Fezejet

 1 Elo|  pszichológice feltrancsírozva illik az olvasó asztalára tenni.
 2 7  |       ételhez való húst, ahogy illik; erről a szakácsnének kell
 3 8  |   kívánkozott?~– Milyen szépen illik hajadba ez a félig nyílt
 4 13 |      mellette, és ápolta, mint illik hű hitvestárshoz.~– Jó estét!~–
 5 14 |     egyszer megfogtuk önt! Hát illik az, a kísért hölgyet egyszerre
 6 15 |  Tanulni fogok rendesen, ahogy illik. Ez az utolsó döfés igen
 7 16 |      napot kívánnunk. Mert nem illik, hogy az Úr Istennek parancsolgasson
 8 18 |      anyától szokás kérni: úgy illik az; nincsenek ugyan rá írott
 9 19 | szemrehányással. – Hát mondja, illik ez?~– Vakhír volt.~– De
10 19 |      neki. Önnek éppen rosszul illik az.~– Tudom, s nem alkalmatlankodom
11 22 |       lépést lépés után, ahogy illik: egyszer bizonyosan véget
12 24 |     ahogy „Filosof” kalapjához illik, az pedig nem volt a fejéhez
13 28 |  dolgozol?~A nő nem felel; jól illik arcának a piruló mosoly.