Fezejet
1 2 | akkor hátrakapta kezét, nagyot dobbantott parányi lábával,
2 6 | vége?~A nagy emberek, ha nagyot buknak is, annál nagyobb
3 8 | nem mondhatsz nekem oly nagyot, ott rettenetest, hogy azt
4 10| inasától előkérte a kulacsot, nagyot húzott belőle, s azzal készen
5 10| életemben nem pipáztam.~Gierig nagyot nevetett.~– Konyec úr! Jegyezze
6 11| tárgyat kimutatni.~A bohóc nagyot röhögött.~– Ohohó! Hahaha!
7 13| percentről?”~– Ah – nyögött elébb nagyot a csúz kérdésére az uraság. –
8 13| tanácsadásaimat.~Harter Nándor nagyot prüszkölt ettől a dicsérettől.~–
9 13| fogsz lenni.~De már erre nagyot kacagott Elemér.~– „Ars
10 14| leánynak békét.~Lemming úr nagyot nevetett. Utálatos, fekete
11 14| tudott szökni testvérétől, nagyot sóhajtott. Ez a sóhajtás
12 15| asszonyság helyett.~Malvina nagyot kacagott rá.~– Hát jól van,
13 16| a sátorok alatt.)~Böske nagyot rikkantott örömében, amint
14 16| Mihály bácsival együtt. Nagyot ütött tenyerével Marci hátára.~–
15 16| názárénusok vagyunk.~Böske nagyot bámult erre a szóra; sose
16 16| jó lesz, de Mihály bácsi nagyot csóvált a fején, s megfeddé
17 16| názárénus kézfogó!~Már akkor nagyot csattant a jobb tenyere
18 17| hogy meghal.~A két orvos nagyot hallgatott erre, s némán
19 18| Világosiné elértette a választ, s nagyot sóhajtott rá.~– Igazad van:
20 18| melletti ütközetben.~Erre éppen nagyot kacagott Ilonka.~– Hogy
21 18| haragra gerjed, s aztán nagyot kerül, mikor haragja tárgyával
22 19| szeressék.~Malvina végre nagyot nevetett.~– Tudja ön, mit
23 21| válogasson se kicsinyt, se nagyot, se urat, se parasztot;
24 21| önt elfogjam.~Gierig úr nagyot bámult erre a szóra, s csodálatosan
25 21| hetivásárra jöttek, ugyan nagyot bámultak a furcsa processzión.
26 24| anyjához visszakísérjem.~Ilonka nagyot sóhajtott. Valami szorító
27 26| ismer már a leány. Szíve nagyot dobban e hangra. Odamegy
|