Fezejet

 1 4 |    pillanatban.~Harter Nándor, az apa, komoly, tapasztalt férfiú
 2 5 |    pillanatban.~Harter Nándor, az apa, komoly, tapasztalt férfiú
 3 6 |           majd olyan nehezére.~Az apa és anya átmentek a konyhán
 4 6 |        mint ahogy azok tudnak.~Az apa odalépett hozzájok. Az anya
 5 6 |     megfelelt a kérdésre. Most az apa többet is mert mondani leányának.~–
 6 13|        Elemér fölkelt helyéről, s apa és fiú iparkodott olyan
 7 14|    legmélyebb gyász – egy őrjöngő apa kiáltásaitól megszaggatott
 8 16|      vettek ők be semmit. Hogy az apa hagyatéka miatt meg ne fináncolhassák
 9 24|       kapaszkodik két kezével; az apa azalatt folyvást hajtja
10 24|       póni. A háború megszűnt, az apa meghalt, a leány elszegényült,
11 25|         kezeinél fogva forgott az apa és fiú, hirtelen kicsúszott
12 25|         keze marjult ki, hanem az apa súlyosan megütötte magát.
13 26| Nemeskeblű ifjú!~Az elérzékenyült apa melodramatikus hangulatban
14 28|          ember felugrik a fűből: „Apa jön, siessünk!” S kezét
15 28|          kisfiú lármája fölveri: „Apa jön, zörög a kocsi!” Perc
16 28|        meg is jött a kocsi, és az apa belép.~Délceg, szabad tekintetű