1000-amely | amenn-becsi | becsu-borok | borot-csurg | csusz-elacs | eladj-elosz | elota-ertet | erthe-felja | felje-fogad | fogai-gyasz | gyava-hatar | hatas-hozza | huh-izzad | izzan-kelje | kelle-kifut | kigor-korny | korom-lapba | lapid-letor | letre-megen | meger-megva | megve-muves | muzeu-odale | odalo-orvos | os-prele | preli-rozsa | rubin-szaml | szamo-szivg | szivi-tarta | tarth-tokja | tokos-utana | utani-veszt | veszu-zuzo
Fezejet
2503 13 | képe.~– A hátamra vegyem és eladjam?~– A kép az enyém; értse
2504 15 | világ, hogy nálam minden eladó?~Hát az volna írva homlokomra,
2505 16 | hogy egyetlenegy pruszlikot eladtak volna a szabók a sátorok
2506 13 | Tudja meg, hogy a sírkövét eladtuk egyezer forintért. Aki megvette,
2507 15 | kitűnő szivarok, s nehogy elajándékozzon belőlük vagy egyet, mert
2508 17 | vén huszár ölébe vette az elalélt fuldokló fejét, s tenyerével
2509 17 | rólam a lábát… megvárná, míg elalszom… Tartsa ön ide, sir, azt
2510 23 | volt; sokáig nem tudott elalunni, emennek alá- s feljáró
2511 3 | okvetlenül ébresszen fel.~Az az elalvás pedig nagyon könnyen állott
2512 22 | tudósítani szokott.~– Az önt elámította.~– Nem ámított el. Tessék
2513 16 | asztalra ötven forintot.~Böske elámult. Most már kezdett megijedni
2514 11 | megcsókolhassa, könnyeivel eláraszthassa, s míg a bohóc eléje futott
2515 3 | rajta, mint egy dicsfénytől elárasztott mennyei alak, lépett lépcsőnként
2516 14 | hogy Elemér előtt Ilonkát elárulja. Ez szegény leányt a háztól
2517 24 | ha hozzá szólnak, mert elárulná férfilétét.~A harmadik legokosabb
2518 22 | mosolygást engedett arcának elárulni. Harter észrevette azt:~–
2519 8 | termete, a feszes öltönytől elárult szoborszerű idomai szépnek
2520 14 | fordította bámulatát.~– Hát elárultál volna, kismama? Ejnye, pedig
2521 24 | pedig el nem tagadom, s még elárverezik a kezemről. Vannak rivális
2522 24 | Ilonka magára maradt azon az elátkozott helyén a csatornapartnak,
2523 13 | kértem, arra azt mondta, hogy elázott a tengerben; azután a nevét
2524 3 | műáruson volt ezután a sor az elbámulásra, midőn ahelyett, hogy e
2525 8 | igazi méreg? – kérdé ájtatos elbámulással a hölgy, szemei kerekre
2526 8 | nézve; mert mindazok, kik elbámulnak, elragadtatnak, és mindazok,
2527 3 | javát elkaparintani!~Én csak elbámultam e szóra.~Aztán egész felháborodással
2528 21 | nyeregből; majd most is elbánik vele, csak annak menjen
2529 23 | Azzal kegyetlenül fognak elbánni. Ily dolgokban a kormány
2530 3 | Trivulziónak. – Egy malom! Ezzel elbánunk. A molnár kitűzte a trikolort,
2531 29 | nagyasszonyunknak a nővére. Ezt az elbeszélést a legmagasabb körökben is
2532 14 | mokka és curacao mellett elbeszélgettek mindenféle bolond halandókról.
2533 14 | Mikor felment Lemmingékhez elbeszélni a bankárnak, mi jó tulajdonokat
2534 23 | és sokat beszélt, mindent elbeszélt.~Akkor összehajtotta a levelet,
2535 24 | jótettek emlékeit. Egyfolytában elbeszélte a „Csilla” egész folytatólagos
2536 24 | meglett. Az „én magam” sokat elbír.~Kapott kétannyi munkát,
2537 22 | kapni az illető helyről az elbocsáttatást.~Harter Nándor odament egészen
2538 24 | szemfényvesztés az egész, a közönség elbolondítására. Alkalmasint valamely bohócnak
2539 15 | hol nevetésre derülő, hol elboruló arccal Malvina. – Mért sír
2540 3 | fejemet gallérom közé, s elbújjak a kalapom alá, és csendesen
2541 17 | beállok kopogó szellemnek… Elbújok önnek az asztalfiókjába…
2542 25 | egyetlen ember, ki kezét az elbukottak felé nyújtá, kívánja ezt
2543 14 | nevetett legjobban Lemming úr élcének.~Malvina is segített nevetni.~
2544 11 | vadászni; mert ezek még élcet csinálnak abból, hogy megcsalják
2545 24 | mondom, kegyed valami rossz élcnek veheti, hogy ötszáz forintot
2546 24 | Félek tőle, hogy még elcsábít. Mikor odajött hozzám, egy
2547 18 | az ember, aki a leányok elcsábításán kezdi a dolgot; nem gyújtogat
2548 13 | hogy rászedett hitelezők s elcsábított leányok és férjes asszonyok
2549 16 | valaki meghalt éhen: rögtön elcsapatik, becsukatik. A szerkesztők
2550 3 | felé vigy bennünket, vagy elcsaplak pokolba; megköszönheted,
2551 14 | ha kezem fejére teszem, elcsendesül; ha zsibbadásában megszólítom,
2552 7 | babcuspájz-füstöltoldalas elcsípése miatti per zavarta fel egy
2553 16 | konyhája számára: hogyan lehet eldobált csonthulladékokból és korpából
2554 28 | a virág-időnek, leölnek, eldobnak, meg nem siratnak…”~A bajnok
2555 20 | akármi lesz belőled miatta? Eldobod magad érte, s nekiindulsz
2556 10 | kialudt – szólt Föhnwald, s eldobta az egész szivart. No, de
2557 29 | a kéneső alább-alább. Az eldöntő nap estéjén csak négy fok
2558 13 | nézve az, hogy amíg pere eldől, az pedig elhúzódhatik,
2559 10 | megtámasztotta a szögletbe, az eldőlt, s leesett a porba. Világosi
2560 16 | kifekszik az ajtók elé; eldülöng az utcán, jár csoportostul,
2561 16 | az államot, ahol lehet; eldugni, eltitkolni, eltagadni előle,
2562 2 | ott lefeküdt, és fejét eldugta két tenyere közé; úgy reszketett,
2563 10 | Fölösleges luxus, vagy eldugtak már előre mindent?~– Nem
2564 8 | kérdé Lemming úr.~– Az elébbeni ügyben jövök Harter úrtól.~–
2565 14 | tárgyon, s abbahagyott minden elébbi témát az üldözött lilaszín
2566 28 | szemközt fúj. Minden utcán eléd kerül; hátat nem fordíthatsz
2567 8 | viselete maga a divatos elegancia, s külső modora finom és
2568 6 | lép ki a világ elé, azt az eleganciát mind maga saját kezével
2569 1 | faragványait képező alakok elegánsak; különben a rámának azután
2570 6 | tündéri körösztleányom milyen elegánsul lép ki a világ elé, azt
2571 13 | eddigi magadviseletével igen elégedetlen vagyok.~– Azt én neked megbocsátom.~–
2572 10 | velük eszem; meg kell vele elégedniök. És most hagyjanak nekem
2573 17 | elkárhozott urakat odalenn; úgyis elegen vannak, szűk lehet náluk
2574 14 | kellett ismerni.~Naptól elégetve, portól belepve mind a kettő.
2575 22 | ő hitelezőit szinte úgy elégítette ki százzal ezer helyett;
2576 21 | mégsem tette azt Föhnwald. Elégnek tartá nagy nyersen közbekiáltani:~–
2577 8 | jobban gondját viselném.~– Elégnél tőle, ha te viselnéd.~–
2578 7 | azt felelhesse rá, hogy elégtek a padláson.~A béresgazda
2579 16 | hinni, amit mondott.~Amaz elégületlen körök azonban nem vásároltak
2580 10 | szólt Gierig úr közéjük elegyedve. – Kaptatok már ebédet,
2581 14 | szemtelenség volna, ha még azt is elegzekválnák a gazdámtól, ami nem is
2582 17 | megtréfálni… Tartsa ön a szemem eleibe… Hadd lássam, mit írt?…
2583 16 | volt abban a kiskátéban? Eleitül végig az: hogy aki az adót
2584 18 | kezére homlokát, s elkezdé elejétől végiggondolni azt, amit
2585 8 | tovasuhogó amazon a küszöbön elejté lovaglóostorát. Angyaldy
2586 20 | a leckét.~És közbe-közbe elejtett egy-egy újdonságot ama közbejött
2587 13 | hogy megéljen.~– Hát nem élek-e én?~– Miből?~– Tudom is
2588 8 | azoknak édességét; kezei az „élek-halok” szirmait tépve kérdezik: „
2589 24 | a pénzre. Drága volt az élelem és a házbér.~Pedig oly szűk
2590 16 | retortán ment keresztül az élelemszer, úgy hogy a búzából végre
2591 7 | férficselédek onnan belülről fognak élelmeztetni; mindenkinek eleget kell
2592 21 | része még ott hevert az élelmi tárban. Amint egymásra voltak
2593 21 | éhezőknek még azonfelül is kell élelmiszereket osztani tisztességes kölcsönképpen;
2594 3 | parasztnak, megrakott egy öszvért élelmiszerrel, s azt lehajtotta a piemonti
2595 13 | Uram… Nem tudom, hogyan élem túl?… Egész életem reménye…~
2596 13 | kívánatosnak tart szegény Elemérem gyászemlékére.~Malvina hogyne
2597 26 | közelített fia felé.~Most azután Eleméren volt a sor visszautasító
2598 13 | egy telegram Toulonból, Elemérről.~No, de már ez Harter úrnak
2599 25 | Filosof” története. Később az elemi csapás miatt elpusztult
2600 23 | ürített, mintha tudományos elemzést tartana afölött, hogyan
2601 13 | Vonjunk egy asztalt ide elénk. Húzzuk székeinket közelebb;
2602 13 | utat, a kocsinyom is rég elenyészett róla; befújta azt hamuszürke
2603 23 | vesztegetési vád pedig magában elenyészik.~– Ha a feljegyzettek elismerik,
2604 3 | magam merészen a csapatom élére állva, nekiindultam az ellenséges
2605 13 | felvette a fejét a földről, s elereszté maga előtt; a meglódult
2606 24 | csimpajkozott, úgy sírt, nem akarta elereszteni.~Ilonka nagy nehezen megnyugtatá
2607 11 | lovacskát a kötőfékről, s eleresztik. Visszatalál az a gazdájához
2608 29 | terézvárosi választásnál elért győzelmemet egy miniszter
2609 15 | Harter sehogy sem akarta elérteni, hogy miféle kiadások lehetnek
2610 18 | De hát mi cél van ezzel elérve? – kérdé a leány elbámulva,
2611 24 | oly őszinte az öröm, az elérzékenyülés kifejezése arcán. – Ki lehet
2612 13 | meghatottság kifejezése most már az elérzékenyülésig felmagasztosult arcán, s
2613 26 | számára!~Nemeskeblű ifjú!~Az elérzékenyült apa melodramatikus hangulatban
2614 10 | gazda a megmaradtak számára eleséget. Így segítették ki egymást
2615 2 | s topázragyogású szemei élesen tekintének arcomba; néha
2616 19 | arról az én állítólagos elesésemről. Azt én egyszerűen el akarom
2617 20 | gombja, ahelyett a hegye élesre volt köszörülve.~– Ma valamelyikünk
2618 10 | beköttetni a lovakat. Átadom éléstáram kulcsát, tessék belőle kielégíteni
2619 7 | kisasszony fognak kiadni az éléstárból, és hogy a férficselédek
2620 21 | igazságot, s még a fegyvernek az élét is letörik s ellopják. Én
2621 2 | volt velem baja, amiért ily élet- és közbátorság-veszélyeztető
2622 2 | egy imádott hölgynek az élete mindennap egy negyedóra
2623 20 | angyalképű arcodra, hogy egész életedben ott viseled.~– Azt a bélyeget
2624 9 | mert ez nem tartozik az életéhez.~De hát aki egy elvesztett
2625 20 | órákat adtál nekem, én egész életemmel fizettem érte. Mindenemmé
2626 27 | távolába, veled megyek. Egész életemnek titka te vagy. Most eljöttem
2627 27 | neki, hogy ha kedves előtte életének boldogsága, ha kedves előtte
2628 18 | üres szívet, mely egész életére boldogtalanná teszi.~– Óh,
2629 1 | jótékony és közhasznú egyletek életével, mik emberek és agarak nevelésére,
2630 3 | közelében, csak egy rövid élethalálharc van még közöttünk, hogy
2631 29 | háttérnek, a korszaknak az élethűségéért elvállalom a szavatosságot.~
2632 1 | Valóságos rendszabályokkal bíró, életképes és kifejlődésre méltó klub.~
2633 15 | időpontot jelezni, amelyben életkérdés a „ház”-ra nézve, hogy az
2634 13 | szükségesnek találtatott; a nagy életnagyságú arckép is elkészült, ott
2635 22 | jóakaratának egy ügyvéd életpályájára? Ismerünk jeles készültségű
2636 2 | Hagyja el kegyed e rémes életpályát – az én kedvemért.” A leány
2637 19 | el. Hogyan jöttem megint életre, azt az orvosok megmagyarázták,
2638 14 | embere, nem tartott egyforma életrendet. Mikor utaznia kellett,
2639 9 | városi foglalkozását a mezei élettel fölcserélte.~Ki nem olvasta
2640 20 | nézett le a lábánál heverő élettelen alakra. Annak arca sárga
2641 25 | önrepülésük rohama, hogy élettelenül terültek el rajta.~Ilonka
2642 24 | Csilla” egész folytatólagos élettörténetét onnan kezdve, ahogy a Tisza
2643 14 | mintaképeit, kik teljes életükben mindig diákok maradnak:
2644 Elo| nevezetes emberek, s talán egész életükön át titokban tudják tartani,
2645 12 | íme, porrá lettünk még életünkben. Érezzük, hogy semmik vagyunk,
2646 3 | eleget szőtt keresztül a sors életutainkon; egyik-másik szemlélő játszott
2647 25 | legyezőjét, hogy oda ne lásson ez életveszélyes mutatványra, s csak a közönség
2648 Elo| megbirkózzam, emezeket kielégítsem: elévethetném mindazt, amit emlékezetem
2649 11 | magyarázat után a bohóc elfakadt sírva, elhajítá csörgősipkáját,
2650 14 | az ölemben hoztam, mikor elfáradt.~Azzal letette magát egy
2651 13 | bizony nem leszek soha. Elfásulva minden iránt, ami szép,
2652 25 | felé nyújtá, kívánja ezt az elfeledését az otthoni gyásznak…Maga
2653 2 | erőt vettek kedélyemen. Elfeledtem, hogy legelőbb is önmagamnak
2654 20 | amit ön előttem mondott. Elfelejtem. Bocsásson innen.~– Ah,
2655 28 | inkább öli itallal, amitől elfelejti, hogy kicsoda; el a múltat,
2656 12 | amit elvesztettünk, s majd elfelejtjük, amit szenvedtünk. – Hát
2657 8 | róna; sűrűn beszórva messze elfénylő fehér házakkal, berajzolva
2658 24 | jött jövedelem, s aztán elfér az egy háztartásnál. Nekünk
2659 3 | teszi, ha valami híres nevet elfog a maga számára. Önnek olyan
2660 26 | hívnak. Becsületes név lesz. Elfogad-e ön így vejének?~Világosiné
2661 14 | mélyebben elpirult. Alamizsna elfogadáshoz nem volt szoktatva az arca.~–
2662 2 | előlem őrizze.~Most már elfogadhatta látogatásom mindennap. Igaz,
2663 14 | elfeledte a kéznyújtást elfogadni. Talán észre sem vette azt.
2664 16 | nekünk köszönést nem szabad elfogadnunk. A nevemet ki ne tegyék,
2665 15 | majd elvégzem én. Lemming elfogadószobája szomszédos Malvina lakosztályával.
2666 14 | átment lakosztályából neje elfogadótermébe.~– Megbocsát, kisasszony,
2667 24 | szívek szokták tartogatni elfogadott jótettek emlékeit. Egyfolytában
2668 13 | költségvetéseket csinálni. Elfogadta az irónt és tárcát, s sajátkezűleg
2669 13 | Azonban egy szóra mégis elfogadtatik.~Malvina valóban teljes
2670 15 | Természetesen annak az ajánlata lesz elfogadva, aki legelőnyösebb föltételek
2671 21 | látogatótól.~– Nekem tetszik önt elfogatnom azért, hogy ilyen lisztet
2672 22 | abban az állásban, melyet én elfoglalok, csak olyan könnyedén lehet
2673 15 | ellenfél vítőre gyöngéjét elfogni s a parádból a döfésbe átmenni;
2674 13 | bérkocsist, akit előtalált, elfogta, s parancsolta neki, hogy
2675 14 | eddigi tekintetekre.~– Ah, elfogtalak tehát valahára, te kis szökevény
2676 1 | mentül több büntetéskávét elfogyasztani.~Most azonban egy kevésbé
2677 6 | ha egy csésze fagylaltját elfogyasztotta. De hát mármost mit szóltok
2678 9 | állatok; végre a tócsák is elfogytak; az egész folyam medre olyan
2679 13 | Utoljára pedig nem is bírja már elfojtani a szép hölgy érzelmeit,
2680 18 | sivatagban, elővették az elfojtott keservek. Minthogy szeretni
2681 20 | lát, nevet tudjon adni.~Elfordítá mélyen elpirult arcát e
2682 14 | Ön engem megölt.~Ilonka elfordult tőle, s lelkéből kívánta
2683 22 | alattvaló, ez a senki, és elfújja őt egy leheletével, mint
2684 26 | beszélek.~Harter Nándor melle elfulladt a névtelen dühtől, szégyentől
2685 8 | Tihamér nem választotta az elfutást. Szemei kibírták egy nő
2686 27 | karom között, mint tőlem elfuthass. Hallgasd meg, amit mondok!
2687 14 | szólnék hozzá, ha egyszer elfutna előlem, mikor találkozunk,
2688 27 | vagyok én ittas! Ne akarj elfutni tőlem! Hamarább kettétörik
2689 21 | felnyílt pilláik alatt, arcát elfutotta a vér, haja ziláltan csapzott
2690 8 | ezentúl vagy imádsz, vagy elfutsz tőlem, ha meglátsz! Mert
2691 25 | megmeredve állt ott, nem tudta elgondolni, mi lehet ez.~Ilonka szomorúan
2692 25 | elfeledni. Vagy elsiratni, vagy elgyűlölni…~…Csak már vége volna e
2693 24 | többiek, míg lélekzetem elhagy.~– No, az volna csak még
2694 9 | pusztulás fokozatát; az elhagyatottság, a reménytelenség szörnyű
2695 22 | egy ideig Pest sorompóit elhagyni, mert jelenlétére szükség
2696 3 | mondhassam: „Asszonyom, én elhagytam hazát, hitet, boldogságot,
2697 15 | ketten úgy megijedtek, hogy elhajigálták vítőreiket.~A kékruhás egyszerre
2698 11 | a bohóc elfakadt sírva, elhajítá csörgősipkáját, felrohant
2699 25 | nézett bérkocsi után; sebesen elhaladt mellette, anélkül hogy feléje
2700 19 | s a végrendelet átadását elhalasztottam.~– No, azt nagyon okosan
2701 14 | szakállú úr azt mondta, hogy elhallgassak, mert mindjárt pofon vág! „
2702 12 | Olyan rémidéző volt ez elhallgatás. A két hölgy nem mert megmozdulni
2703 12 | lecsüggeszté mellére, s szörnyen elhallgatott.~Olyan rémidéző volt ez
2704 17 | lélegzetvétel még arra való, amit elhallgattam eddig! Hurráh, te szent
2705 26 | táncosnők, jó volna egy percre elhallgattatni a zenét, félbehagyni a keringést
2706 6 | kért, hogy ne nehezteljek, elhalmozott dicséretekkel; azt mondá,
2707 10 | azt mutassa meg; ha nincs, elhálok a folyosón. Barmait se verje
2708 15 | kirántani a vízből, vagy egy elhalt írónak a temetési költségeit
2709 1 | árát.~A klub tagjai régen elhaltak, s helyeiket nem pótolta
2710 28 | fejébe nyomva; öltözete elhanyagolt, járása tántorgó és szaggatott.~
2711 26 | ön meg magának!…~Harter elharapta egy percre haragját; ez
2712 18 | Az első ostromot könnyen elhárítá Ilonka. Odamutatott kedélybeteg
2713 20 | keblét. Ezúttal nem bírta azt elhárítani. Vére elhagyta arcát, egészen
2714 15 | Azután ugyanazon döfések elhárításaira tanítá a pirosruhást, hogyan
2715 21 | el a parasztoktul. Azok elhasználták volna vetőmagnak.~– Ön azt
2716 13 | mutatja, hogy mire lett elhasználva a tetőzet.~Az udvarból lement
2717 23 | hogy Harter úr ily hirtelen elhatározá magát a leköszönésre. No,
2718 3 | Olaszországban; annálfogva elhatározám magamban, hogy mihelyt hatvannégy
2719 23 | Ide nem kell, csak egy elhatározás. Két napi határidő, s a
2720 23 | közbeszólását saját jövendő elhatározására volt hajlandó magyarázni. –
2721 26 | melyben kinyilatkoztattam elhatározásomat, hogy Világosi Ilonkát nőül
2722 26 | nem adta helyeslését ez elhatározásomhoz. Én mindamellett is megkértem
2723 10 | magaviselete engem olyan elhatározásra bírt, amit soha sem tettem
2724 18 | tagadhatatlanul igen nemes szívű elhatározást feltételez.~Azt még Bélteky
2725 8 | hordok magammal, és igen elhatározott ember vagyok.~– Mérget?
2726 15 | igyekezett végigböjtölni.~Elhatároztaték legnagyobb irányadó körökben,
2727 27 | melyben tíz darab göngy volt elhelyezve, mindegyik ötszáz arannyal.~
2728 10 | kedvetekre tegyetek! Most élhetitek világotokat: És aztán, azt
2729 18 | férjemnek, hogy szeretem. Elhidegültem iránta, s megfagyasztottam
2730 6 | is besározná; pedig, mint elhihetjük, novemberben ezen utcán
2731 14 | bolond leszek, hogy mindent elhiszek neki, amit mond. „Hallod-e,
2732 17 | alkörmössel írt, s jobban elhiszik.~S íratott saját vérével
2733 18 | magát is mindig csalja. Elhitet magával valamit, s aztán
2734 24 | biztatta magát, hogy másnap elhitette Ilonkával, hogy már nem
2735 2 | vadállattal hasonlítani össze!~Elhitettem magammal, hogy ez az egész
2736 14 | úr egy idő óta többször elhítta magához ebédre Elemér úrfit.
2737 18 | s aztán megbánja, hogy elhitte magának. Teszi magát hazafinak,
2738 15 | körben. És ha nagyságod elhozná magával a kedves Angyaldyt,
2739 13 | pihenni az, amit magával elhozott belül.~Az a szomorú pusztai
2740 16 | szolgálatomból megtakarítottam, elhoztam: add át neki!”~És azzal
2741 13 | eléje küldött Angyaldy, s elhozza hazáig. Elemér úrfi táviratozott
2742 14 | volt a szégyentől. Felvette elhullatott kalapját, s rekedtes hangon
2743 7 | amik állítólag mételyben elhullottak; csak hogy azt felelhesse
2744 13 | vártunk volna önre, szépen elhűltek volna az ételek. Ugyan hol
2745 13 | mindent megtettek, ami az elhunyt lelki nyugalmára szükségesnek
2746 13 | amíg pere eldől, az pedig elhúzódhatik, mert apja hatalmas ember,
2747 10 | hiteles börzetudósításokkal eligazított egy legújabb keletű hírlapból,
2748 3 | arcomat a tegnapi koromtól, elijedtem magamtól; hajam fél fele
2749 14 | mindig a boldog bursikóz-kort élik. Keresik a szerelemben a
2750 16 | tartogatott.~Urak és úrhölgyek elindultak végigkoldulni a városokat
2751 20 | keletkező zivatart, mikor elindultál?~– Csak téged láttalak.~–
2752 Elo| dolgokban); másik meg annak elintézése, hogy miféle kormánybiztosok
2753 19 | voltak egymással, azt majd elintézi az ügyvédem.~– Tehát olyan
2754 6 | Minden úgy van jól, ahogy te elintézted. Én nyugodtan megyek veled
2755 23 | Hanem abban az esetben az én elismerésem rögtön adóslevéllé fog válni,
2756 8 | telítve a tömérdek hírlapi elismerést, ami mindezzel együtt jár.~
2757 1 | alakulnak, s naponkint meleg elismerésünkkel találkoznak.~Társadalmi
2758 2 | magam tapasztalom.~– Tehát elismeri, hogy veszedelmes?~– Önre
2759 7 | nekik egy esztendő, hogy elismerjék, hogy ez a világon a legnagyobb
2760 2 | bennem? Azt nem akartam elismerni, hogy volt oka a kétkedésre.
2761 3 | drámabírálók egyike.~– Legalább elismerő oklevélre érdemes! – szólt
2762 7 | embereknél, hogy ő már előre elismerte e stúdium nehézségeit, s
2763 1 | hogy legnagyobb bolondnak elismertesse magát, az utolsó nap tizenkettedik
2764 2 | majd félrefordítá fejét, elismerve, hogy le van győzve; azután,
2765 27 | peres állampapírok.~Fia elismervényére kiadták azokat rögtön, s
2766 24 | zavar van; hanem adok róla elismervényt, hogy átvettem.~– Az is
2767 10 | undornak, mely helyzetét elítéli; a nemes emberi jószívűségnek,
2768 8 | szobát maga kitakarít; ebédre eljár félórányira a hegyi vendéglőbe,
2769 6 | hanem az igen következetes eljárás önnek a papájától, hogy
2770 8 | egyenlő korrektséggel tudott eljárni. A pénznem, melyben egy
2771 18 | időkben, mikor még oda is eljártak; sőt ismerve Ilonkának a
2772 7 | elüldögélt a konyhaajtóban, s eljátszogatott magában egy falóval meg
2773 11 | forogni.~– Akkor hát minek éljek én tovább és a gyermekeim?
2774 18 | holnap reggel tizenegy órakor eljő, és ünnepélyesen megkéri
2775 18 | az ember holnap nem fog eljönni, hogy kezemet megkérje.
2776 14 | Hát amint tensuramék eljöttek hazulról, negyednapra odajön
2777 27 | életemnek titka te vagy. Most eljöttem hazámból, s új pályát kerestem
2778 13 | úthosszant hangoztattak. Vajjon eljutnak-e Dunántúlra?~Szemközt jövő
2779 23 | Nála is voltam. Mindenüvé eljutottam, ahová kellett. Még Lemminggel
2780 26 | csipkés mantilláját rátakarta, elkábulhatott bele.~– Igazán, olyan hideg
2781 3 | orrunk elől a zsákmány javát elkaparintani!~Én csak elbámultam e szóra.~
2782 10 | hátha Föhnwald egyszer csak elkapja a kardot, s karmenádlit
2783 24 | meg nem engedi; a kalapot elkapkodják egymástól, utoljára is a
2784 15 | is a magyar elől akarják elkapni a koncot! A mi kereskedelmünk
2785 13 | a mély gödörből. A szél elkapta azt, mint a hamut. Ölnyire
2786 10 | kiálta a tiszt haragosan elkapva kezét a kézszorítás elől –
2787 17 | szenteket odafenn, sem az elkárhozott urakat odalenn; úgyis elegen
2788 15 | hivatalnoknak, ki a rábízott pénzt elkártyázta, a becsületét kirántani
2789 12 | tárgykeresetlen üres tekintetükkel. Az elkékült ajk felnyílt, mint az álmodóé,
2790 14 | az írásán, a tenyeremmel elkentem az egész papiroson, s amint
2791 13 | gyöngeségünkkel, amivel mi önt elkényeztetjük. Ez szégyenteljes pálya,
2792 17 | volt még, de sápadt arcának elkényszeredett vonásai azon vének közé
2793 25 | szerettem őt.~Világosiné elképedve hallá e vallomást, s bánatosan
2794 14 | finom külsővel járni: akkor elképzelheti mindenki, mennyit nélkülözhet
2795 18 | ahogy ön azt leányésszel elképzeli. „Nem megyek férjhez, inkább
2796 14 | megcsókolgatá kezecskéit, s úgy elkérdezgeté tőle, hogy el van-e fáradva.
2797 7 | sem kellett volna végképp elkergetni.~– Ne félj, apám – ellátom
2798 13 | okvetlenül pénz kell, ezt az apja elkergette, s ha ő ott marad, az ő
2799 13 | lávafolyadék.~Azután talált egy kis elkerített helyet, fűzvesszőkkel körülsövényezve,
2800 14 | hogy ha futni akarna előle, elkeríthesse.~A megriasztott lyányka
2801 21 | élhet. S megadta magát az elkerülhetetlennek. Kijelenté, hogy kész menni,
2802 14 | megszöktünk?~– No, csak ne tessék elkeseredni! Megcsináltam én a szatiszfakciót
2803 13 | szépen eljött!~– Egy kicsit elkéstem.~– Szép kicsi! Ha a tegnapi
2804 6 | tánchoz való ruhámat kell elkészítenem; magam vagyok a szobaleányom,
2805 25 | az ő fehér koszorúcskáját elkészíteni…~Pedig végig kellett az
2806 24 | Az is meglesz. Szombaton elkészül a fogadott munkával, s akkor
2807 19 | ment ismét vissza. Malvina elkészülhetett a látására, nem úgy, mint
2808 16 | lekantározom a pegazust, s elkezdem azt vezetni fékénél fogva
2809 7 | mondanék vele semmi újságot, ha elkezdeném felsorolni, hogy a kiköltözött
2810 7 | asszonyával már korán reggel elkezdhette a veszekedést, s este is
2811 14 | tollat, tentát, papirost, s elkezdi ám írogatni, hogy hány tükör,
2812 2 | majmokkal játszottam, amíg elkezdődik. Minő tökéletes lehetne
2813 2 | mindenütt utána járok, aki őt elkísérem Edinburgból Madridba, onnan
2814 2 | előadáson, ha hó esett, ha eső. Elkísértem a menazsériát egyik városból
2815 11 | melyiket akarja uraságod elkobozni?~– Semmi szó sincs a gyerekről.
2816 20 | egy kis barátságos szupé elköltésével, de nem fogadta el; még
2817 15 | megtudják, hogy ez az asszony elköltötte a jótékony célra adott összegeket,
2818 13 | Biz a magáén! Pompás volt. Elköltöttünk rá ezer forintot.~– Tyhű!
2819 10 | egy mákszemnyi pimaszságot elkövet a háziak ellen, olyan ötven
2820 2 | kalitja vasveretes oldalain elkövetett – midőn megtudta, hogy csak
2821 21 | elismerem, hogy itt nagy bűn van elkövetve; nem tagadom, hogy nekem
2822 15 | Malvina arca egyszerre elkomolyult erre a szóra. Az a tekintet,
2823 14 | szólt Elemér, és sietett elkotródni.~Eltávozása után kitört
2824 17 | azt a levelet már bátran elküldhetjük – szólt az egyik orvos az
2825 24 | Itt a szállás címe. Ha elküldi ön holnap hozzám a kisleányát,
2826 24 | kötélen dolgozik), azt majd elküldöm kegyedért, s előadás után
2827 14 | ház betegének kényelmesebb ellátásáról gondoskodni, a házbért félretenni.
2828 19 | érette küzdött?~– Holtig való ellátást kaptam.~– Az szép! Mennyi
2829 8 | egy napon déli 12 órakor ellátogatott Lemmingné asszonysághoz.~
2830 7 | elkergetni.~– Ne félj, apám – ellátom én a konyhát magam. Nem
2831 10 | megbecsülhetlen képességű orr! Ellátva a dohánymegszaglás tudományától
2832 7 | szolgálattevő segédkezek nélkül ellehetne, milyen sokáig élne a világon!~
2833 21 | Konyec urat csak a merész ellenállás mentheté meg, ha megmentheté
2834 14 | gyilkos módra szorongatta ellenállhatlan támadásaival, s elvégre
2835 16 | Két testvér és egy bátya. Ellenben neked is szabadságodban
2836 18 | előtt összefutottak a betűk.~Ellenezte, de Ilonka kivette a levelet
2837 29 | És akik erősen politikai ellenfeleimnek vallották magukat, még azzal
2838 2 | napig küzdöttem legmakacsabb ellenfelemmel: tulajdon magammal; – ő
2839 20 | felkapta azt, s azt mondá ellenfelének~– Most már én öllek meg „
2840 15 | és azután ismét ide, az ellenfélhez, míg végre a közöny nyugalmában
2841 10 | után ítélsz, ha a nevelés ellenkezővé nem idomított volna.” –
2842 29 | történetekbe: ezt az én ellenlábasaim rögtön az index prohibitorum
2843 10 | embernek mind a két kezét ellenőrizhesse, s sohase lehessen tudni,
2844 26 | Malvinával; legfeljebb afölött ellenőrködhetett, hogy a társalgás tárgya
2845 21 | nekem sem elöljáróm, sem ellenőröm. Ha panasza van ellenem,
2846 9 | állatnak. Még a kocsist is ellenőrzé, mert ha elfelejtett neki
2847 3 | megkétszereződik, míg végre az ellenségé fölé kerül.~Vettem mindegyiknek
2848 20 | akarsz lenni, annál inkább ellenséged! De az sem igaz! Nő vagy,
2849 1 | egymással, anélkül hogy ellenségek lennének, s a vonzódás és
2850 10 | itthon volnátok, mintha ellenségnél volnátok. Héj, nagy kópék!
2851 3 | felöltöztettem valamennyit.~Ellenségre, az igaz, hogy ez idő alatt
2852 3 | megy az ember, fölteszi az ellenségről, hogy az mindezekhez nem
2853 21 | csak a csatatéren szedné az ellenségtől.~– Tessék, uram. Vegye ön
2854 10 | mind szétosztva hasonló ellenségverési hadműveletre.~A vértes kapitányban
2855 21 | ellen szokás. Én erővel is ellenszegülök.~És aközben zavart tekintete
2856 21 | bort ivott, dühös volt, ellenszegült; amiből aztán az lett, hogy
2857 27 | üresen hever már.~De a bornak ellentétes hatása van mindkettőre;
2858 2 | szavait, s nem védhette magát ellenük. Atyja tragikus halála után
2859 16 | a székünk, és lehetetlen ellenünk valamit tenni, mert mi nem
2860 3 | azután nem is tett semmi ellenvetést, hanem engedelmesen megadta
2861 29 | adakozóknak. Almássy Pál, az ellenzék ismert vezére odajött a
2862 15 | benne felejtettek valami ellenzéki lapban.~Tehát Harternek,
2863 8 | mikor már erdőt, völgyet ellepett az esti köd.~Csak azután
2864 17 | világszabadság!~Erre csakugyan úgy ellepte száját a vér, hogy nem kiálthatott
2865 3 | felcsapó sudarával messzire ellövi az égő cipruskévét! Ezek
2866 21 | fegyvernek az élét is letörik s ellopják. Én rablókat hajhászni küldettem!
2867 22 | nézve kedvező, rám nézve elmarasztaló ítéletet kapott?~– Valóban
2868 14 | Volt útlevele a külföldre, elmehetett a világba, amerre akart.
2869 24 | megítélni; van abban valami elmélkedésre méltó, minő tökélyre képes
2870 7 | látta, hogy ha már a többiek elmenekültek a csatatérről, neki sem
2871 24 | megzavarodott leányra bízva, hogy elmenjen-e, vagy további mulatságul
2872 2 | megfosztottam az intézetet.~Ahhoz elmentem magam, hogy egyezzünk ki.
2873 15 | vesztegetésen kezdik.~Este elmentünk Angyaldyval Lemmingékhez.
2874 1 | hullott, az bizonyosan számos élményekről tud beszélni, miket az állambörtönök
2875 15 | meg őket.~Erre szörnyen elmeresztette a szemeit.~– De tessék megpróbálni,
2876 21 | adó fejében, mert az egy elmerült hajó szállítmánya mind.
2877 14 | amint egy iratban mélyen elmerülve igazgatott irónnal valamit.~
2878 Elo| szerelem sok bolondot eszközöl.~Elmesélhetném a „megfordított évszakok”
2879 14 | érteni azokat, amiket előtte elmondanak, amik előtte történnek.
2880 19 | kelljen minden embernek elmondanom, hogyan volt, és hogyan
2881 13 | leend előadni. Majd holnap elmondatja magának a nejével, de most
2882 14 | félnie. Mert ha anyjának elmondotta volna, az majd tudatta volna
2883 3 | az holtig ott marad.~Én elmondtam ismerős barátaim előtt szándékomat.
2884 7 | fogja a szennyes tányérokat elmosogatni: ő már régen át is esett
2885 8 | szavakat mondani, miken elmosolyodol; kísérnek, karjukat nyújtják,
2886 19 | meglehet – szólt Elemér elmosolyodva. Neki is volt egyszer ilyen
2887 10 | Próbáljon valaki innen elmozdítani!~– Föhnwald úr! Én önt lelövetem!~–
2888 22 | halálnak jönni, hogy engem elmozdítson az ajtóbul; jöhet arra egy
2889 6 | volt; csekély esemény ez. Elmúlása nem fog űrt hagyni sem a
2890 24 | erőművészi alakokkal, majd elmulatja vele magát.~A kis néma nagyon
2891 6 | veendi számba?~Azok jönnek és elmúlnak. Erősen vagy gyáván viselik
2892 18 | szívgörcsökről: azok egészen elmúltak nála. Hanem bálrendezői
2893 15 | amivel más itt termő bajok elmúltát igyekezett végigböjtölni.~
2894 7 | ellehetne, milyen sokáig élne a világon!~Isteni eszme
2895 25 | túlvilágról is visszakergetett; se élnem, se halnom nem szabad, nem
2896 3 | A tűz és füst egyszerre elnémítá halálkiáltásukat. A malom
2897 20 | vágyakat árul el, az ajk, mely elnémul ajkam alatt, mind azt mondja,
2898 9 | magunkat a jövő héttel; utóbb elnémult politika és szerelem; nem
2899 2 | tekintének arcomba; néha órákig elnézegettük így egymást, s bizonyosan
2900 8 | Milyen gyönyör egy nőt elnézni, akinek kedvese barna kenyere
2901 8 | Angyaldy úr olyan szépen elnézte, hogy siet azt feladni a
2902 13 | magának dolgozik. Nincs elnök főispánja, akinek gráciája
2903 1 | bolondja, a szerelembolond elnökkel esténkint gyűléseket tartottak,
2904 16 | mindig lejjebb, míg végképp elnyeli.~Óh, ebbe a hínárba de sokan
2905 7 | zivatar, mely restellte elnyelni a hajótörötteket. Szemenszedett
2906 15 | mérő vetőmag kiállításának elnyeréséért.~– De hát minek oda a pénz?
2907 13 | létrejöhetne. A leányt ismered. Elnyerheted.~– Papa! Te csakugyan ternót
2908 15 | kétségtelen, hogy ők fogják elnyerni a megbízást az egymillió
2909 6 | valamennyi férfigyerek elől elnyerte a jutalmat; az ember azt
2910 13 | sincs!~A kocsiban aztán elnyomta az álom, csak akkor ébredt
2911 24 | valami igazi parasztló, s elnyújtva mind a négy lábát, odafekteti
2912 10 | hanem az a hibája volt, hogy elő- és utóhad nélkül jelent
2913 22 | Harter folytatta oktató előadását a tapasztalatlan ifjú ügyvédhez.
2914 25 | erre a bámuló világ.~Az előadásnak e balesettel vége szakadt;
2915 11 | huszonkettőt, ahonnan az előadásomat nézte, s akkor aztán kvitteljünk! –
2916 13 | most a harmadik százast is előadatnám vele. Így érje be holnapig
2917 16 | názárénus is tud olvasni, s előadja az eldugott pénzét, ha szüksége
2918 7 | egyúttal a magyarázatát is előadó e jelenetnek; odamutatván
2919 14 | legokosabb lesz, ha a kulcsokat előadod, ha nálad hagyták, mert
2920 1 | afölött, hogy a belépni kívánó előadott érdemei után, miket akár
2921 15 | az ötven aranyat.~Malvina előadta az aláírási ívet, Harter
2922 10 | pénztáskájában voltak, akkor előállt Konyec úr, ki eddig főnöke
2923 7 | megélhetéshez szükséges, mert az előbbi bérlő még csak egy forgácsot
2924 10 | benne valami hiba. Most ő is előbbre került, s elővett valamit,
2925 3 | meztelen bőrre az ő nevének előbetűjét a királyi koronával; az
2926 8 | az előadás után a színház előcsarnokában maradt, részt venni azon
2927 13 | is meg nem győződik, hogy elodázhatlan kötelesség a megmozdulás;
2928 22 | helyet megtartani, melyre előde emelé. Vannak nélkülözhetetlen
2929 24 | megfeledkezett a férgekről, miknek elődei életet adtak; s vágya jött
2930 14 | fiú maga kegyelemkenyéren élődik; egy könnyelmű, semmihez
2931 25 | úgy hallottam, hogy sokáig élődtek a fővárosban, hol a leány
2932 2 | tudtam hirtelen mit felelni. Előéletemet tekintve, aligha igazoltnak
2933 21 | venni. S ha akad itt-ott elöljáró, aki azt hiszi, hogy neki
2934 10 | bocsássa. Ez a parancs, amit ön elöljárójától kapott.~– Azt teljesítem
2935 21 | hetykén. – Ön nekem sem elöljáróm, sem ellenőröm. Ha panasza
2936 10 | ennek a lovaskapitánynak elöljárósága, s az őt ex offo vissza
2937 21 | kapnak.~Egy szép napon a maga elöljáróságától azt a parancsot kapta Föhnwald,
2938 21 | helyett, csak lesz esze az elöljáróságnak, hogy szépszerével lecsendesíti;
2939 23 | tiszta papiros maradt ott.~Elölrül hátra lapozta: nem talált
2940 3 | tőlem, mikor felkötöttek. Előérzetem sugallta, hogy egyszerű
2941 7 | a Mezőgazdaság könyvét, előfizetett a szaklapokra, könyv nélkül
2942 11 | hozzákötötték azt Gierig úr előfogatához.~Gierig úr végezte e helyen
2943 10 | a biztos és a csendőrök előfogatait sietteté továbbmozdulásra.
2944 23 | Utóbbi időben többször előfordult ez nála. Azt beszélték róla,
2945 13 | olyast, aminek jó legyen élőhangot adni.~Végre Elemér törte
2946 10 | hogy kimehetnek; azután előhozatta Konyec úrral az okmányokat,
2947 15 | tárgyat, amiért idejöttem, előhozhatnám.~Ennek a bánatos arcnak
2948 14 | Azokat is egyenkint mind előhúzgálták. Szégyen, gyalázat! Nekem
2949 27 | villanyos ütést, amit ez a név előidézett.~– Ah! Valóban? – kérdé
2950 Elo| Melyik volt a nagyobb bolond?~Előidézhetném azt a János királyt, akinek
2951 11 | tekintélyét fönntartani. Hintaja előjárt: a csendőröknek parancsot
2952 24 | következik a fő tréfa. A pincér előjön egy nagy fekete táblával,
2953 20 | nekünk, gyöngéknek a mi előjogunk. Bélteky pedig igen jó ember,
2954 13 | tréfát mindenből! Az az élők fájdalmának nagyságát fejezi
2955 25 | futottak ki a nézőtérről; az előkelőbbek ájuldoztak, a lovar-személyzet
2956 10 | elverte éhét. Végül inasától előkérte a kulacsot, nagyot húzott
2957 28 | tudna.) Végre nagy nehezen előkerül; akkor aztán nem szükség
2958 18 | várostromlók, hogy nem mutatták előkészületeiket; rejtekben ástak a várfalak
2959 6 | Azért, hogy megtudja előkészületeinkből, vajon véglegesen lemondtál-e
2960 6 | az eső; a mai táncvigalom előkészületeiről beszéltek. Ha valamiért
2961 23 | méltóságodnak, hogy Lemmingné minden előkészületet megtesz hozzá, hogy amint
2962 7 | volt támasztva. Azért csak eloldalgott az udvarról: félszemmel
2963 11 | jó messze elmentek, akkor eloldják a lovacskát a kötőfékről,
2964 8 | Ah, nézd csak, lovam féke eloldózott, még eltévelyedik a paripám,
2965 26 | fagyni; annálfogva semminemű előlegek magyarországi földbirtokok
2966 8 | végrehajtsa.~– Azonban ezt mégis előlegesen tudatnunk kell az illetőkkel,
2967 7 | jó szerencse, hogy idején eloltották mindig.~Azután jön a kisbéres.
2968 7 | cselédházakba, hogy a tüzet eloltották-e a tűzhelyeken? Otthon van-e
2969 14 | régi ismerőseit, úgy rejti előlük arcát, úgy fordítja félre
2970 3 | A népség mind elszaladt előlünk az erdőbe, a pap is; olyan
2971 18 | Nem volt ereje a levelet elolvasni, úgy reszkettek a kezei.
2972 29 | egyszer valaki az elejét elolvassa valami munkámnak, erős a
2973 29 | Amilyenekért engem összeszidnak; de elolvassák. S azután, ha egyszer valaki
2974 22 | tehetségek mellett fényes előmenetelt biztosítnak maguknak. Ez
2975 8 | új jogcímen nagysádnak is előmutassák.~Lemmingné egy szót sem
2976 17 | volt a neve valami pogány előnévvel. Átkozott merész katona
2977 20 | holdasoknak adatott meg a kínzó előny, hogy a jövendőket megsejtsék?
2978 8 | financier-nek véghetetlen előnye van egy másfajta közönséges
2979 13 | És igyekezett helyzete előnyeit telhetőleg felhasználni.~–
2980 10 | ragyogott egymásra.~Konyec úr előragadta kebléből a nagy levelet,
2981 20 | rábámult merően, s félreveté előrecsúszott fürteit.~– Hogy gondolsz
2982 13 | magát, hogy hozzáfog az előreesegetéshez, amit más lónál ügetésnek
2983 25 | napon, amikor a közönség előreláthatólag lefoglal minden helyet.~
2984 28 | nagy tudomány. A kis ember előrelép, s aztán a nagy embert úgy
2985 14 | Aztán semmiért. Egy kis előrelépés, hátralépés, karmozdulatok
2986 15 | melle felé, egy hirteleni előrelépéssel megkapta Malvina jobb kezének
2987 20 | már otrombaság… – S azzal előrelépett az ajtó felé; a hegyes vítőrt,
2988 15 | passade-ot tett a bal lábával előrelépve, s míg bal kezével ellenfele
2989 6 | árvalányhajas süvegét, s előrelógó fejel ment vissza azon az
2990 3 | emlékeim közé.~Eszerint akár előremegyek, akár hátramegyek, egy a
2991 13 | mint a másik.~Keserves előremenetel volt ez, pedig a fuvaros
2992 Elo| azok-e, akik a példával előrementek, vagy azok, akik őket követték.~
2993 3 | puskázás közben folyvást előrenyomultunk, csak öt perc kelle még,
2994 13 | lábát, mire a szekér is előrezördült, s megtaszítá a másik lovat,
2995 10 | százados követte.~Gierig úr is elősietett eddigi duzzogási odújából.~
2996 1 | hol helyes, hol visszás előszámlálásával. Mind a tizenhárman meghallgatták
2997 14 | kisasszony fehérneműit sorba előszedegetni, számba venni. Mikor azokra
2998 14 | után. Akkor aztán egyenként előszedegettek mindent: felsőruhákat, alsóruhákat,
2999 25 | kötélen, s míg végigment az előszín előtt, figyelmezteté magára
3000 24 | jó hely volt választva az előszínben, mely a fövénykör és a színpadi
3001 Elo| Előszó~Micsoda cím ez már? – fogja
3002 8 | asszonyságot kikísérte az előszobáig, még az ablakba állt, s
3003 23 | míg én visszatérek. Tartsa előszobája ajtaját zárva. Ha azalatt,
3004 3 | része folytonosan négyfelé elosztható. Ebből én saját hadműveleti
|