába fúródott,
73 3 | a megbénított sebesült. Azt is nekem kellett hátamra
74 3 | súlyt adjon neki; akkor azt meggyújtják. Amint a láng
75 3 | közé tolakodott, s csak azt láttam ébren és aluva. Óh,
76 3 | asszonyoknak kegyelmet oszt: azt fogja észrevenni, hogy egyszercsak
77 3 | szaporodott. Hogy hányan voltunk, azt sohasem számlálhattam meg;
78 3 | ellenségen át beszökni?~Trivulzio azt mondá, hogy megteszi ő.
79 3 | öszvért élelmiszerrel, s azt lehajtotta a piemonti tábor
80 3 | előtte letérdepelhessek és azt mondhassam: „Asszonyom,
81 3 | meghalhassak!”~Alig vártam azt az éjfélt, azt a jeladást.~
82 3 | Alig vártam azt az éjfélt, azt a jeladást.~A röppentyű
83 3 | procedúrát nem írom le. Azt mondják, kellemetes érzés.
84 3 | nyúltam. Az arckép ott volt. Azt nem vették el tőlem, mikor
85 3 | csontszelencébe foglaltassam azt, mely senki bírvágyát nem
86 3 | és égő ajkaimhoz vontam azt, és a túlvilág eksztázisát
87 3 | fájdalom kábulatába.~Álmodtam-e azt, vagy ébren láttam? Nem
88 4 | helyre jussunk.~Igen. Könnyű azt mondani: de a tisztelt megyei
89 4 | nőtt termete magán viseli azt a bizonyos lanyhaságot,
90 4 | ahogy meg van írva; még azt is megkaphatod benne, amiket
91 4 | egész sokaságon: mintha azt keresné, hogy kinek mit
92 4 | szakálla szürke, de még talán azt sem, hogy parókát hord,
93 4 | ami őt most körülveszi! Azt hiszem, hogy ebben az órában
94 4 | nagylelkűséget követ el, azt én nem értem. Ő úr marad,
95 4 | kenyerét, életpályáját, azt meg éppenséggel nem értem.~
96 4 | kenyeret.~A férfi megteszi azt, de a nő szeméből mégis
97 4 | leköszön?~– Becsület dolga, azt mondják; – hazafiság dolga.
98 4 | honvédek sírjára tűzzük ki azt a zászlót, mely eddig megyeházunk
99 4 | feldíszítve ő maga emelte azt magasra. Ennélfogva Elemérnek (
100 4 | férfiak volnának e helyen, azt mondanám, helyünket megálljuk,
101 5 | helyre jussunk.~Igen. Könnyű azt mondani: de a tisztelt megyei
102 5 | nőtt termete magán viseli azt a bizonyos lanyhaságot,
103 5 | ahogy meg van írva; még azt is megkaphatod benne, amiket
104 5 | egész sokaságon: mintha azt keresné, hogy kinek mit
105 5 | szakálla szürke, de még talán azt sem, hogy parókát hord,
106 5 | ami őt most körülveszi! Azt hiszem, hogy ebben az órában
107 5 | nagylelkűséget követ el, azt én nem értem. Ő úr marad,
108 5 | kenyerét, életpályáját, azt meg éppenséggel nem értem.~
109 5 | kenyeret.~A férfi megteszi azt, de a nő szeméből mégis
110 5 | leköszön?~– Becsület dolga, azt mondják; – hazafiság dolga.
111 5 | honvédek sírjára tűzzük ki azt a zászlót, mely eddig megyeházunk
112 5 | feldíszítve ő maga emelte azt magasra. Ennélfogva Elemérnek (
113 5 | férfiak volnának e helyen, azt mondanám, helyünket megálljuk,
114 6 | kis városunk utcáin, hogy azt is eseménynek lehetett nevezni,
115 6 | Ugyan kérem, ne tartsa fölém azt az esernyőt! – szól a kisleány
116 6 | No igen, hiszen érti ön azt. Valami ilyen veszedelmes
117 6 | nem foglalhatott belőle, azt igyekezett kitelhető messzeségben
118 6 | egész vármegye. A közgyűlés azt határozta, hogy a levéltárnok
119 6 | tyutyi-mutyi ember, csak azt vitatta, hogy nehéz az ilyen
120 6 | Világosi –, hogy minden ember azt cselekszi, amit legjobbnak
121 6 | leghelyesebb tapintatunk.~– Én azt mondom neked – felelt Világosiné –,
122 6 | alkalmat meg kell ragadni, hogy azt a világnak bemutathassa.
123 6 | termetéről szólok, mert azt az Isten adta neki, hanem
124 6 | elnyerte a jutalmat; az ember azt hinné, hogy mindjárt eltörik,
125 6 | férfisuhanc sem jobban; még azt mondják, a rapérral is tud
126 6 | beszél. No, az szép lesz, azt mondják, hogy egy angol
127 6 | elegánsul lép ki a világ elé, azt az eleganciát mind maga
128 6 | Tehát, kedves komámuram, azt tanácsolja, hogy fogadjuk
129 6 | borultak – és sírtak.~Miért? Azt ők jól tudták.~Olyan becsületes,
130 6 | letörlék könnyeiket, a férj azt kérdé nejétől:~– Tudod,
131 6 | német provizórium alatt? Azt feleltem neki: akkor szolgáltam,
132 6 | Ez a szó keserűvé tett. – Azt mondtam neki, hogy hiszek
133 6 | ismét vissza fogok térni. – Azt hittem, e szóért ki fog
134 6 | elhalmozott dicséretekkel; azt mondá, hogy minden ember,
135 6 | Végül azonban nyomatékul azt is előhozta, hogy a leköszönt
136 6 | hogy megjutalmaz, csak azt, hogy visszahelyez abba,
137 6 | s most egyszerre be kell azt zárnom előtte. Vége lesz
138 6 | szólnál, kedves leánykám, ha azt mondanám, hogy végképpen
139 6 | atyja kezét, összecsókolta azt, s aztán ismét föltekintett
140 6 | föltekintett arcára, mintha azt kérdezné, hogy nem tréfál-e.~–
141 6 | Ilonka sietett is neki azt megmagyarázni, de most már
142 6 | lemondását, s nem is vitte azt személyesen, hanem csak
143 6 | szerencsétlenségeiket számba vette, azt mondják rá: „Poéta volt,
144 7 | könyvből tanulják.~Tanítja azt a zimankós jégesőtől kezdve
145 7 | előbbeni gazdájának a juhaklát; azt meg azért gyújtotta fel,
146 7 | mételyben elhullottak; csak hogy azt felelhesse rá, hogy elégtek
147 7 | nem tud mozdulni többet, azt bizonyosan ő veri meg úgy,
148 7 | vissza Böske. – Hallottam én azt már máskor is, más asszonytól
149 7 | ugyan ki lehet jönni. Csak azt mondom, hogy ne bántsanak,
150 7 | hogy ne bántsanak, csak azt mondom, hogy méregbe ne
151 7 | hasznavehető, dolgos; hogy nyelves, azt tapasztalta, s hogy szeret
152 7 | maga kezére gazdálkodni, azt sejtette. Nem tett aztán
153 7 | beszélt hozzá szakadatlanul; azt hitte, hogy ez mind legjobban
154 7 | van a háznál. Ez nem tette azt, amit a másik, hogy mindennap
155 7 | természetes dolognak tartja is azt, hogy lopni csak kell: mégis
156 7 | konkrét esetekben aligha tudja azt helyeselni, hogy valaki,
157 7 | ugyanazt a füstölt oldalast, azt már keresztyén embernek
158 7 | szakácsnőnek, s nem utasította azt, hogy e csontokat a tudós
159 7 | vagyok tolvaj? Én? Ne merje azt nekem mondani senki, mert
160 7 | Keresztül megyek a…~De már azt nem mondhatta meg, hogy
161 7 | mehet!~Nem hallották azok azt már!~Hanem azalatt Böske
162 7 | mi az az áspis.~De látta azt már Böske: azt is látta,
163 7 | De látta azt már Böske: azt is látta, hogy ha már a
164 7 | az ebéddel, mintha mindig azt tanulta volna.~– Hiszen
165 7 | farkasnak is tudnia kell azt, hogy ő az áspis, azért
166 7 | dohányzást, mióta a kisasszony azt ígérte neki, hogy ha még
167 7 | mert az valóságos áspis.~Azt tán mondani sem kell, hogy
168 7 | kisasszony! Adja ide a kezét, azt a szép kezét!~Ilonkának
169 7 | akarta csókolni a kezét. Azt pedig Ilonka nem engedte.~–
170 7 | magát minden ember.~Böske azt mondta rá, hogy az is a
171 8 | hölgyre.~Lemmingné elértette azt.~– Óh, felőle beszélhet
172 8 | összehajtott papirost, s azt nagy illedelemmel átnyújtá
173 8 | kedvesem, Lemming Rudolf tudja azt, hogy mi az illem, és mi
174 8 | egy Lemming be fogja tudni azt bizonyítani, hogy mint férj,
175 8 | asszonyság keze után, s azt ajkaihoz emelve, ott, hol
176 8 | éppen dicsőségére válnék, s azt el sem utasíthatná.~– Ez
177 8 | értekezni.~– Bocsánatot kérek, azt többet nem fogom tenni.
178 8 | magában. Tehát ön csakugyan azt hiszi, hogy magam menjek
179 8 | féloldalra szegte a nyakát, s azt mondá:~– Nekem tökéletesen
180 8 | kesztyű húzva ezen kezére. Azt szándékosan lehúzva tartá.~
181 8 | Angyaldy nemigen látszott azt észrevenni. A felé nyújtott
182 8 | szépen elnézte, hogy siet azt feladni a férj maga, ki
183 8 | Mikor egy szép lovagnőt lát, azt látja meg, hogy a lova almásszürke!~–
184 8 | asszonyságot is? Tessék diktálni azt a dedikációt. Lemming úr
185 8 | igyekszik.~*~Tavasz kezdetén azt mondá Angyaldy főnökének,
186 8 | hogy ő beteges. Orvosa azt tanácsolta, hogy menjen
187 8 | Farkasvölgyben”, ottan.~Azt is kevesen tudják, hol van
188 8 | pedig a vadon nyugalma.~Még azt az utat is szépen benőtte
189 8 | nappali pávaszempillangó, azt mind letépnék, megennék,
190 8 | ház. Kinek jutott eszébe azt odaépíteni? Az is bizonyosan
191 8 | úton gyöngyvirágot keres; azt keblére tűzi, s andalogva
192 8 | már, hogy itt vagyok?~– Azt hiszem, hogy álmodom.~A
193 8 | igaz-e?~A hölgy nevetett, és azt mondta neki:~– Óh, milyen
194 8 | főkötőt látok, soha sem tennéd azt fel. A pokolból került elő,
195 8 | pokolból került elő, aki azt a gondolatot előhozta, hogy
196 8 | lenned?~– Jól van! Nem fogod azt látni többet. Hah! Mi az?~
197 8 | az aludttejbe, s megette azt a fakanállal, mintha soha
198 8 | kezéből, és a szájába tette azt.~Tihamér nem volt elég gyors
199 8 | Tihamér nem volt elég gyors azt megakadályozhatni, s mikor
200 8 | láttatni, amint összeszorította azt a szájába vett papírtok
201 8 | hogy megölsz, mert megbánod azt!~Tihamér sietett a könyelmű
202 8 | csak a külső papír érte is azt.~– Szájamat! Tán félsz tőle,
203 8 | fürtökben szétszórva viseled azt. Nem gondolod meg, milyen
204 8 | nagyot, ott rettenetest, hogy azt meg ne tegyem. Mondtad –
205 8 | és megtörténik!~– Csak azt kívánom, hogy jöjj vissza
206 8 | mind a kettőt. Nem bánták azt.~Azután indult csak útnak
207 9 | megenni a tengeren átjönnek, azt majd a cikk végén elmondom.
208 9 | szavára, mintha mind értené azt a sok okos beszédet, amit
209 9 | meg; soha másra nem bízta azt.~És azoknak a virágoknak
210 9 | Voltak zúgolódó emberek, akik azt mondták, hogy olyan rossz
211 9 | volt.~Aszálynak neveztük azt, amikor még nem tudtuk,
212 9 | kúthoz ment, az öregbéres azt mondta neki:~– Kisasszony!
213 9 | vizet nem itta ki poharából; azt tette félre virágainak.
214 9 | eső, sem harmat soha.~Óh, azt rettenetes volt végigélni.~
215 9 | barmokat, és le hagyták azt legeltetni; le egészen a
216 9 | terjeszté fel az égre kezeit. Azt hitte, senki sem nézi; pedig
217 9 | elvettél, nászajándékul is azt adtál; ezek az aranyak mind
218 9 | aranyakról beszélt, úgy vette azt, mintha újságot hallana.~
219 10 | Az nem az én dolgom. Azt önök végezzék el egymás
220 10 | végig lehet aludnom, hát azt mutassa meg; ha nincs, elhálok
221 10 | torzkép; ha Lavaterre bíznák, azt mondaná fejéről: ez egy
222 10 | szeretetét árulja el, s ajkain azt az öntudatot viseli, hogy
223 10 | arcáról. Azonban Szókratész azt mondá a koponyatudósnak: „
224 10 | ezek a fehér szempillák azt beszélték Gierig úrnak,
225 10 | vidéken nem lesz aratás.~– Azt végezzék el önök az Úristennel!
226 10 | játszani. Önnek magának kell azt előadni.~– Én pedig komolyan
227 10 | előttem. Másutt is mondták már azt ilyen urak: egy fillérem
228 10 | kisasszonyuknak; azoknál volt. Azt hitték, hogy ha személyes
229 10 | zavarodottan hebegte:~– Azt bizonyosan nőm tette oda
230 10 | tudomásomra a talált dohányra azt mondta, hogy ő sohasem dohányzik.~–
231 10 | élhetitek világotokat: És aztán, azt mondom, akármit kaptok:
232 10 | ennyit tett hozzá:~– Én pedig azt mondom nektek, hogy aki
233 10 | Miért nem teremtik elő azt a nyomorú pénzt?~– Hallgasson
234 10 | az adót kifizethetném; de azt nem adhatom oda, mert kétszeresen
235 10 | fillérét pedig nőm őrzi, s azt csak erőhatalom fogja tőle
236 10 | fensőbbségi dorgáló hangon.~– Azt, amit régen kellett volna
237 10 | elöljárójától kapott.~– Azt teljesítem is. Megyek, ahová
238 10 | Aki nem értette nyelvét, azt hihette volna, hogy enyeleg
239 10 | megsértse: az az én magánügyem, azt nem tűröm el. Ha katonám
240 10 | orcáján, s amit most mondott, azt már sarkairól felemelkedve
241 10 | kapok érte orrot! Tudja ön azt?~Konyec úr közelebb tolta
242 10 | vállát fordítva feléjök azt viszonzá nagy nyugodtan:~–
243 10 | kap ön a magas kormánytól, azt viselheti ön miattam ott,
244 10 | Hohó! Konyec úr érti azt már. Pőrére levetkőzve járni
245 10 | utoljára, ha semmi sem használ, azt is tudja Konyec úr, hogy
246 10 | dámáknál hol kell megkeresni azt a pénzt, amire azt mondják,
247 10 | megkeresni azt a pénzt, amire azt mondják, hogy nincs sehol.
248 10 | szobájába vezetett.~– És én azt mondom, hogy aki ezt az
249 10 | szolgáló, mikor hozod már azt az ebédet?~Böskében felébredt
250 10 | úrnak a szolgálója vagyok. Azt gondolja az úr, hogy az
251 10 | mire aztán Gierig úr is, ha azt nem akarta, hogy a barátja
252 10 | kiáltá közbe Föhnwald. – Azt fogja ön írni, amit én diktálok: „
253 10 | a háznál.~– Fogok!~– No, azt talán el fogja ön érni,
254 10 | az udvarra, s az inasának azt mondta, hogy messen számára
255 10 | háziúr egy szavamra megtette azt, mire az erőszak nem bírta
256 10 | férfit ne kapjunk a háznál. Azt hitte, hogy az asszonyokat
257 10 | Annyit.~– Abban az esetben azt kérdem öntől, értette-e
258 10 | ajtajára mutatott neki.~– Azt az ajtót fel kell nyitni!~
259 10 | az ajtót fel kell nyitni!~Azt az ajtót, mely előtt keresztbe
260 10 | kapitány mondott harmadnapja, azt Föhnwald úr ma is meg fogja
261 10 | megakadályozhatták volna, odavitte azt Föhnwaldhoz.~– Uram! Kérem
262 10 | tekinte rá, Föhnwald lelkében azt érzé belül, hogy mégis jól
263 10 | oda jutok, hogy le kell azt tennem, mert én már ezzel
264 10 | utóirata is van, melyben azt tudatja velem, hogy ha a
265 10 | elkezdé magyarázni Ilonkának azt a tudományt, hogy mit neveznek
266 10 | Tetszik látni.~Láthatta biz azt; ama bizonyos dohánylevelek,
267 10 | tudta jól, hogy hiába fogja azt mondani, hogy itt több pénz
268 10 | nincs már a háznál; csak azt fogják rá felelni, hogy: „
269 10 | nem jót akar. Ilonka pedig azt tette azzal a késsel, hogy
270 10 | feliratú arany; nagyon viselték azt egy időben. Azzal a késsel
271 10 | kisasszony; miért nem lehetett azt mindjárt ezen kezdeni? Tudtam
272 10 | éreznünk, gondolkoznunk, hanem azt, akkor és addig cselekednünk,
273 11 | monda Gierig úr.~Böske aztán azt gondolta, hogy a biztos
274 11 | művészete egész tárházát, s azt hitte a magas uraságok mosolygó
275 11 | fizetni, bajazzo?~A bohóc azt hitte, hogy valami válogatott
276 11 | elszaggatok egy lebernyeget, azt a rongyászok felszedik,
277 11 | forintot!~A bohóc csakugyan azt hitte, hogy most már igazán
278 11 | dikicse, szabónak az ollója. Azt tőlem elvenni semmi tartozásban
279 11 | tartó csendőrhöz fordult, azt interpellálta saját cseh
280 11 | fizettek adót sehol. Hát azt gondoljátok, hogy szabad
281 11 | vetni! A többiek is mind azt teszik.~Gierig úrnál most
282 11 | kössék oda a lógós mellé.~Azt már aztán valódi uraknak
283 11 | odaadtam, aki segítettél azt megkeresni. Szegény feleségem
284 11 | macskalovaddal?”~Bizony hozzákötötték azt Gierig úr előfogatához.~
285 11 | közül, hogy: „Ne kívánd te azt magadnak!” Azzal a két kocsi
286 11 | vagyok, Kaczenbuckel a nevem. Azt sem örököltem apámtól. Csúfságból
287 12 | leverő tényt.~Ilonka vállalta azt is magára; ha atyja haragudni
288 12 | tizediket az Isten áldásából, azt a Biblia sem tiltja, – de
289 12 | eltakarták szemeit, hogy ne lássa azt, amit leánya végignézett.~
290 12 | Mikor a kérges kezű ember azt mondá neki végezetül, hogy
291 13 | szokatlanul meg van illetődve. Azt hitte, Lemming úr betegsége
292 13 | fájdalmas volt tovább mondani azt. Lemming úr pedig csúzos
293 13 | csúzos emberek rosszkedvével azt a vigasztalást mondta neki:~–
294 13 | eddig volt. Áldotta magában azt a tengert és azt a zivatart,
295 13 | magában azt a tengert és azt a zivatart, mely neki e
296 13 | szívességet.~Lemming úr pedig azt mormogá fájós fogai közül,
297 13 | Lemming úr kínzó fogai azt rebegték: „tíz percent!”~–
298 13 | elmaradni.~– Az ég távolítsa azt messzire! – felelt meg rá
299 13 | gyöngéden a vállára ütnek, s azt mondja neki egy ismerős
300 13 | csapta le vagy örömében, azt nem lehet tudni. Elemér
301 13 | akkor ez csak beállít, és azt mondja: köszöni, nem halt
302 13 | legtetejébe Elemér úrfi azt fogja mondani: ezt a költséget
303 13 | hogy életben látlak. Mi azt hittük, elvesztél.~– Bizony,
304 13 | esztelenséget!~– Okosan tetted biz azt, papa! Akkor adjon túl az
305 13 | igen elégedetlen vagyok.~– Azt én neked megbocsátom.~–
306 13 | itthon – nemes példád után!~– Azt akaratlanul is helyesen
307 13 | grammatikájára hivatkozom, ahol azt legelőször olvastam, hogy
308 13 | az oldalamat. Aztán meg azt nem is engedné a nagyméltóságú
309 13 | Az jellemtelenség. Vagy azt gondolod, hogy rászedett
310 13 | egy embernek, ki magáról azt mondja, hogy „semmi”? Az
311 13 | Beszéltünk egymással. Azt mondta az öreg, hogy menjek
312 13 | én? Egy olasz közmondás azt tartja, hogy senki sem látott
313 13 | nádasi puszta bérlőiről?~– Azt tudom, hogy nagy ínségben
314 13 | mondja, hogy neki ajándékozom azt.~Angyaldy átvette a postai
315 13 | s eltávozott. Még csak azt sem kérdezte főnökétől,
316 13 | képet, s egyenesen vitette azt Lemmingék szállására.~Lemming
317 13 | is, hogy mások ne lássák azt a két lopva gyűlt könnycseppet,
318 13 | látogatójegyét kértem, arra azt mondta, hogy elázott a tengerben;
319 13 | azután a nevét kérdtem, arra azt felelte, hogy csak jöjjek
320 13 | forintot.~– Tyhű! Nem lehetne azt a papoktól visszakérni?~–
321 13 | papája nekem ajándékozza azt, éppen most hozta el Angyaldy
322 13 | Találkoztunk.~– S ön azt nem is mondta nekünk.~–
323 13 | az asszonnyal, mi mondjuk azt, hogy „alszom, alszom”!~–
324 13 | megharagította.~– Hát persze, hogy azt követtem el!~– No ugye?…
325 13 | No ugye?… Mit tett?~– Hát azt az impertinenciát követtem
326 13 | minket? Hát én nem mondom azt most, hogy de jól tetted,
327 13 | megtépem a haját! Hiszen azt tudhatja jól, maga nagy
328 13 | nyakán finom csipkézettel, azt leoldta onnan, s aztán felkötötte
329 13 | oda-vissza kifizethetett. Azt a két százas bankjegyet
330 13 | Elemér most kezdé érteni azt a keserves bömbölést, amit
331 13 | azzal élünk, hát mármost azt sem adnak ki.~Nagyon hosszan
332 13 | gödörből. A szél elkapta azt, mint a hamut. Ölnyire ki
333 13 | nem lakik uraság.~Hát már azt, aki itt kenyeret eszik,
334 13 | munkás, sem vándor nem járta azt az utat, a kocsinyom is
335 13 | elenyészett róla; befújta azt hamuszürke porral a szél.
336 13 | midőn a konyhaajtóhoz érve, azt bezárva találta. Zörgetett,
337 13 | otthonos növények rendéből, s azt tárcájába rejtve, ismét
338 13 | sötét éjben is szüntelen azt a fekete, sivatag pusztai
339 13 | Wheal jutalomjátéka van.~Azt persze Elemér tartozott
340 13 | silány fickó vagyok. Tudod te azt.~– Ez elég szomorú önre
341 13 | Nagyon haragszom! Lemming úr azt gondolta, hogy haragvó nejének
342 13 | alávalóságot nem követett el soha; azt énelőttem ne mondja senki.
343 13 | pazarolta, s amit fizettek érte, azt sajátjából fizették. Most
344 13 | sajátjából fizették. Most is azt vesztegeti, amit nálánál
345 14 | mit tegyenek vele. Hiszen azt sem tudhatták még: szélütés
346 14 | a siketnéma gyermeknek? Azt is magukkal vigyék?~Emiatt
347 14 | odahaza van a kisöcsémmel, azt mondanám, ezek ők.~– Ah,
348 14 | a legjobb helye, föltéve azt a legközelebb talált asztalra. –
349 14 | majd mindjárt elmondom én azt egymás után. Hanem, ha megengedik,
350 14 | Mi lesz már ebből? Azután azt kérdezték tőlem, hogy nálam
351 14 | kiskutya-táncoltatónak, de az én gazdámról azt ne merje az úr mondani,
352 14 | Erre a vörös szakállú úr azt mondta, hogy elhallgassak,
353 14 | mert mindjárt pofon vág! „Azt próbálja meg, tudom, hogy
354 14 | volt, hozzám fordult, és azt gondolta, hogy majd én olyan
355 14 | kisasszonyom ruháira került a sor, azt mondtam nekik: „Ehhez ne
356 14 | szemtelenség volna, ha még azt is elegzekválnák a gazdámtól,
357 14 | kisasszonyé.”~– Erre az írnok azt mondta, hogy ne ugassak! –
358 14 | a háznál! Segítség!” No, azt kellett volna látni, hogy
359 14 | ismét:~– Hát bizony mink azt láttuk, hogy itt úgyis mindennek
360 14 | kisasszony! Jobban tudom én azt. Három gazdámat kiegzekválták
361 14 | őket magukra.~Böske elérté azt.~– Nem megyek ki, kisasszony!
362 14 | elvett tőlünk.~– Ne mondd azt, anyám! Még éppen az van
363 14 | kiáltott közbe Böske – én is azt akartam mondani; kisasszonyom
364 14 | drágalátosan hímzeni, varrni, azt jól fizetik ebben a gazdag
365 14 | volt! – rebegé az anya.~– Azt hiszem, hogy nők és ifjú
366 14 | Amire most hivatkozott, azt már ismerte jól.~„Én magam!”~
367 14 | az, aki a világ kérdésére azt tudja felelni: „én magam”.~
368 14 | mennyit nélkülözhet az, aki azt a harminc forintot megkeresi.~
369 14 | kérdezte. Ő pedig nem sietett azt kérdezetlenül megmondani.
370 14 | mindegy, akárminek hívják azt a polgárnőt. Megnyugtató
371 14 | polgári családhoz fog járni. Azt ő igen komoly társaságnak
372 14 | kissé elpirult. Ő valóban azt az ártatlan értelmezést
373 14 | hoznunk; most én előveszem azt, amit tanultam, hogy szülőimnek
374 14 | szülőimnek visszaadhassam azt, amit rám fordítottak.~–
375 14 | elfogadni. Talán észre sem vette azt. Vagy talán nagy beszélgetésben
376 14 | lerázza a fáról.~Mert már azt tudja Lemming úr, hogy ez
377 14 | felötlő rajta, hogy nem viseli azt a csúf krinolint, ami az
378 14 | becsületére kötötte férjének, hogy azt ne tudassa Elemérrel. Ilonka
379 14 | igazság ebben a szégyenben?~Azt tehát Malvina egyenesen
380 14 | jobb.~Hogy „hogyan” van, azt nem mondta.~Elemér nagyon
381 14 | hanem átkozottul megviselt. Azt hittem, hogy nem kell egyéb
382 14 | oldalt hátrafelé menni; akkor azt mondtam neki: „gyihő”, akkor
383 14 | is apróra rázta bennem; azt hittem, minden lökésnél
384 14 | ön lovagolni?~– Elhiszem azt. Egyebet sem tudok.~– Hát
385 14 | fedezett fel a lovában (szereti azt az olyan ember hallani,
386 14 | akinek soha sem volt lova, s azt mondják neki, hogy az ezerforintos
387 14 | kismama? Ejnye, pedig én azt akartam idehaza Lemming
388 14 | menjen haza!~– Magam is azt akartam – szólt Elemér,
389 14 | ön az ellen a leány ellen azt a hóbortos fiút? Vétett
390 14 | találkozik vele, s kénytelen azt tudni magáról: hogy akkor
391 14 | szegény leány szégyenli azt, hogy akkor kisasszony voltam,
392 14 | felkelt; mindennap forgatta azt a könyvet, amit az becsukott,
393 14 | fenekén, aki az első században azt fogadta, hogy megszabadítóját
394 14 | gazdaggá teszi; a másodikban azt, hogy aki felhalássza, azt
395 14 | azt, hogy aki felhalássza, azt királlyá emeli; a harmadikban
396 14 | hogy aki napvilágra hozza, azt megöli.~Első hónapban azt
397 14 | azt megöli.~Első hónapban azt fogadta Elemér, hogy ahol
398 14 | kéri; a második hónapban azt, hogy ahol összetalálkozik
399 14 | ifjú barátjával enyelegni; azt mondta neki, hogy menjen
400 14 | feladványokat.~Azért csak azt mondta Elemérnek, hogy menjen
401 14 | en-tous-cas hegyével, akkor azt a sétabotjával félre kell
402 14 | játszani a tőr hegyével, s azt mondani: Vigyázz, vagy meghalsz!
403 14 | ruhája ujját, s feltűrve azt könyökéig, büszkélkedett
404 14 | tündér földébe tévedve.~Azt hinné az ember, hogy Ilonkának
405 14 | sóhajtott. Ez a sóhajtás azt mondá: menjünk mulatni!~
406 15 | Bogár Józsi.~ ~Egyszer azt mondta Lemming úr a feleségének:~–
407 15 | Igen? Hát Anzelm bárónőt? Azt is? Hát a mindenkitől magasztalt
408 15 | bárónőt? – Hogyne? No, hát én azt mondom önnek, hogy azok
409 15 | ott egyebet is Lemming úr; azt, hogy Malvina sem a pápának
410 15 | kegyed, kedvesem, egymaga. Én azt hiszem, hogy kegyed mindennap
411 15 | egyebet is hisz Lemming úr; azt, hogy szeretett hitvese
412 15 | a drága tárgyakat, hanem azt a sajátszerű üzletet folytatja,
413 15 | kimondani Lemming úr.~Malvina azt felelte rá:~– Ugyebár, az
414 15 | törvényes nőm nem volna, azt mondanám: méltóztassék azért
415 15 | kénytelen vagyok önnek azt az időpontot jelezni, amelyben
416 15 | kell”, kedvesem! Tudja? Azt mondom, hogy: kell! Most
417 15 | nem kívánom öntől; csupán azt, hogy nekem három hónapig
418 15 | törvényeitől!~De bizony azt Lemming maga is tudta, hogy
419 15 | tudatni Malvinéval, mint azt: hogy, kedves barátném,
420 15 | volna a világra nézve, ha azt a szép talentumot a külügyekben
421 15 | Rabolj már másutt.~Vagy talán azt, hogy:~„Raboljunk együtt”.~…
422 15 | pénz a zsebében, s még itt azt mondani ki, hogy egymillió
423 15 | előteremteni: gyorsan, pontosan azt helybe küldeni, kiszolgáltatni
424 15 | feléje billenik, az a nyelv azt mondja: tied a millió?~Érted-e
425 15 | világosabban is meg fogjuk azt érteni mindjárt. Arról már
426 15 | vetőmagkölcsönről. Elhiszem, hogy azt szeretné megkapni nagyon.
427 15 | kezemben.~Egyszer ő tette azt velem, hogy a pénzemet,
428 15 | nem nevezte meg: úgy fogom azt átadni, mint általa tett
429 15 | Egy nappal később aztán azt olvasta Angyaldy úr a napló
430 15 | nyakára vetem a hurkot, s azt mondom neki: „Uram, ön ma
431 15 | szökött, s elkezdé táncolni azt az észbontó spanyol táncot,
432 15 | amire egy nő képes; és járta azt azzal a bohó szabadsággal,
433 15 | érzik magukat a nők, amikor azt tudják, hogy csak női szemek
434 15 | ligament csinálva, kiütötte azt annak a kezéből.~Malvina
435 15 | felső öltönyét, s lehúzta azt válláról odáig, ahol a vítőr
436 15 | Magyarul kardbafuttatás.~– No, azt a kardbafuttatást jól betanuljuk
437 15 | Kérdezte, hogy minek köszönje azt. Egyike volt ez azon pillanatoknak,
438 15 | összeg egy egész vagyon. Azt Malvintól venném el, ha
439 15 | Amit evett, ivott, mind azt látszott vele mondatni,
440 15 | alkalmas pillanatom, amelyben azt a tárgyat, amiért idejöttem,
441 15 | levertté tett. Mindenki tudja azt, minő léleknyomás van egy
442 15 | fogom küldeni Lemmingnek azt a pénzt, s levélben mondom
443 15 | Angyaldy főnöke naplóját, amíg azt éjnek idején az irányadó
444 15 | beperlik az asszonyságot.~– No, azt Lemming nem engedi.~– Bizony
445 15 | készülnek a minisztériumhoz, azt állítva, hogy ennek a sok
446 15 | arra a célra volt szánva. Azt ő ama jótékony női egylet
447 15 | könnyelműség.~– Lemmingné persze azt hitte, hogy erre a pénzre
448 15 | Lemming erre is vállat vont, s azt felelte rá, hogy nem segíthet
449 15 | ügyvéd Lemmingnek; erre is azt a feleletet kapta, hogy
450 15 | elköltött összeg?~– Az ügyvéd azt mondta, hogy ezer forinton
451 15 | Kevesebb a semminél. Azt tetszik tudni, hogy az idén
452 15 | Miféle vállalat lehet az?~– Azt is tudom. Több bécsi konzorcium
453 15 | mérő vetőmag iránt.~– Ön azt hiszi? Csakhogy másoknak
454 15 | olvassa. Előre diktálhatná azt magának, amit az most magában
455 15 | Lemmingeket.~Másnap reggel azt mondta Harter Angyaldynak:~–
456 15 | hogy magunknak megengedjük azt, hogy urak legyünk.~Malvina
457 15 | nem tagadhatta meg magától azt az elégtételt, hogy azt
458 15 | azt az elégtételt, hogy azt ne felelje Lemming úrnak:~–
459 16 | lekantározom a pegazust, s elkezdem azt vezetni fékénél fogva a
460 16 | apróra kirajzoltak.~Csak azt szedem sorba, amit az akkori
461 16 | beraktak.~És ha olvassátok azt a rettenetes étlapot, az „
462 16 | azon időkből minden hírlap: azt hiszitek, hogy az álom!
463 16 | fekély és a süly. Temesből azt írják, hogy ott már a kutyákat
464 16 | volt.~No, de még erre mind azt mondta Budavára: nem nagy
465 16 | vidéken nem volt már úr!~Hanem azt nem hitte senki. Legkevésbé
466 16 | aztán bekövetkezett, hogy azt is lásson valaki. Nem valami
467 16 | legszelídebb kormányhű lapban azt a hírt, hogy Szolnokban
468 16 | pénzünk van, s nem sietünk azt küldeni haldokló népünk
469 16 | megmagyarázhatónak találom azt a kedélyállapotot, melyben
470 16 | hogy ha még valamelyik azt meri a felküldött tudósításában
471 16 | körök vezéregyénisége.~– Én azt hiszem – magyarázá Harter
472 16 | süttettek belőle, úgy küldözték azt ezerével, szekérszámra az
473 16 | volt vezetve az egész, és azt hiszem, hogy azok az emberek,
474 16 | őket a nép átka!!!”~És aki azt úgy mondta, az nem volt
475 16 | időben az ő pufók Marcijának azt a végzetet kikerülni, hogy
476 16 | senki sem ád enni, legalább azt az édes visszatorlást ne
477 16 | Ej, ej, leányom, hát még azt sem tudod, hogy a názárénusok
478 16 | pogányok? Hát hol tanulták azt kentek, hogy nem kell se
479 16 | katedrábul. Az emberek eleinte azt vették fel, hogy elkezdtek
480 16 | összegyűltek a malom alatt; azt mondták, minek menjünk mi
481 16 | után, Mihály bácsi vette azt észre, s nagy elégült ravaszsággal
482 16 | akkor csak fizetnek talán?~– Azt nem nevezzük fizetésnek,
483 16 | názárénusok pedig kitalálták azt, hogy nem szabad pipázni.
484 16 | nem bántunk senkit; csak azt teszük, hogy nem látjuk
485 16 | nem látjuk és nem halljuk azt, amit hozzánk beszélnek
486 16 | akkor elmegy kendhez, és azt mondja: pátriárka uram,
487 16 | pátriárka uram, én most meg azt a másik leányt óhajtanám
488 16 | Semmi baj se lesz. Én azt a másik leányt is odaadom
489 16 | názárénusoknál valóban így van. S azt a názárénusok nem titkolják,
490 16 | megfogta Marci gallérját, s azt súgta neki:~– Te Marci,
491 16 | inge ujját a válláig. – Azt mondom kenteknek, hogy kentek
492 16 | az istenes légátusokat, azt a dicső beszédű káplánt
493 16 | de minthogy a hatalmasok azt, amit kentek nem fizetnek,
494 16 | fuvaros a kocsiüléssel, aki azt mondta, hogy „németnek csinálta”;
495 16 | volna az uram vagy a fiam, s azt mondaná, hogy neki tiltja
496 16 | világ csúfjára a mangalétát. Azt pedig kereken és cifrára
497 16 | esküvő nélkül? Merted te azt? Te? Te názárénus feleségnek
498 16 | hanem nagy nyugalommal azt mondja rá: „Köszönöm, édes
499 16 | nevemet ki ne tegyék, mert azt egy názárénusnak nem szabad
500 16 | Nem önök vetették-e el azt az átkozott magot, melyből
1-500 | 501-888 |