Fezejet

 1 8 |       házat még kevesebben látták valaha; pedig az gyönyörű hely
 2 8 |           mint fájós szemet őrzi. Valaha kerítése is volt, de az
 3 8 |         bozótja sejteti, hogy ott valaha kert volt, az udvaron pedig
 4 8 |        mint magam. Kértem-e tőled valaha, hogy egy fürtöt hajadból
 5 9 |        Hol rétek, kaszálók voltak valaha, ott egy halottsárga abrosz
 6 11|           szolgálom meg önnek ezt valaha éltemben. De ha van Isten
 7 11|      mégis megszolgálja önnek ezt valaha! – Kisasszony, hadd csókoljam
 8 13|          a kis kertecske közepén; valaha gyeppad volt, most csak
 9 14|     vadászatáról.~– De ki hallott valaha ilyet: lóháton üldözni az
10 15|           Bizonyosan. Olvasott ön valaha a mi Metternich hercegnőnkről?
11 18|   közöttünk bíró, hogy szerette-e valaha gyermek apját-anyját jobban,
12 20|      azért forróbb, édesebb, mint valaha.~– Álomjáró!~– Igaz! Az
13 21|       hallottam volna ezt a nevet valaha emlegetni. Hol kapható ebből
14 23| sietséggel –, az egekre kérem; ha valaha jó szolgálatot tett nekem,
15 28|   ismerjük. E tüskés-borostás áll valaha sima volt, e csurgóra álló
16 28|            e csurgóra álló bajusz valaha egy szépasszony csókjainak