Fezejet
1 3 | elkaparintani!~Én csak elbámultam e szóra.~Aztán egész felháborodással
2 8 | hogy kéretem azonnal egy szóra.~Azzal ismét visszaült helyére,
3 8 | kedélyesen felkacagott e szóra.~– Te megölsz engem? Hahaha!
4 10| hahotával nevetett fel e szóra.~– Ohohó, gazduram! Ezt
5 10| könnyebbülten sóhajta fel e szóra.~– Akkor hozzányúlok kardomhoz
6 11| neki; letérdelt a parancs szóra, és táncolt galoppot, keringőt
7 11| egyszerre kiegyenesült erre a szóra. Arra nem is gondolt, hogy
8 11| komikum volt, ahogy erre a szóra a bohóc lovacskája nyakába
9 11| olyan kedves állatom ez. Szóra hallgat, mindent megtanul.
10 13| örökségemet.~Harter Nándor arcán e szóra egész benső alakjában tükröződött
11 13| kismamával” beszélni.~E szóra Malvina felsikoltott, s
12 13| a miniszter.~Azonban egy szóra mégis elfogadtatik.~Malvina
13 14| bosszús képet csinált erre a szóra. Vagy talán csak a papírcigaretta
14 15| Megígérem.~A kékruhás e szóra kibocsátá az elfogott kezet
15 15| egyszerre elkomolyult erre a szóra. Az a tekintet, amit a kékruhásra
16 15| adakozásokat.~Malvina arca e szóra elsápadt.~– Engedje meg,
17 16| Böske nagyot bámult erre a szóra; sose tudta ő, hogy mi az.~–
18 18| Ilonka szíve elfacsarodott e szóra.~Hogy ő az, aki családja
19 20| szeretek.~Ilonka megdermedt e szóra. A szűzérzet egész szemérmes
20 20| Ilonka összerázkódott e szóra.~– Asszonyom! E szó után
21 20| apjának az anyád!…~…Ilonka e szóra visszafordította a kulcsot
22 21| visszatereli; ha nem hajt a szép szóra, engedi eltévedni abban
23 21| úr nagyot bámult erre a szóra, s csodálatosan csóválta
24 21| Nem kacagott ön erre a szóra mindannyiszor? Jól van.
25 23| Angyaldy visszahőkölt e szóra, mint aki most veszi észre,
26 24| bolondulva. Nem hallgatott semmi szóra, nem produkált semmit, kétszer-háromszor
27 26| szót vett figyelmébe, s e szóra fennhangon mondá el észrevételét:~–
28 27| pedig várta tőle, ami erre a szóra következik. Mikor aztán
|