Fezejet

 1 3 | hadműveleteink által határkörünkbe; azoknak rokonaik vannak, kik örömest
 2 3 |            s akik nagyon jajgattak, azoknak dupla porció ópiumot adtak
 3 6 |             zsarolom az ügyfeleket; azoknak érdekében maradjak, akik
 4 7 |          firtatta, hogy hol van hát azoknak a birkáknak a bőre, amik
 5 7 |             férficselédeket illeti, azoknak legkevésbé volt terhükre,
 6 8 |       letett papírokra, s felfedezé azoknak kilétét Lemming úr előtt.~–
 7 8 |         szókat, s minden idege érzi azoknak édességét; kezei az „élek-halok”
 8 8 |      lópatkónak mély nyomai vannak; azoknak nem szabad ebbe az udvarba
 9 9 |             másra nem bízta azt.~És azoknak a virágoknak is volt története.~
10 10|         kifogást tegyen; hanem hogy azoknak megfeleljen. Nekem misszióm
11 10|       percentre szoktak pénzt adni: azoknak lekötöm testemet-lelkemet,
12 10|            fizetni? Húzza le ő maga azoknak béréből. És mindezekhez
13 13|             elverte egy zsemlyével. Azoknak talán ennyi sincs!~A kocsiban
14 14|        Lemming úr, mint akármelyike azoknak a fülig vigyorgó maliciózus
15 14| tiszteletreméltó egyéniségek; hanem azoknak az ember békét hagy. Vannak
16 17|     vagyonom nem volna elég kötélre azoknak, akiknek szeretnék egyet-egyet
17 19|           voltak – szólt Malvina –, azoknak itt Európában is könnyű
18 21|   megkapható rablókat, tolvajokat s azoknak orgazdáit, cinkosait, ahol
19 21|       adatokat akarom bírni. Akarom azoknak a derék, jeles férfiaknak
20 23|             emberi kéz csinálta zár azoknak elég koporsó. S elvégre
21 24|          lakni. Az elég nagy temető azoknak, akiket senki sem ismer.~
22 24|     lobogtatta a lámpákat a parton, azoknak a világa táncolt a víz fekete
23 24|          hozzám legközelebb állnak, azoknak nem szabad azt megtudniok:
24 26|            fasor ernyős ákászokból, azoknak a levelei mind feketék voltak