Fezejet

 1 2 |          Amurat nem szökött utána, csendesen fekve maradt, s kígyózó
 2 2 |          vette azt észre.~Én pedig csendesen odaléptem hozzá, s amint
 3 3 |         elbújjak a kalapom alá, és csendesen odábbosonjak: minden újabb
 4 3 | jószágvásárlásba fogok. Azzal szép csendesen elrobogtam Triesztbe, felültem
 5 7 |      órakor ismét körüljárt; olyan csendesen ment ki, hogy apját, anyját
 6 12|   szokatlan meghatottság látszott; csendesen jöttek, nem kopogtak a saruikkal,
 7 17|           kérdezni, hogy vagyok?~– Csendesen, sir!~– Megvan kezem, lábam?~–
 8 19|  helyzetben volnék. A pöröm folyik csendesen?~– Kedvező ítéleteket kaptál
 9 20|        tanuljunk angolul.~És folyt csendesen az angol tanulmány, Malvina
10 20|            egyikünk meghal!~Ilonka csendesen csóválta a fejét.~– Nem
11 21|              mormogá Lemming úr, s csendesen kihörpinté csészéjéből teája
12 21|            kell dugni a száját.” S csendesen becsülgette magában az előtte
13 22|           hivatalos lak udvarából: csendesen a falnak lapulva suhan az
14 24|           ki hódolata bókját, szép csendesen visszaügetett elhagyott
15 25|          többieké…~…Milyen szépen, csendesen halt meg testvére ölében;
16 25|          Világosiné e szavak alatt csendesen félkönyökére emelkedett
17 26|            kiáltson ön! Beszéljünk csendesen, hogy a folyosókon meg ne
18 26|       engem szidalmazni jössz-e?~– Csendesen, uram. Már megtörtént. Mondva
19 27|       Harter Elemérrel tudatni.~És csendesen a hölgy keze után nyúlt.