Fezejet

 1 1 |       nevezte magát. Köztük voltam. Annyira szerettük egymást, hogy
 2 1 |   mozzanatai nem is foglalkodtatják annyira a közbeszédet. Honnan tudom
 3 3 |            kipróbálni; pedig rajtam annyira megtörtént az, hogy ha akarnám,
 4 3 |        Előre fogok menni.~Már ekkor annyira közel voltunk Gaetához,
 5 4 |           senki a peres csomagokhoz annyira, mint ő; respektálta minden
 6 5 |           senki a peres csomagokhoz annyira, mint ő; respektálta minden
 7 7 |            lovagiassága nem terjedt annyira, hogy választottjának e
 8 8 |             magamagának.~Lemming úr annyira becsülte saját énjét, hogy
 9 8 |           sötét szemeivel.~– De hát annyira igaz-e?~A hölgy nevetett,
10 8 |             népdalt dalolt neki nem annyira csengő, mint meleg, suttogó
11 10|        válasz aztán mind a két urat annyira kielégítette, hogy egyszerre
12 10|           keletű hírlapból, s végre annyira jutott Gierig úrral, hogy
13 13|      fáradok, s ön azalatt még csak annyira sem méltat, hogy eszébe
14 14|             alakja, termete, járása annyira az övé, hogy esküdni mernék
15 14|         ráhagyta.~Malvina pedig már annyira kedvet kapott szeszélyéhez,
16 16|            az ország gyűlése, és ha annyira eltompult volna lelkiismeretök,
17 19| gondolatteljes komolyság volt, mely annyira elüt az ifjúkori lanyha
18 19|         érte, aszonyom! Én magam is annyira tudom, milyen kiállhatatlan
19 21|        mutatott be előtte, ha pedig annyira vitte a vakmerőséget, hogy
20 24|          semmi baj.~A jó asszonyság annyira biztatta magát, hogy másnap