Fezejet

 1 6 |           mai bálba? – kérdé tőle anyja.~– Óh, ma úgy szeretnék
 2 7 |         volt még most. Ilonkát az anyja készakarva nem eresztette
 3 9 |        sincs a külgazdálkodáshoz; anyja éppen nem ért hozzá, minden
 4 10| selyemhálóján keresztülcsillogtak anyja megtakarított aranyai; annyi
 5 10|     bizonyos dohánylevelek, miket anyja a bútorok borítékjai alá
 6 13| asszonyságra nézve, ki neki quasi anyja, ha vele egyedül marad,
 7 14|      némához, ki bágyadtan borult anyja keblére, s odatérdelve eléje,
 8 14|     leányom!~Ilonka összecsókolta anyja kezét oly örömmel, mint
 9 14|       polgárnő. Várt sokáig, hogy anyja fogja-e kérdezni tőle e
10 14|        mondta el: félt tőle, hogy anyja a sok pénznek megörül, s
11 14|           mindenüvé.~– Most pedig anyja nélkül jár és egyedül; s
12 14|           atyját, mikor lecsókolá anyja könnyeit, s aztán meg tudott
13 18|        bement szobájába, és sírt.~Anyja megbánta aztán, amit mondott
14 20|       váltottam, asszonyom.~– Ah! Anyja mint bizonyost mondta nekem.~
15 20|      innen, leányom! – biztatá őt anyja.~Elmegyünk e városbul, ebbül
16 24|           Örökös gyanú alatt áll.~Anyja nem is bocsátotta volna
17 24|   hírhedett gyermekölő bécsi lég; anyja is folyvást panaszkodott,
18 24|    hirdeté, hogy ez egy delnő.~Az anyja félté, hogy a sok súlyos
19 24|    kettőből eleget.~Egyszer aztán anyja is megbetegedett, nem bírt
20 24|          idáig üldözte. Kegyednek anyja beteg, ugye?~– Honnan tudja
21 24|     bizonyosan betegen fekszik az anyja.~– Igaz.~– Kegyed varrás
22 24|      volna. Talán már hajnalodik?~Anyja határozottan kívánta tőle,
23 25|         Az idő későre haladt már; anyja azóta aggódik szokottnál
24 25|       maradtak, Ilonka odarogyott anyja ágya mellé, s könnyező arcát
25 26|        vártak még, aki eltemesse.~Anyja nem kísérheti őt ki a temetőbe,