Fezejet

1 3 |       elmosolyodott rajtam, s azt kérdezte, hogy minek akarom ezt megtudni.~–
2 6 |         és nem maradok meg rajta. Kérdezte tőlem, miért nem akarok
3 9 |           nevét, mikről senki sem kérdezte, honnan jöttek, kitől jöttek.
4 10|         hogy igen szelíd kedélyű. Kérdezte a nagyságos uraktól, hogy
5 13|           síremlék, Lemming úr? – kérdezte Malvina – a gránit vagy
6 13|      eltávozott. Még csak azt sem kérdezte főnökétől, hogy miért méltóztatik
7 14|        tőle e polgárnő nevét; nem kérdezte. Ő pedig nem sietett azt
8 15|            hogy őt meglátogattam. Kérdezte, hogy minek köszönje azt.
9 24| kifejezése arcán. – Ki lehet ő? – kérdezte ezer meg ezer ember egymástól.~