Fezejet
1 2 | egy nagy bolondság volt tőlem, házasságot ígérni egy menazsériás
2 2 | kisiklott kezemből, s elfutott tőlem, mint szokott a tigris elől.~
3 3 | volt. Azt nem vették el tőlem, mikor felkötöttek. Előérzetem
4 6 | maradok meg rajta. Kérdezte tőlem, miért nem akarok hivatalomban
5 8 | vagy imádsz, vagy elfutsz tőlem, ha meglátsz! Mert én őrült
6 11| szabónak az ollója. Azt tőlem elvenni semmi tartozásban
7 13| nekünk.~– Nem kérdezték önök tőlem.~– Ah, ez eredeti! Ez az
8 14| ebből? Azután azt kérdezték tőlem, hogy nálam vannak-e a szekrények
9 14| hogy miket szenved ő most tőlem távol, talán megkötözve,
10 15| pénztárnokomnak rendelete van tőlem, három hónapig semmit, de
11 15| szeretné megkapni nagyon. Tőlem az igaz, hogy sok függ;
12 18| mindennap odajár önhöz.~– De tőlem sohasem kérdezett olyasmit,
13 20| bizalmas szót. Vegye azt tőlem úgy, mint legjobb barátnőjétől.
14 20| álmai beszélnek. Bírja ön tőlem az egész világot. Bocsásson
15 23| asszonyt akarja visszakapni tőlem. Már mondta az asszony.~
16 23| mondta az asszony: hogy kész tőlem elválni és önhöz visszamenni.
17 23| így karonfogva elvezeti tőlem.~Harter maga is nagyon tréfásnak
18 23| visszaadja azon az áron, amin tőlem vette. Nem vagyok képes
19 24| fogadja el, jó kisasszony, tőlem ezt a felpénzt; bizony isten,
20 24| szívességet nekem, hogy tőlem öthavi részletben fogadja
21 25| tart-e az?~– Mit kíván ön tőlem? – kérdé a leány ridegen.~–
22 25| hogy ezt meghallhatta volna tőlem. Én önt nőül akarom venni,
23 26| elutasított engem, és megtagadta tőlem leánya kezét. Megtagadta,
24 26| meg kell önnek hallania tőlem, s ha ön kiáltani fog, én
25 27| áll fölöttem, s viseli a tőlem irigylett címeket; pedig
26 27| felkacagott.~– Hahaha! Nem félsz-e tőlem?~– Igen! Azt akarom, hogy
27 27| ittas! Ne akarj elfutni tőlem! Hamarább kettétörik karcsú
28 27| derekad két karom között, mint tőlem elfuthass. Hallgasd meg,
29 29| Mármost azután azt kérdezheti tőlem a tisztelt olvasó, hogy
30 29| barátaim mind félrehúzódtak tőlem, s tömérdek hibáim, írói
|