Fezejet

 1 2 |   cirógatta végig szép sima fejét; utoljára rádűlt egész termetével:
 2 4 |         Elemér úrfit ifjak, vének, utoljára még az asszonyok is, legjobban
 3 5 |         Elemér úrfit ifjak, vének, utoljára még az asszonyok is, legjobban
 4 6 |           visszautasítani, s aztán utoljára is azzal nem kötelezte le
 5 6 |       derült fel utána lassankint, utoljára még kacagott is azzal a
 6 7 |         egy ember megeszik, az még utoljára is koldussá nem teszi a
 7 9 |         Berettyóból kellett hozni. Utoljára elfogyott a Berettyó is.
 8 10|            mitől döglik a légy. És utoljára, ha semmi sem használ, azt
 9 13|            törnek össze szemeiben. Utoljára pedig nem is bírja már elfojtani
10 14|            van, s így a vén vadász utoljára mégiscsak lövésre kapja
11 14|            igen a száját.~– De hát utoljára is, mi baj van az egészből?
12 14|        jobban vágtatott velem, míg utoljára a serényinél fogva vissza
13 14|          ott sem találkozott vele.~Utoljára is el kellett rá szánnia
14 16| elvesztegette ágyneműit, bútorait, utoljára öltözetét. Ha vevője akadt,
15 17|     győztünk! De ordítok még egyet utoljára életemben. Ez az utolsó
16 17|           bele! Hadd hörgöm el ott utoljára: hurráh, világszabadság!~
17 18|            nem bírt rajta kifogni. Utoljára is ő szakította félbe a
18 18|        Elemér a csatában esett el.~Utoljára is egyenes ostromhoz kellett
19 21|          vigyorgott, hol elsápadt; utoljára is azt vélte, hogy legjobban
20 24|     krétával a mondott számokat, s utoljára összeadja az egészet, hogy
21 24|          az apja termetén végig, s utoljára annak bokáiba kapaszkodik
22 24|     kalapot elkapkodják egymástól, utoljára is a kalap a bohóc fejére
23 24|          mint azok a büszke mének; utoljára aztán levágja magát a porba,
24 24|            ki a mokány ménesből, s utoljára is kitépte magát a kezeink
25 25|        önfeláldozásáról beszélnek. Utoljára elüldözte őt egy úrnő Pestről,
26 26|          egész termete reszketett; utoljára odaveté magát kistestvére