Fezejet

 1 3 |       megtudják, hogy nem kímélünk senkit, észreveszik, hogy nem lehet
 2 7 |          magát úgy szeretem, ahogy senkit se szeretek a világon. Nem
 3 10| vendégszobában, és nem bosszantott senkit.~A harmadik napon már aggódva
 4 13|            míg te élve sem találsz senkit, aki utánad kérdezősködjék,
 5 13|      szobámból.~– Tehát nem látott senkit?~Angyaldy tudott mindig
 6 13|       hoztak, s még itt nem ismert senkit, s azon kezdi minden szertartás
 7 16|           jót. Mink nem köszöntünk senkit, se az utcán, se a házban.~–
 8 16|           nem esküsznek soha. Mert senkit sem szabad arra kényszeríteni,
 9 16|         tenni, mert mi nem bántunk senkit; csak azt teszük, hogy nem
10 18|           Én világért sem szeretek senkit rágalmazni, s csak úgy találomra
11 18|            Más valakit szeretsz?~– Senkit, anyám.~– Talán magad sem
12 18|           szeretsz valakit mást?~– Senkit.~– Akkor jól mondod, hogy „
13 18|            Akkor jól mondod, hogy „senkit”, mert ha legalább engem
14 19|            én jártam, nem tegeznek senkit; egyforma címe van az országfőnek
15 20|           De büszke lett és hideg; senkit sem akar látni hajdani ismerői
16 21|            vagy halva. Ne kíméljen senkit, ha szűrben, ha selyemposztóban
17 24|      szintén bejelenté a kridát, s senkit nem fizet többé.~– De hogy