Fezejet

 1 3 |          ismeretlennek.~Ki ez az ismeretlen?~Talán a repkedő golyó?
 2 13|        furkónak gyúrt fakó színű ismeretlen tárgyat.~– Ez meg a kenyér.~–
 3 14|   gentlemannek erősen feltűnt az ismeretlen szép gyermek, kinek ittjártát
 4 15| lebbenjen. Az a terem, honnan az ismeretlen jelenet hangjai jöttek,
 5 20|     mintha keresné a távolban az ismeretlen magyarázatot. Hasztalan.
 6 21|      katona, aki rablókat fog~Az ismeretlen leány után nem tudakozódott
 7 24|    munkáját, ezúttal egy egészen ismeretlen úr fogadta azzal a kérdéssel:~–
 8 24|           Hm, hm – dünnyögött az ismeretlen úr, s elvevé tőle a hímzéseket. –
 9 24|    átvettem.~– Az is jó lesz.~Az ismeretlen úr írt valami macskakaparást
10 24|          számlámat kifizetni.~Az ismeretlen úr megnézte Ilonka számláját,
11 24|     krajcár jár vissza.~Ezzel az ismeretlen úr, mint aki nagyon ügyes
12 24|          fordult hátra egy másik ismeretlen úrhoz, a megzavarodott leányra
13 24|     valaki megfogta kezét, s egy ismeretlen hang nevén üdvözlé.~– Jó
14 24|         nem ismer rám – szólt az ismeretlen nyájasan. – Pedig igen közelről
15 24|        becsületes kezét. Idegen, ismeretlen komédiás! Egyedüli, önzetlen
16 25|      kedvenc póniját. Íme, ez az ismeretlen nő, a bohóc és a „Filosof”
17 25|         a nagy halotthoz, akinek ismeretlen világ a neve…~…Félbe kell
18 25|    összecsapni, s merült alá egy ismeretlen világba. De az eszmélet,