Fezejet

 1 10|       folyosóra sietett.~Milyen keserű csalódás.~Nem Világosi érkezett
 2 14|                               A keserű kenyér~Hova lettek hát a
 3 14|    nagyon köpködött a cigaretta keserű nedvétől.~– Apropó – szólt
 4 14|    szolgálatból él; mert bizony keserű szolgálat az, amivel kenyerét
 5 14|        De mikor ez ád kenyeret. Keserű ugyan, de mégis kenyér.~
 6 15|      túlcsapongó kedv után ez a keserű öngúnyolás.~S engemet ennek
 7 19|   savanyú volt ön, most meg már keserű.~– Sőt mind a kettőnél rosszabb:
 8 23|        el ily méltatlanság, ily keserű csalódás után. Nekem köszönheti
 9 23| Szörnyen üldözték az atyai szív keserű vádjai!~Persze ez is egyik
10 25|         nem titkolhatott el egy keserű mosolyt az arcán. Elemér
11 26|    arcán.~Lenyelte mindazt, ami keserű, csak az maradt meg a szája
12 27|       Szeretlek, imádlak, mikor keserű vagy; de jobban szeretlek,