Fezejet

 1 3 |       bátorsága van velem jönni, jöjjön. Most itt állunk a végcélnál.
 2 6 |       Köszönöm a bókot.~– Hát ne jöjjön hozzám olyan közel, ha bókjaimtól
 3 11|          volt több szónak ura.~– Jöjjön velem! – szólt Ilonka. –
 4 13|         ajtóból visszahívaték.~– Jöjjön vissza, még kap valamit.~
 5 14|       pandúrjának kiáltott, hogy jöjjön a békókkal, s verjen engemet
 6 20|         a szobaleányt behívni.~– Jöjjön be kegyed! A vívásleckén
 7 21|   vacsorálni.~Utánaküldött, hogy jöjjön haza.~Konyec úr meg akarta
 8 23| Törvényes ember, és mégsem érti. Jöjjön hát, majd én megmagyarázom.
 9 23|          előtte szívem és házam. Jöjjön mint úrnő, mint királynő,
10 23|  vonattal utazom, fényes nappal. Jöjjön oda a váróterembe; figyeljen
11 24|   bizonyára úgy volt. Azért csak jöjjön el ma a kisasszony őket
12 25|       rögtön? Még ez órában? Jó. Jöjjön kegyed mellettem.~S azután
13 26|         gyalázat után! Csak hadd jöjjön!~Angyaldy el akart távozni