Fezejet

 1 2 |         számláltam az érütését. Valóban százhúszat vert az egy perc
 2 7 |  közjóért feláldozott sertésnek valóban nagyon közel voltak ahhoz
 3 10|   koponyatudósnak: „Igazad van; valóban ilyen gazember lettem volna
 4 13|      hagytak.~(Ily alapítványra valóban régóta kiáltó szükség van
 5 13|        Még egy nyakravalót sem.~Valóban Elemérnek még nyakkendője
 6 13|     mégis elfogadtatik.~Malvina valóban teljes páholyfoglalói ornátusban
 7 14|   Ilonka erre kissé elpirult. Ő valóban azt az ártatlan értelmezést
 8 15|      regényed színhelyét.~Pedig valóban és voltaképpen egy megnyerni
 9 15|      győződve, hogy az a millió valóban megvan. Hogy az nem mitológiai
10 15|       feleltem neki. – Ön engem valóban meglepett azon gyöngéd figyelemmel,
11 16| felesége?~– Ez a názárénusoknál valóban így van. S azt a názárénusok
12 16|        gazdánk szemébe ne!”~Oda valóban jó volt nem bámulni egy
13 19|      vagyok azt hinni, hogy önt valóban agyonlőtték; s aztán valami
14 21|       eléje a névtelen valamit.~Valóban névtelen valami volt. Ha
15 22| elmarasztaló ítéletet kapott?~– Valóban azt hiszem; s éppen azért
16 23|       nem tudna erről semmit?~– Valóban nem jut eszembe ilyen expediens.~–
17 23|       naplóval.~Óh, ez a Harter valóban a világ legkönnyelműbb embere:
18 23|    titkár nálam nem maradhat.~– Valóban?~– Nem! Semmi esetre sem! –
19 24|        azok elviseléséhez.~Neki valóban adott mind a kettőből eleget.~
20 24|     önöknek, hogy ki ez a hölgy valóban és igazán.~Ez a fölszólaló
21 26|          bókolt rá Harter.~– De valóban, nézze ön csak: az ablakon
22 26|       akkor Angyaldy vetett rá!~Valóban, Elemér sohasem volt közelebb
23 27|    recognising his mistress”.~– Valóban? Ez már érdekes. Az a leány
24 27|         a név előidézett.~– Ah! Valóban? – kérdé a hölgy, s visszanézett
25 27|     fehérje.~– Azt hiszem, hogy valóban.~– S megengedi azt az apja? –