Fezejet
1 Elo| leromboltatott. Akadnának e történetnek olvasói, s azok
2 Elo| arcképeivel, úgy tartott e hatalmas nő egy sírkertet,
3 Elo| szerelmesek.~Szép mese volna e tárgyról Dzsehángir és Nurgehán
4 1 | nesztora alakított, s mely e büszke címet választá magának: „
5 1 | közbeszédet. Honnan tudom e klub létezését? Annak titkát
6 1 | sorolhatnak elő, érdemes-e e társulat tagjai közé fölvétetni;
7 1 | ne száműzethessék.~Vannak e klubnak külföldi és tiszteletbeli
8 1 | tiszteletbeli tagjai is, akik e minőségükről semmit sem
9 1 | evidenciában tartatnak.~E klub jutalmakat is tűz ki,
10 1 | párizsi művészektől, kik e zsánerben sokat dolgoznak:
11 1 | ahogy még francia műnyelven e különféle nemeit a szerelmi
12 2 | A gyönyörű fenevad pedig e hízelgés alatt egészen megadta
13 2 | le-lehunyt pillái alól.~E pillanatban semmi sem tartható
14 2 | vadállati szeszély, s mit védi e bájos termet, ez arc, e
15 2 | e bájos termet, ez arc, e kebel az imádottat, hogy
16 2 | hogy egyetlen ütésétől e tenyereknek, egyetlen harapásától
17 2 | Én a hízelgésekben, miket e vadállatra halmozott, meglopva
18 2 | boldogabb, mint én!~És én e jelenetet mindennap végignéztem.
19 2 | eleven halállal játszani! E mély nyöszörgés, amit ez
20 2 | csak játszom; de ez itt – s e szónál piciny ajka elé tevé
21 2 | meg szemei görögtüzében. E vakmerő játék az eleven
22 2 | játék az eleven halállal, e tündéri varázslat mindennap
23 2 | Milyen sok leány várta hiába e kérdésre a feleletet; ami
24 2 | belőlem aztán?~„Nőm!”~Hogy én e szóval oly fukar voltam!~
25 2 | ellenében nem szükség már e szót ismételnem? Igazán
26 2 | 25-ike volt, midőn ismét e szóval váltam el tőle:~„
27 2 | tőle:~„Hagyja el kegyed e rémes életpályát – az én
28 2 | eszembe.~Valamit éreztem e hölgy iránt, ami keveréke
29 2 | mint egy alvilági tündér, e csodaerejű állatot arcul
30 3 | ezt megtudni.~– Mert nekem e hölgyet látnom kell, ha
31 3 | látnom kell, ha valahol e földön meglátható.~A műárus
32 3 | hanem akinek azonfölül éppen e percben egy király udvarol,
33 3 | hajigálva lábaihoz, s aki e királyi ajándékokat visszahajigálja.~
34 3 | elbámulásra, midőn ahelyett, hogy e fölfedezésre szépen behúzzam
35 3 | hőségtől. S midőn megtudám, ki e hölgy, lelkesedve szorítám
36 3 | odáig keresztül, s harcolok e hölgyért, és elveszek érte.
37 3 | generalisszimusz hangosan felkacagott e kívánságomra.~– Ez a mossiö
38 3 | elkaparintani!~Én csak elbámultam e szóra.~Aztán egész felháborodással
39 3 | szerencsésen általestem.~Nehéz e legelső próbatettet úgy
40 3 | A kipróbáltatás nálam e nemben tökéletes volt.~Harmadnap
41 3 | legitim dinasztia ellen. E gonosz lázadást puszta megjelenésünk
42 3 | összeroskadt.~Az én csapatom e két lövésre úgy elfutott
43 3 | minden ablakon kicsapott. E rémvilágítás mellett egy
44 3 | kísért.~Amit a haldokló e percben érzett: e borzalmat
45 3 | haldokló e percben érzett: e borzalmat érzem én azóta
46 3 | bágyadtan.~– Gaetában, signore.~E névre valami delejes sugár
47 3 | éppen fejem fölött jár, s e tudat mily boldogító.~Egy
48 3 | kerubok természetével. E dicsfénytől körülsugárzott
49 3 | homlokomon; és aztán megragadtam e kezet foró kezeimmel, és
50 4 | tömegesen lemond; a főispán, e dicső honfi, kimondá: hogy
51 4 | mégis meg fogja tartani, és e teremből csak szuronyok
52 4 | gőzfürdőnek semmiben sem enged.~E rosszul választott helyzetben
53 4 | mélyére a beleszédülőt. E szemek tele vannak titkokkal,
54 4 | virágot választana arcához e nő, rózsát, kaméliát nem
55 4 | lehete hallani. Olyan volt e szavak mindegyike, mint
56 4 | rámondja: „Jól teszed?”~És e napokban kilencezer ilyen
57 4 | lelkes indítványozó ifjú, e pillanatban a véletlen szeszélye
58 4 | mindenki a szót, mit kell tenni e válságos pillanatban.~Harter
59 4 | csupán férfiak volnának e helyen, azt mondanám, helyünket
60 4 | hogy ügyünk igazságos; e nyugodt öntudattal kebleinkben,
61 4 | érte egy harsogó éljent.~E merész vállalat egyszerre
62 4 | menekülhetlen állapot volt, e helyzetben valamit mondani
63 5 | tömegesen lemond; a főispán, e dicső honfi, kimondá: hogy
64 5 | mégis meg fogja tartani, és e teremből csak szuronyok
65 5 | gőzfürdőnek semmiben sem enged.~E rosszul választott helyzetben
66 5 | mélyére a beleszédülőt. E szemek tele vannak titkokkal,
67 5 | virágot választana arcához e nő, rózsát, kaméliát nem
68 5 | lehete hallani. Olyan volt e szavak mindegyike, mint
69 5 | rámondja: „Jól teszed?”~És e napokban kilencezer ilyen
70 5 | lelkes indítványozó ifjú, e pillanatban a véletlen szeszélye
71 5 | mindenki a szót, mit kell tenni e válságos pillanatban.~Harter
72 5 | csupán férfiak volnának e helyen, azt mondanám, helyünket
73 5 | hogy ügyünk igazságos; e nyugodt öntudattal kebleinkben,
74 5 | érte egy harsogó éljent.~E merész vállalat egyszerre
75 5 | menekülhetlen állapot volt, e helyzetben valamit mondani
76 6 | emberek közül~Három nap múlva e gyűlés után már olyan csendesség
77 6 | láthatni, mint éppen csak e szép lábakat.~A fiatal kísérő,
78 6 | átkozva, aki bálba megy e szomorú esztendőben) – hát
79 6 | hanem most már elhagyom e helyet, és nem maradok meg
80 6 | fogok térni. – Azt hittem, e szóért ki fog űzni. Ellenkezőleg.
81 6 | tanulmányozzák; s amint nénje e némabeszédet folytatta,
82 6 | egymás kezét szorítva állt e jelenet előtt. Az Isten
83 7 | hogy ő már előre elismerte e stúdium nehézségeit, s hogy
84 7 | a magyarázatát is előadó e jelenetnek; odamutatván
85 7 | nem utasította azt, hogy e csontokat a tudós doktor
86 7 | hallott, csak hüledezett e goromba támadásokra; ellene
87 7 | oszlopa mellé mint ingerens e szörnyű igényperbe, melyben
88 7 | annyira, hogy választottjának e nehéz harcában segítségére
89 7 | gyermekét. Talán öröm volt e zokogásban? Hogy hát mégis
90 7 | szobaajtóból csendes nézője volt e jelenetnek. A szakácsnét
91 8 | Szinte félve fedezem fel e titkot, s ugyan körülnézek,
92 8 | Lemming úrnak? Vannak, akik e kérdésben bírnak tapasztalatokkal.
93 8 | fizetni, mégpedig minthogy e fizetések már egy hónappal
94 8 | lett fizetve. Lemming úr e fényes riposztírozás után
95 8 | Lemmingnétől, tetszeni fog-e neki e nevére teendő intézkedés.~
96 8 | fölött összehajlanak, s e völgy sötét nyílásán keresztül
97 8 | mennyi boldogság, mennyi kín e nehány szóban.~– „Valahára!”~
98 8 | fejével; minden idege hallja e szókat, s minden idege érzi
99 8 | kacagása jutalmazá és bünteté e kitörést.~– Látod, minek
100 8 | Lássuk, hogyan élsz te itt e remetelakban – szólt, kíváncsian
101 8 | párját.~Milyen zamatosak e szamócák!~Azután leült mellé
102 8 | hölgy kedélyesen felkacagott e szóra.~– Te megölsz engem?
103 8 | mint aki először látja e rejtélyes csodaszert, amelynek
104 8 | asztalon, s egy fehér lapra e sorokat írá a hölgy:~„Meguntam
105 8 | csak egy szálát is levágni e gyönyörű selyemhullámnak,
106 8 | környékez, ha rágondolok, hogy e villanyos selyemszálak között
107 9 | ideges kedélyét megmérgezék e napok. A hasztalan küzdelem
108 10 | rakva szívó köpölyökkel. E karjai szolgálnak neki úszásra,
109 10 | Világosi meg volt lepve e beszéd által. Olyan keveréke
110 10 | amerre járt, hogy az idén e vidéken nem lesz aratás.~–
111 10 | magáét, s mi itt vagyunk e követelésnek nyomatékot
112 10 | nagy hahotával nevetett fel e szóra.~– Ohohó, gazduram!
113 10 | megelégedve!~Föhnwald kapitány e beszéd alatt felcsatolta
114 10 | szépek-e, fiatalok-e a nők itt e háznál. Nem néztem rájuk.
115 10 | És az ön procentjeiről.~E kegyetlen célzás a nyolckezűnek
116 10 | úr közelebb tolta képét e szónál Föhnwald elé, mintha
117 10 | kimarkolt. A közönség fizeti e költséget.~– És most tessék,
118 10 | behajtását ne akadályozza e háznál.~– Ezt már teljesítettem.
119 10 | önt lelövetem!~– Tegye ön!~E pillanatban felnyílt a nők
120 10 | könnyebbülten sóhajta fel e szóra.~– Akkor hozzányúlok
121 10 | mily lélekjelenléttel végzi e szörnyű unalmas dolgot az
122 10 | készül, s viszi magával e kedves napok feledhetlen
123 11 | majd megszakadt nevettében e jelenet fölött. Az igaz,
124 11 | kézzel-lábbal igyekszik e gáncsos ölelések közül kiszabadulni;
125 11 | előfogatához.~Gierig úr végezte e helyen munkáját, s sietett
126 12 | kétségbe!~Világosiné nem bírta e szavakat végighallgatni
127 12 | még kísértetiesebbé tette. E sötét, mély üregekből oly
128 12 | aggó irtózattal szemlélte e szörnyű átváltozást atyja
129 13 | Egész életem reménye…~E gondolatnál ajkaiba kellett
130 13 | azt a zivatart, mely neki e kézszorítást s e gyöngéd
131 13 | mely neki e kézszorítást s e gyöngéd tekintetet megszerezte.~
132 13 | néven, ha az atyai fájdalom e szónál mindkét kézzel szívéhez
133 13 | mindig.~Malvina kész volt e kérelmet teljesíteni.~–
134 13 | rögtön átadok Lemming úrnak e célra 5000 forintot.~– Csak
135 13 | Nándor úr. S hozzáfogott e gyászmunkához késő este
136 13 | készíteni.~Harter Nándor bírt e lélekerővel. Megmutatta
137 13 | örökségemet.~Harter Nándor arcán e szóra egész benső alakjában
138 13 | úrnak nem volt véleménye e tárgyról.~– Én nem értek
139 13 | a „kismamával” beszélni.~E szóra Malvina felsikoltott,
140 13 | Elemér kábultan haladt órákig e siketítő némaságban, e véget
141 13 | órákig e siketítő némaságban, e véget nem ígérő vigasztalan
142 13 | vigasztalan pusztaságban, e rémfedező délibábrezgés
143 14 | ebben tébolyodott meg!~Pedig e baj ellen a város hét gyógyszertárában
144 14 | tégedet?~– Én magam!~De már e szónál a büszkeség pírja
145 14 | gazdag örökséget hagyott e megáldó kéz; azután odalépett
146 14 | legnyomorultabb koldus.~S ha e harminc forintból még apát,
147 14 | anyja fogja-e kérdezni tőle e polgárnő nevét; nem kérdezte.
148 14 | kisasszony! Kit keres ön e háznál?~– Jó reggelt, uram!
149 14 | önnel, uram – üdvözlé őt e felfedezés után Ilonka,
150 14 | Lehetetlen atyámtól elválnom e boldogtalan állapotában.
151 14 | Lemmingre, azután Malvinára, s e tekintet után egyszerre
152 14 | sok útbaigazítás kellett e tekintetben. Ő igen szép
153 14 | kis szökevény tündér! – e szókkal rontott be a harmadik
154 14 | veszedelem tökéletes legyen, e pillanatban kitörő kacagás
155 14 | kalapját, s rekedtes hangon e szókat mondá Ilonkának:~–
156 15 | megígérte, hogy fogja tenni. E most küldött összegnek célját
157 15 | Ha tisztességes célja van e küldeménynek, úgy az nem
158 15 | Nagyon jól ismerem már e szobákat.~Abban az utóbbiban
159 15 | egyik és másik részről.~E kacajban már ráismertem
160 15 | hölgyalak oly csodaszép volt e játék alatt. A pirosruhás
161 15 | kebléről.~Óh, milyen szép volt e pillanatban.~Arca a küzdelem
162 15 | tündéri villanytelep; aki e percben hozzáért volna,
163 15 | megmosolyogtasson.~Hiába vesztegette e bűvészetet. Az a fiatal
164 15 | az egész csábtáncot, mit e hölgy pajkos jókedvvel járt
165 15 | van! Megígérem.~A kékruhás e szóra kibocsátá az elfogott
166 15 | hagynom leshelyemet, ahonnan e tündéri színjátékot néztem
167 15 | befut egy egész világot.~E pillanat alatt sebesebben
168 15 | adakozásokat.~Malvina arca e szóra elsápadt.~– Engedje
169 16 | neveket és tetteket, amik e szomorú napokat átragyogták:
170 16 | Hadd mondja el helyettem e bírálatot a rákövetkezett
171 16 | Böske nagy örömest járt el e hivatalban. Inkább lealkudott
172 16 | Böskének nyitva maradt a szája e magyarázat után, Mihály
173 17 | folyik, emberek vére, s e véres patakokon haldoklók
174 17 | fickó a csatában esett el.”~E szónál alkonypír futotta
175 17 | huszár; – ne csatolnánk e levélhez egy fürtöt a hajából?~–
176 18 | ádázul utána vetette magát e pernek a kitűnő ifjú, amidőn
177 18 | lesz kellemesen meglepetve e felfedezés által, midőn
178 18 | volt: ő már sejtette, hogy e látogatások alatt komolyabb
179 18 | célok is lappanganak. Hogy e célok egészen törvényesek
180 18 | mint az atyámat?~– Nincs.~E rövid szó oly szomorúan
181 18 | anyám; szívesen fogom látni.~E második ostrom után tehát
182 18 | a rendszeres megszállás. E naptól fogva Ilonka cernírozva
183 18 | leány elbámulva, mint aki e célzatokat fel nem foghatá.~–
184 18 | Lemmingné szemei szikráztak e szónál.~– Az ember ura magának
185 18 | lesz ráncos képű aggszűz e várakozásban.~– S az aggszüzeket
186 18 | de megszentelni!~De mikor e nyomorult fickónak még a
187 18 | sietett haza.~Nem is akart e hírre gondolni, míg haza
188 18 | Ilonka szíve elfacsarodott e szóra.~Hogy ő az, aki családja
189 18 | lángoló szemekkel, miknek még e percben meg volt tiltva
190 19 | Ezzel a szóval hőkölt vissza e megjelenő kísértet elől
191 19 | okosan tetted. Becsüllek e cirkumspektusságért. Most
192 20 | jobban rákezdi a zápor.~E záporban, viharban egy hölgy
193 20 | sajátszerű gondolatom támadt e pillanatban. Én azt hiszem,
194 20 | jöttél ez órában, ez időben, e viharban hozzám – mert sohasem
195 20 | boldogító bűnnek rabja legyek. E bűn rabja voltál te is,
196 20 | kegyetlen volt végigélvezni e lelki halálküzdést. Mint
197 20 | leírta a tanulmánylap szélére e nevet azokkal a finom hosszúkás
198 20 | szeretek.~Ilonka megdermedt e szóra. A szűzérzet egész
199 20 | Elfordítá mélyen elpirult arcát e nőtől, s kezét keblére tevé,
200 20 | mintha szívét akarná óvni e szavaktól, miknek értelme
201 20 | szívét mély szánalom fogta el e dühöngő szavak alatt; most
202 20 | sem fegyvere, sem szava e tiszta, nyugodt, szűz alakot
203 20 | a delnő. – Ki akar menni e városból, ki ez országból,
204 20 | Becstelen!~Ilonka összerázkódott e szóra.~– Asszonyom! E szó
205 20 | összerázkódott e szóra.~– Asszonyom! E szó után többet nem beszélhetünk
206 20 | apjának az anyád!…~…Ilonka e szóra visszafordította a
207 20 | meleg vére.~Ez érzésre, e látmányra a delnő elsikoltá
208 20 | biztatá őt anyja.~Elmegyünk e városbul, ebbül az országbul,
209 21 | csigának a könnyéből termettek e gyöngyök, mely nem tud élni,
210 21 | Nándornak, hogy tartson e tárgyban szigorú vizsgálatot,
211 21 | színt és alakot váltott e látmányra; hol vigyorgott,
212 21 | lisztet őrölte. Íme, itt e dobozban a mutatvány a lisztből.
213 21 | neki. Azt is elfogattam. E másik dobozban látja ön
214 21 | megbízatom, hogy minden e megyében megkapható rablókat,
215 21 | az is köztudomású, hogy e visszaélésekbe Lemmingen
216 21 | százados vagyok, az itt e környéken állomásozó lovasság
217 21 | belőle visszadobott. Nekem e tárcát vissza kell kapnom,
218 21 | azon kívül mindenemet!~És e beszéd alatt elkezdett sírni,
219 21 | kézzel Budára felkísértetni.~E biztos nyugalom megtörte
220 22 | nem bírják a napi kenyeret e pályán megkeresni, és viszont
221 22 | minden ember!~Harter Nándor e magosra tartott orral elmondott
222 22 | összegeket fogadtak el. E lajstromban méltóságod neve
223 22 | kezében volt a kalapja; azt e szónál az asztalhoz vágta.~–
224 23 | ömlik a panasz ellene. S e kelepcébe jutott bűnös még
225 23 | közbecsülésben álló Harter Nándor úr e pör folyama alatt itt helyben
226 23 | maradnak, hogy adott alkalommal e rágalmazó gonosztevőt erélyesen
227 23 | dolgot mondunk; – Harter e földre zúzó bukásban valami
228 23 | jönni.~– És hogyan veszi e csapást Malvina?~Angyaldy
229 23 | bosszús is volt, bámult is e kérdésen.~– Természetesen,
230 23 | elszökjék Párizsba.~Hartert e szó tetőtől talpig átvillanyozta.~–
231 23 | hanem egy föltétel alatt. E föltételt közölje ön vele.
232 23 | szokatlan hőségtől ragyogott e percben, szemeiben egész
233 23 | nőmet!~Angyaldy visszahőkölt e szóra, mint aki most veszi
234 23 | katolikus szentszék nem ismeri e viszonyt másnak, mint együttlakásnak.
235 23 | ébren maradt.~Más ember e gondolatot fekhelyén őrizte
236 23 | meg a várakozás alatt. Még e percben gyertya ég a szobájában.~
237 23 | még, mi kimenetele lesz e beszélgetésnek; de minden
238 23 | felügyelésére bíztam. Most ismétlem e megbízást. Nincsenek abban
239 23 | Angyaldynak nagyon feltűnt e hangulat Harternél. Főnökének
240 23 | lehetett. De hát akkor minek e játék folytatása? Minek
241 23 | játék folytatása? Minek volt e naplót tokostul titkárjának
242 23 | naplóban hasztalan kereste e talány nyitját; üres lapokra
243 23 | egyetlen fia ki van tiltva. E föltételeimet ön, ha engemet
244 23 | Alkalmaztatása kétségtelen. E keggyel expiálni fogja a
245 23 | szándékozik méltóságod amicázni, e szándékot jó lenne legelébb
246 23 | büszke visszatorlás.~Hja, e’ biz úgy van. Így fizet
247 23 | addig nem hagyandja el, amíg e két főügy rendezve nincsen:
248 24 | Világosinénak a láza is elmaradt e napon, s azzal biztatta
249 24 | fognak a lapok beszélni e mai intermezzóról. Az én
250 25 | családját. Egész rege, amit e szép gyermek önfeláldozásáról
251 25 | egyik dandy –, ön úgy beszél e tündérről, mintha szerelmes
252 25 | gyermeki hang zavarta fel e töprengéseiből.~A kis Hermin
253 25 | elgyűlölni…~…Csak már vége volna e zajnak, hogy mehetnék haza
254 25 | véres arcát megtörli; – ha e percben eszébe jutott volna:
255 25 | bámuló világ.~Az előadásnak e balesettel vége szakadt;
256 25 | éhszomjan vándoroltam odáig, hol e virág termett, mint zarándok
257 25 | ifjúra mutatva.~Világosi e szónál felrettent béna tompulatából,
258 25 | inkább kérem, hadd legyen e gyászban osztályrészem nekem
259 25 | előre tudtam. Ő tiltja nekem e lépést. De én az ő tilalmával
260 25 | ünnepélyesen megkérjem.~Világosiné e szavak alatt csendesen félkönyökére
261 25 | és kétségbeesés miatt, s e fájdalom, e gyalázat terhe
262 25 | kétségbeesés miatt, s e fájdalom, e gyalázat terhe földre sújtott.
263 25 | elzsibbadtan hallgató végig e rettentő öldöklő beszédet.
264 25 | Világosiné elképedve hallá e vallomást, s bánatosan mondá
265 26 | beszélnek is, s Malvina e varázslatot nagy mértékben
266 26 | fokkal alulment a mínuszon: e csalhatlan tény után teljes
267 26 | jóindulattal bírt nem lenni útjában e barátságos találkozásnak,
268 26 | mindamellett is megkértem e hölgynek a kezét édesanyjától.~–
269 26 | ahhoz semmi közöd!~– De van! E név van anyám sírkövére
270 26 | anyám sírkövére felírva; s e névnek nem elég, hogy aranybetűkkel
271 26 | aranybetűkkel van odavésve. E névnek tisztán kell maradni.
272 26 | szót vett figyelmébe, s e szóra fennhangon mondá el
273 26 | leány. Szíve nagyot dobban e hangra. Odamegy anyjához,
274 27 | férjedtől, és légy nőm!~És e szónál oly szenvedélyesen
275 27 | hölgy testéhez ért, érezte e percben a villanyos ütést,
276 27 | Harter igen beszédes volt e napon.~– Képzeljétek, ma
277 27 | valószínűségnek találta.~E hitében még inkább megerősíté
278 27 | szépasszony tudatá vele, hogy még e héten megteszi a lépéseket
279 27 | káprázó szemekkel olvasá e szavakat:~„Meguntam az életet; –
280 28 | elé.~Ez arcot ismerjük. E tüskés-borostás áll valaha
281 28 | tüskés-borostás áll valaha sima volt, e csurgóra álló bajusz valaha
282 29 | róla, hogy mire való volt e regény elején az a két megelőző
283 29 | Az irodalom képviselői is e két tábor között voltak
284 29 | Megjelenése után egy hónapra e regényem második kiadást
285 29 | hatását is fel kell jegyeznem e munkámnak.~Wallner, berlini
286 29 | Budapesten megjelent fordítását e regényemnek, s amint azt
287 29 | bevergődni.)~Néhány adatot e regényemből kell az utókor
|