Fezejet

 1 4 |       szóval sem. Hisz te legjobban tudod, hogy nem festi. Csakhogy
 2 5 |       szóval sem. Hisz te legjobban tudod, hogy nem festi. Csakhogy
 3 6 |        meghívásra mit válaszoljunk. Tudod, édesem, éppen azért jöttem
 4 6 |           férj azt kérdé nejétől:~– Tudod, miért volt ma itt ez az
 5 6 |    szükséges beruházásokra elég. Te tudod, hogy becsülettel megszolgált
 6 8 |          senki másé!”~– Elég, ha te tudod, hogy az igaz – viszonzá
 7 8 |      árulják magukat véletlenül?)~– Tudod, én úgy félek a kígyótól!
 8 8 |              Ne kacagj! Ne tréfálj! Tudod, hogy én mindig mérget hordok
 9 8 |             csipkéim közé keblemen. Tudod?~Az ifjú mit tehetett, mint
10 8 |       szerelmében őrjöng.~– És most tudod már, hogy olyan varázserővel
11 13|      találnak, el is vesztem. Hanem tudod a példabeszédet a rossz
12 13|         valuta kérdése, papa, s ez, tudod, hogy ezen a mappán, ahol
13 13|           el nem tartanak, mert az, tudod, hogy olyan förtelmes, hogy
14 13|           nem vehetem hasznát, mert tudod, hogy közellátó vagyok.
15 13|       Elemér törte meg a csendet.~– Tudod mit, papa? Rázz le engemet
16 13| megtestesült jóság és szeretet. Ezt tudod te is igen jól, kismama.
17 13|   Haszontalan, silány fickó vagyok. Tudod te azt.~– Ez elég szomorú
18 14|       szörnyedezék Ilonka. – Te nem tudod, hogy ez rablás! Te elraboltad
19 14|        tagadólag, kétkedőleg.~– Nem tudod te még, hogy mi az. Idegen
20 16|             a szót.~– Fiú, vigyázz! Tudod, hogy nekünk nem szabad
21 16|            leányom, hát még azt sem tudod, hogy a názárénusok nem
22 18|            anyám.~– Talán magad sem tudod. – Az az idő itt van nálad,
23 20|           tud egy asszony szeretni? Tudod, mennyire rettegek az égzengéstől,
24 20|            rá, hogy veled lehessek. Tudod, hogy ilyenkor rettegem
25 20|          szemét.~– Ne mondd azt! Te tudod, hogy én a szívedbe látok.
26 28|          Mutasd meg apának, hogy ki tudod mondani azt, hogy „fű” meg „