Fezejet

 1 6 |           is, hát még éjjel, mikor sötét lesz. Látod, nem nyugszik
 2 8 |        észre: akár a holdat, mikor sötét felével áll felénk; és most
 3 8 |           összehajlanak, s e völgy sötét nyílásán keresztül lefelé
 4 8 |            vetve felé ragyogó nagy sötét szemeivel.~– De hát annyira
 5 8 |            olyan szépen omlottak a sötét csigás hajfürtök fehér vállaira,
 6 12|           kísértetiesebbé tette. E sötét, mély üregekből oly merően
 7 13|   felmagasztosult arcán, s hosszú, sötét szempillái két fájdalomszült
 8 13|       amennyire a szem ellátott, a sötét hamuszín avar izzott előtte,
 9 13|           a szomorú pusztai kép!~A sötét éjben is szüntelen azt a
10 19|      mozdulatokkal. Arca megnyúlt, sötét, sűrű szakáll vette körül,
11 19|         szemei égtek, mint mikor a sötét házban egyszerre világot
12 25|      Azután végigvezette a hosszú, sötét folyosón szállásuk ajtajáig.
13 27|     lefüggönyözöm az ablakot; künn sötét kezd lenni, s idebenn világos.~–
14 28| valamennyinek arcát bearanyozza!~*~Sötét, zivataros éjjel.~Pest utcáin
15 28|        vannak szegezve, mintha egy sötét pont lebegne homloka előtt,
16 28|   tekintettel visel a homlokán egy sötét foltot, melyet mindenki