Fezejet

1 2 |          az én ruhámban, hanem a lelkem benn volt a kalitban a leánnyal;
2 3 |      fogok ráismerni! Hisz egész lelkem tele van az ő képével. Én
3 8 | eltakarják. – Ég miattad testem, lelkem. Belerohanok a lángba, mint
4 8 |          tudok rád nézni, hogy a lelkem fel ne háborodjék. Ha gondolnád:
5 13|        És gondolá magában: az én lelkem egy ilyen tájkép.~S valahányszor
6 24|      elvevé tőle a hímzéseket. – Lelkem, a térítvényét én nem tudom
7 24|          Hogyan lehet az?~– Hja, lelkem, ez nagy dolog. Maga még
8 24|   munkásait ne fizesse valaki?~– Lelkem, mamzell, ez pedig így van.