Fezejet

 1 4 |           kérlek ezt a zászlót! – rebegé Elemérhez, s aztán kezét
 2 5 |           kérlek ezt a zászlót! – rebegé Elemérhez, s aztán kezét
 3 10|    Megőrülök, meg kell őrülnöm! – rebegé Világosi, és égő homlokát
 4 14|    eltartotta.~– Az férfi volt! – rebegé az anya.~– Azt hiszem, hogy
 5 20|        van találva.~– Nem tudom – rebegé; maga sem tudta, mire, s
 6 20| visszhangzott soha.~– Asszonyom – rebegé fulladozó hangon. – Ezek
 7 23|  karszékébe.~– Ön nem tudja azt – rebegé hőségtől kiszáradt ajakkal –,
 8 24|      paripája?~Ilonka meghatottan rebegé:~– Félek tőle, hogy még
 9 25|         az anyám és a testvérem – rebegé fülébe súgva Ilonka.~Elemér
10 26|         néma tetemére, és zokogva rebegé:~– Megbocsáthatsz-e nekem,