Fezejet

 1 2 |    vaspálcákra, mintha azt mondaná nekik: mit bámultok reánk, ez
 2 4 |         ifjú barátom, mert drágább nekik országuk alkotmánya, mint
 3 5 |         ifjú barátom, mert drágább nekik országuk alkotmánya, mint
 4 7 | mesterséget megpróbálják, nem kell nekik egy esztendő, hogy elismerjék,
 5 7 |       feléje; pedig almát is ígért nekik, ha jól tanulnak; jól pedig
 6 7 |   felgyújtotta.~– Majd megmutatjuk nekik, hogy bírunk velök! – biztatá
 7 8 |      nyújtják, és én nem mondhatom nekik: „Félre innen! Ez az enyim,
 8 10|            cselédekkel, segítettek nekik a távoli kutakból vizet
 9 11|            krajcárt, az is jó lesz nekik.~Az ember arra a gondolatra
10 14|     Herkópáternak sem!” – Hát hogy nekik az mindegy. Akkor aztán
11 14|          került a sor, azt mondtam nekik: „Ehhez ne nyúljanak, mert
12 14|     lefoglalni. Ezt nem engedi meg nekik a törvény. Úgy tudom én
13 16|           A legvénebb a háznál. Ád nekik nevet is. A názárénusok
14 19|            lepke képében, s csapja nekik a szépet sorra, mint hajdan
15 21|           mind a hármat. Kívánt is nekik szerencsés utat minden ember.~
16 24|     dicsérni azt a jó Ilonkát, aki nekik kenyeret és jó szót adott
17 28|         kettőt! Legyen már egyszer nekik alkotmányos időjárásuk!