Fezejet

 1 2|          semmi mutatvány. Olyankor Karolin nem jelent meg.~Karolinnak
 2 2|            hogy már unja a dolgot. Karolin egy gyönge legyintést adott
 3 2|         felnyílt, s belépett rajta Karolin, egyszerre ki voltam mozdítva
 4 2|           meg is tartottak.~Másnap Karolin atyját véletlen halál érte
 5 2|            betűkkel látom kitéve: „Karolin kisasszony ismét megkezdi
 6 2|     mulasztásért.~Hirtelen siettem Karolin szállására.~A hotelben már
 7 2|           a kapus tudósított, hogy Karolin máshová költözött, s új
 8 2|    meglepetés moraja futott végig: Karolin talpig feketébe öltözve
 9 2| engedelmeskedő szeszélyében.~Amint Karolin belépett hozzá, fejét a
10 2|         félelembe ment át; s midőn Karolin első közeledő lépésére a
11 2|          felém.~Úgy látszott, hogy Karolin ezúttal meg akarta mutatni
12 2|      bepillantottam az őrnyíláson. Karolin abban a pillanatban dűlt
13 2|            fogadta megjelenésemet. Karolin nem vette azt észre.~Én
14 2|        Erre egy sikoltás hangzott. Karolin ijedten szökött fel fektéből.~
15 2|            pillanat az volt, midőn Karolin az újra nekem rohanó vadállat
16 2|       volna meg ilyen simán.~– Hát Karolin? – ez volt első kérdésem.~–