Fezejet

 1 6 |         lehetne így is!~– Így is? Köszönöm a bókot.~– Hát ne jöjjön
 2 6 |          vámnál, hát becsukják.~– Köszönöm a megbízást! Hozok.~– Nem,
 3 10|      szívesen látja önt ebédre.~– Köszönöm. Mondja meg az asszonyságnak,
 4 10|            keresse az úr a pénzt! Köszönöm a gráciát. Mi nem fogunk
 5 10|  látatlanban is védelmére kelt.~– Köszönöm jó tanácsát, kisasszony;
 6 10|      hozzányúlok kardomhoz ismét. Köszönöm, kisasszony.~– A hálával
 7 14|          magát egészen idehaza.~– Köszönöm, uram!~Ilonka leült, Lemming
 8 14|            Volt más talizmánja.~– Köszönöm, uram, nagylelkű ajánlatát!
 9 14|       Bocsánat, én jót akartam.~– Köszönöm, uram, hálás vagyok jóakaratáért.~
10 14|          a ló oldalán. No, szépen köszönöm! Mikor megindult velem a
11 15|          felelje Lemming úrnak:~– Köszönöm, már nem veszem igénybe
12 16|       nyugalommal azt mondja rá: „Köszönöm, édes leányom! Ez ütés által
13 17|           humoránál volt ismét.~– Köszönöm, sir, nem kell. Nem akarok
14 17|           a szállás. Itt maradok. Köszönöm a másvilágot… Majd én meghúzom
15 17|          amit mondok… Orvos urak… köszönöm a szolgálatot, már fölösleges;
16 18|         mert az nagy szerencse.~– Köszönöm a jó tanácsot, asszonyom;
17 19|        most már akárki hitelez.~– Köszönöm, nem veszem igénybe, sőt
18 19|       számára az igazi babérok.~– Köszönöm, asszonyom! Már én majd
19 23|     Számíthatok önre?~– Bizton.~– Köszönöm. Még meg fogom ezt önnek
20 23|         rajtam ejtett sérelmet.~– Köszönöm – szólt Angyaldy. (Ez a
21 23|      bolond ember sorsa fölött.~– Köszönöm kegyes gondoskodását. Azonban,
22 23| koboztasson meg irgalom nélkül.~– Köszönöm. Felfogadtam, hogy nem pörölök