Fezejet

 1 6 |           búsuljon, nemsokára elég messze leszek innen.~– Tán bizony
 2 8 |           kétfelé osztva, és aztán messze a láthatár ködeivel összefolyó
 3 8 |       alföldi róna; sűrűn beszórva messze elfénylő fehér házakkal,
 4 8 |            is lehet. Elöl a háznak messze kinyúló eresze, mely ablakát
 5 8 |      messziről látlak; s mindenütt messze vagy nekem, ahol nem egyedül
 6 8 | szenvedélyét, saját őrültségét oly messze múlta felül, mint ahogy
 7 9 |           közelgő zivatart érzett, messze hangzó nyerítésével figyelmezteté
 8 11|       kétségbeejteni; s majd ha jó messze elmentek, akkor eloldják
 9 13|           értette ezt a választ. Ő messze világból jött, ahova a hazai
10 13|             A helység nem volt már messze. Elemér kifizette a kocsist,
11 13|        talán oda igyekszik?~– Oda. Messze van-e gyalog?~– Jó három
12 13|       szállt már, a vándor árnyéka messze nyúlt mögötte, s még mindig
13 15|              Csakhogy odáig még jó messze van.~– Messze annak, aki
14 15|         odáig még jó messze van.~– Messze annak, aki elég flegmával
15 24|   megtudtam, hogy kegyed családját messze elüldözte a balsors, egész