Fezejet

 1 2 |      megfogtam az elém nyújtott kéz csuklóját; oly szép fehér
 2 2 |       csuklóját; oly szép fehér kéz volt az, oly hajlékony,
 3 3 |      egyik ablakán át egy fehér kéz és egy fehér kar kinyúlt,
 4 10|        van, melyben én vagyok a kéz, ön csak az eszköz. Ha én
 5 13|       megegyeztek mindig. Egyik kéz a másikat mossa. (Nem mondom
 6 13|         finom munka, csakhogy a kéz kissé el van rajzolva; a
 7 14|     örökséget hagyott e megáldó kéz; azután odalépett néma atyjához,
 8 20|        míg a szem vigyáz, míg a kéz cselekszik, azalatt a fő
 9 21|     belefonva. Ha valami szeles kéz valahogy Lemminget torkon
10 22|      úgy barátságos jó tanácsul kéz alatt tudtára fog adatni
11 23|      azt hiszi, hogy egy emberi kéz csinálta zár azoknak elég
12 23| színéről, illatjáról, mielőtt a kéz vonásait látta volna.~Lemmingné