Fezejet

 1 2 |       voltam az előadáson, ha hó esett, ha eső. Elkísértem a menazsériát
 2 3 |        most azonban éppen nagyon esett. Abban a faluban minden
 3 3 |        ropogó tűzbe.~De a nő nem esett le a tűzbe, hanem fennakadt
 4 6 |    Harter fia kísérte haza, mert esett az eső; a mai táncvigalom
 5 7 |   elmosogatni: ő már régen át is esett rajta. Van már „úr” is, „
 6 8 |    meghalsz tőle.~Az ifjú térdre esett előtte, s kezeit megragadva,
 7 9 |         vége, hogy „még most sem esett eső!”~Majd talán a jövő
 8 9 |   hírével.~És eső még mindig nem esett.~Világosi mindennap levertebben
 9 9 | ablakából.~És eső azért csak nem esett.~A rekkenő nyár uralkodott
10 11|   ámbitusra Gierig úrhoz, térdre esett előtte, s elkezde rimánkodni.~–
11 11|       kötőfékjét. A bohóc térdre esett előtte.~– Kisasszony! Én
12 13|        nagy kőről, ami szívemről esett le. – Elemér gyöngéden kezet
13 14|          egy fiatal leány!~Azért esett jól Ilonkának, hogy messzeeső
14 15|       hangjai jöttek, jobb felül esett.~Pedig éppen ezen a bal
15 17|          silány fickó a csatában esett el.”~E szónál alkonypír
16 18|     Potomac mellé elesni? S hogy esett volna el az amerikaiak harcában?~–
17 18|        le van írva, hol és mikor esett el, kik ápolták. Maga az
18 18|         Harter Elemér a csatában esett el.~Utoljára is egyenes
19 20|      hogy még láthatárán is alul esett.~Az, hogy egy leány férjhez
20 23|           ami eddig mindig távol esett tőle.~Minden egyebet el
21 24|       leánya, ki a déliek részén esett el; maga is apja mellett