Fezejet

 1 8 |     nekik: „Félre innen! Ez az enyim, és senki másé!”~– Elég,
 2 8 |    keze is dúlhat így, mint az enyim. Holott nekem minden szála
 3 10|        mert kétszeresen nem az enyim. Először nem az enyim, mert
 4 10|       az enyim. Először nem az enyim, mert nőm menyasszonyi ajándéka
 5 10| emlékaranyai. Másodszor nem az enyim, mert az a földbirtokosnak
 6 10|       lovagostor még mindig az enyim, s amit Föhnwald kapitány
 7 13|       én? Az a te gondod.~– Az enyim?~– Hát természetesen! Pleonazmus
 8 17|    olyan kis léleknek, mint az enyim?… Nyáron majd ellakom valami
 9 19|         A te időd is drága, az enyim is.~Kezet szorított, és
10 23| egyedül és elszakíthatlanul az enyim. Tehát hogy holnap az én
11 27|      Miért nem vagy egészen az enyim, örökké az enyim, egyedül
12 27|    egészen az enyim, örökké az enyim, egyedül az enyim?~A hölgy
13 27|    örökké az enyim, egyedül az enyim?~A hölgy lenyomtatá rózsás
14 27|     igazán, egyedül, örökre az enyim. Ne nevess ki! Nem vagyok