Fezejet

 1 2 | folyvást a képzelem uralgott rajtam, mely egy perc alatt a rémület
 2 2 |       hány ezer frankot akar rajtam megvenni, amiért az állatszelídítés
 3 3 |       A műárus elmosolyodott rajtam, s azt kérdezte, hogy minek
 4 3 |     akarja kipróbálni; pedig rajtam annyira megtörtént az, hogy
 5 3 |    négy nappal.~Még nevetett rajtam.~– Hiszen, capitano, ezt
 6 8 |      mert megölsz vele!~– Ha rajtam állna, mindennap megölnélek,
 7 11|  apámtól. Csúfságból hagyták rajtam. Bohóc vagyok. Kukac vagyok.
 8 13|       de nagyon…~– Ne tessék rajtam sajnálkozni nagyon! – vágott
 9 13|     Látja ezt a fekete ruhát rajtam? Ezzel is magát gyászoltam.
10 14|    senki sem tud vele bánni, rajtam kívül. Ha én szólok hozzá,
11 19| bement a golyó, hátul kijött rajtam. Olyan jól meg voltam halva,
12 22|     Önnek oda lehet ítélve a rajtam levő köntös, hanem azt tapasztalni
13 23|   expiálni fogja a kormány a rajtam ejtett sérelmet.~– Köszönöm –
14 24|       beszélt a bohóc –; nem rajtam múlt, hogy azt eddig nem
15 24|      egy milliót ér, s akkor rajtam lesz a sor szépen könyörögni,