Fezejet

 1 2 |         ágában sincs ilyen rossz tréfa.~– De talán mégsem teszek
 2 11|        itt harácsot szednek. Nem tréfa itt lenni.~Egyet szólt a
 3 11| tárgyalás közepett! Ez már rossz tréfa tőled. Biz itthagynád nékem
 4 11|   reménye volt, hogy talán mégis tréfa ez az egész. Csak őt akarják
 5 14|      keresztelt meg, a télen már tréfa tárgyaivá hagyta lenni,
 6 14|      látnia, mert ennek fele sem tréfa; hiszen ő is sokáig járta
 7 14|         végtelenül tetszett ez a tréfa.~– Ah, dicső! Ah, felséges!
 8 14|       hogy Ilonkának az már csak tréfa volt és mulatság.~De nem
 9 14|       volt az.~Éppen azért, mert tréfa volt az és mulatság.~Otthon
10 15|  kékruhás.~– Ah, dehogy sértett! Tréfa az egész.~– De én tudom.
11 16|        napja.~– Óh, leányom! Nem tréfa ez a mi dolgunk. Igen sokan
12 22|      uram.~– De hát mi ez? Rossz tréfa?~– Rossz való! Most beszéltem
13 24|    itatni. Végre következik a fő tréfa. A pincér előjön egy nagy