Fezejet

 1 2 |            leány megszorító kezemet, közel hajolt hozzám, mintha meg
 2 3 |             menni.~Már ekkor annyira közel voltunk Gaetához, hogy az
 3 6 |           hogy ne járjak önhöz olyan közel. No, hiszen ne búsuljon,
 4 6 |           Hát ne jöjjön hozzám olyan közel, ha bókjaimtól fél.~– Ki
 5 7 |             sertésnek valóban nagyon közel voltak ahhoz az állapothoz,
 6 9 |              már semmi zöld távol és közel.~Hol rétek, kaszálók voltak
 7 13|       síremlék is befejezéséhez állt közel, éppen csak a sírirat hiányozván
 8 13|              helységbe.~Mikor már jó közel járt, az úttól jobbra és
 9 13|             egy pára, aki távol vagy közel hangot adjon a kérdezőnek.~
10 16|            dohányzik.~– De már akkor közel van az ítélet napja.~– Óh,
11 16|            nézett a csípővas felé, s közel volt hozzá, hogy minden
12 17|               egy ház sincs távol és közel. Hanem a mocsár szivárgó
13 17|            érzi már, hogy fáj, akkor közel van hozzá, hogy meghal.~
14 19|           értek már mindent! – Azzal közel hajolva az átellenben ülő
15 20|            lesz, meglátja a távol és közel levőt; fölötte lebeg annak,
16 21|              a búza átázott, azonban közel volt a parthoz, fél nap
17 22| tapasztalatlan ifjú ügyvédhez. Ismét közel lépett hozzá, s beszéd közben
18 23|              hogy ő valamihez nagyon közel jutott, ami eddig mindig
19 25|            szívében.~A léptek mindig közel hangzottak mögötte. Ő egyszer
20 25|           házában, magam is a sírhoz közel utasítom vissza önnek a
21 29|              fikció révén?~Most már, közel három évtized után számot
22 29|             állandó kiadóm maradt, s közel százhatvan kötet szépirodalmi