1000-amely | amenn-becsi | becsu-borok | borot-csurg | csusz-elacs | eladj-elosz | elota-ertet | erthe-felja | felje-fogad | fogai-gyasz | gyava-hatar | hatas-hozza | huh-izzad | izzan-kelje | kelle-kifut | kigor-korny | korom-lapba | lapid-letor | letre-megen | meger-megva | megve-muves | muzeu-odale | odalo-orvos | os-prele | preli-rozsa | rubin-szaml | szamo-szivg | szivi-tarta | tarth-tokja | tokos-utana | utani-veszt | veszu-zuzo
Fezejet
6051 14 | még az ellenkező pólusom! Hüh, teringette, ha a jobb kezemmel
6052 8 | kezdte az üzletet, hogy három hüvelykkel alul maradt a legalsó katonamértéken,
6053 14 | olyan „tercet” kapott a hüvelykujja körmére, hogy minden támadási
6054 10 | belevágott a beszédbe:~– Húgám! Ez a két úr nagyon éhes.
6055 18 | első kézből hordja számára Hugo Victor és Charles Dickens
6056 14 | neki, amit mond. „Hallod-e, húgom, a földesúr a bérlet felől
6057 11 | elkezd kiabálni bomlottul:~„Hujja hó! Gyün a pojáca! Hoppsza,
6058 21 | félreérthető ne legyen.~Azt a hujjahót kellett volna hallani, amit
6059 23 | állani, ki kegyének alamizsna hulladékáért is hálálkodik, s még csak
6060 16 | a szeszgyárak mosléka, hulladékok, mik undort gerjesztenek;
6061 24 | sokaság tódult az öngyilkos hullája után megtudni: mi lesz hát
6062 9 | járt egyéb, csak keselyű, a hullák vendége.~Az ég pedig kérlelhetlen
6063 7 | összecsapván feje fölött az esővíz hullámai.~Az a valaki pedig nem volt
6064 14 | összeszorítá finom ajkait, s mint hullámhányta hajó kormányosa, csak a
6065 13 | izzott előtte, el-elveszve a hullámjátszó délibáb tengerében, mely
6066 8 | polipnak csapozva, hableánynak hullámozva, ma veresre festve, holnap
6067 3 | az égő cipruskévét! Ezek hullanak onnan a magasból alá az
6068 Elo| ezüstkoporsóba teteté a hullát, és mindig magával hordozá
6069 21 | megnyitotta, hogy megszelídülve hulljanak bele, mint a vak pipiskék,
6070 18 | körülöttem, szívemben: hűlt porod odakint a hideg földben…”~
6071 17 | lelkészt, sir?~Az ifjú régi humoránál volt ismét.~– Köszönöm,
6072 24 | kegyed kis pónija különb humorista, mint én magam; és ami legjobban
6073 2 | dorgálása bírta nagy nehezen hunyászul tartani; voltak alkalmak,
6074 15 | kérdé Lemming bizalmas hunyorgással.~Közönyös arcot mutattam.~–
6075 21 | Lemming, s egy finom világfi hunyorgó simaságával lépett Föhnwald
6076 16 | az arculütésre meg sem hunyorítja szemét, hanem nagy nyugalommal
6077 2 | ismersz.~Az öreg értően hunyorított szemével, sokszor látott
6078 23 | kezemet az asszony kezére. Hurcolom-e őt magammal? S ha legkisebb
6079 8 | mint egy tündérhárfa ezer húrja, ezer túlvilági dalt zeng.
6080 15 | Lemminghez, nyakára vetem a hurkot, s azt mondom neki: „Uram,
6081 8 | Ez egy okos, meggondolt, hűs vérű fiatalember.~A Lemmingnét
6082 13 | jegyié meg Elemér.~– Mit ér a hús, ha nincs só hozzá?~– Hát
6083 7 | csak oldalbordája volt, és húsa nem volt?~– Hát kutyák vagyunk
6084 3 | felesküdtettem a dinasztia iránti hűségre, s a fegyverfogható ifjúságból
6085 8 | kincsét bírja a példátlan hűségű ragaszkodásnak, aki főnökének
6086 7 | szét egyenkint? Nem kijön hússzor egy délelőtt belenézni a
6087 2 | mozdítva helyemből megint; az a hústömeg, mely az egy forint beléptidíjt
6088 17 | hosszúság 78-ik foka alatt huszadmagával egy közös hotel-garniban…
6089 17 | postának– szólt a másik a huszárhoz. – Ez meghalt.~– Ez ifjú
6090 17 | nevetett ez ötletnek.~A vén huszárnak kellett tartania a fejét,
6091 16 | kezébe nyomta egyetlen ezüst húszasát, melyet addig csodának tartogatott.~
6092 2 | Mondtam, hogy adok neki húszezer frankot: adja el nekem a
6093 16 | tettek tán valamit? Hiszen húszmillió forint országos kölcsön
6094 15 | látszik, hogy Malvinának huszonhetedik születésnapjával igen szerencsés
6095 11 | Fizessen ön a páholyáért huszonkettőt, ahonnan az előadásomat
6096 Elo| asszony ellene támad, s a hűtlen férj kollektíve elpáholtatik. –
6097 Elo| ha egy asszonynak a férje hűtlenséget követ el, valamennyi asszony
6098 14 | küldöm haza, hogy meg ne hűtse magát, ha fel lesz hevülve.
6099 1 | kidolgozott szerelmi bolondsághoz huzamosb idő kívántatik.~Sőt az is
6100 13 | ilyen nyíltan ujjat nem húzhat. Mi ugyan szükséget szenvedni
6101 19 | mielőtt a bennlakók eléje húzhatták volna a függönyöket.~– Láttam
6102 16 | hatalmasok előtt, még ha kínpadra húznák is.~– No, hát elmondom fennhangon,
6103 26 | volna kapni, pár nap óta húzta-halogatta a dolgot, mindenféle formahiányok
6104 23 | adni a többieknek?~Harter húzta-vonta magát egy kissé.~– Én ugyan
6105 14 | serényinél fogva vissza nem húztam. Úgy vettek le félholtan
6106 10 | hogy ezt a kardot ki ne húzzam soha, de arra nem, hogy
6107 13 | Vonjunk egy asztalt ide elénk. Húzzuk székeinket közelebb; itt
6108 24 | X és a V, meg az L és az I számértéke között?~Idáig
6109 19 | Már én majd valami máshoz Iátok.~– De mért nem tegez ön
6110 8 | keblére egy csokor tavaszi ibolya volt tűzve; haja hosszú
6111 8 | másvalaki megbízásából járok ide-oda. Azért nagyon is rövid leszek.
6112 13 | arcképével kedveskedni. Ideajándékozza.~– Ah, ez szép tőle! Itt
6113 29 | korona fényétől besugárzott ideál, a volt nápolyi királyné,
6114 15 | nem mitológiai csoda, nem ideális szám, hanem pénz, frissen,
6115 16 | szívnemesség emelt ki; s kik most ideálltak szolgálni a közönségnek,
6116 Elo| gyémántszemű, ahogy a keleti ideálokat szokás költőileg feltálalni;
6117 3 | de mégis célnál voltam. Ideálom egy királyné, és a királynő
6118 2 | ok nélkül féltettem tőle ideálomat, azt mindenki könnyen elhiheti.~
6119 3 | vagyok.~Megnyertem imádott ideálomnak – egy kézcsókját. És kaptam
6120 18 | igazán; addig még sokáig idefenn kell maradnod mellettem,
6121 14 | Világosiné maga is oly idegbeteg volt, hogy lehetetlen volt
6122 25 | most ez is lázasan hatott idegeire. Ő remegett miatta szüntelen,
6123 Elo| szerelmére akarta fokozni idegeit, s evégett minden este spirituszos
6124 24 | férgei marcangolják szét az idegeket, mintha a menekülni vágyó
6125 2 | lépve látni: nem emberi idegekkel elviselhető dolog. Egy bőszült
6126 14 | nem volt már hatalma az idegekre, hogy közölje velük. Merően
6127 2 | megérteni.~– Ilyenkor minden idegem lángban van; minden csepp
6128 16 | fináncot nem tiszteli, aki az idegeneknek nem engedelmeskedik, az
6129 8 | annyi emberhez hozzáér; idegenhez, udvarlóhoz, bolondhoz,
6130 2 | enyeleg az én kedvesem – egy idegennel.~Én a hízelgésekben, miket
6131 20 | iszonyata állta el minden idegét. Bámulva nézett a szemközt
6132 17 | közelmúlt emléke. Minden idegünk érzi azt a fájdalmat, amelyben
6133 24 | volna, nagyon fogékonytalan idegzettel kellett volna bírnia.~Maga
6134 14 | művésztársulat ütötte föl ideiglenes tanyáját a városban, azok
6135 14 | abban az órában szokott idejárni leckét adni, amelyben ő
6136 22 | keresztbe tette, s most idejön ez az ember, ez a szolgálattevő
6137 8 | csodálkozzál, s ha egyszer idejössz hozzám, és erre a szép zöld
6138 15 | amelyben azt a tárgyat, amiért idejöttem, előhozhatnám.~Ennek a bánatos
6139 21 | Ha nem tetszik önkényt, idekinn vannak a legényeim; van
6140 21 | süthettem, amilyent a molnár ideküldött.~– Az ön hibája volt, ha
6141 11 | válaszoltál bajazzo; hanem az idénre mégiscsak hátralékban vagy.
6142 28 | hoztak el magukkal, ahonnan ideszármaznak. A kicsiny ember abban munkálkodik,
6143 14 | kigyógyítja Elemér öcsénket idétlen ábrándozásaiból.~Lemming
6144 7 | az illetékes szaktudósok idevágó munkálatait; megvette a
6145 8 | amit egy delejes hölgyarc idéz elő; mint a hold, mikor
6146 15 | hozzáért volna, tán szikrákat idézett volna ki belőle.~A gyönyörtől
6147 15 | Lemming úr bátran perbe idézheti a szekrénygyárt. Az övé
6148 2 | legelső, hogy törvény elé idéztek. Legelőször a közbiztonsági
6149 22 | uzsorásokat törvényszék elé idéztetni, kivallatni, saját maguk
6150 11 | interpellálta saját cseh idiómáján, hogy tréfa-e ez vagy valóság.~
6151 8 | nem akarja megnézni. Azon időbeli árjegyzékek, amelyben még
6152 7 | kell tartani a kiszámított időig.~– Jól van, jól – felelt
6153 28 | egyszer nekik alkotmányos időjárásuk! Biz így – a jóságos Úristen
6154 16 | étlapját”, amivel szolgál azon időkből minden hírlap: azt hiszitek,
6155 24 | ilyent nagyon nehéz találni időközben, hanem még nagyobb az, hogy
6156 8 | öltönytől elárult szoborszerű idomai szépnek és ifjúnak hirdetik.~
6157 15 | még nem bírt a nőiség telt idomaival, inkább úgy tűnt fel, mint
6158 9 | Nőttek belőlük szokatlan idomzatú s színpompájú virágok, miknek
6159 15 | kénytelen vagyok önnek azt az időpontot jelezni, amelyben életkérdés
6160 21 | tanulságos adalék egy gyöngy időszak illusztrációjához.~Hogy
6161 13 | másik lovat, aszerint, amint időszakonkint az egyik nagyobbat rántott
6162 14 | ez a kisasszony.~Attól az időtől fogva Lemming úr nem hagyta
6163 21 | adott?~– Természetesen.~Ne időzzünk ennél a jelenetnél sokáig.
6164 16 | engedelmeskedik, az nem idvezül; hogy csak az a jó ember,
6165 17 | Milyen kár az ilyen szép ifjúért, hogy meghal.~Mikor ismét
6166 19 | hajolva az átellenben ülő ifjúhoz, annak kezére tette kezét.~–
6167 13 | szomorú, meggyászolt véget ért ifjúkora virágában.~A bírálat és
6168 19 | volt, mely annyira elüt az ifjúkori lanyha blazírtságtól.~Malvina,
6169 25 | Harter Elemér úr – szólt az ifjúra mutatva.~Világosi e szónál
6170 18 | felől: egy ilyen tisztes ifjúról semmiképpen sem lehetett
6171 3 | hűségre, s a fegyverfogható ifjúságból kiválogattam a javát, mely
6172 3 | saját fél lábamtól és rövid ifjúságomtól.~Hiszen négy év előtt nem
6173 16 | ha egy másik tisztességes ifjúval megismerkedel, nekem bejelentened,
6174 7 | gazdálkodva bánjanak, a birkának, igásmarhának gondját viseljék. Még virágmagokat
6175 22 | közben annak nyakkendőcsokrát igazgatá helyre:~– Kedves öcsém,
6176 27 | ismét felpofozta a színház igazgatóját.~– Ez meg már régi dolog,
6177 24 | adtam?~– Elfogadom azt.~– Az igazgatóság egyszerre fizetné ki az
6178 14 | iratban mélyen elmerülve igazgatott irónnal valamit.~Ha akkor
6179 29 | lajstromozni, s az egész igazhívő közönség előtt exkommunikálva
6180 21 | végre a vándor rátalál az igazira, akinek lelke szerint elmondhatja
6181 21 | biztos irányában; azt majd igazítsa el vele: hanem én önt is
6182 16 | hogy a hagyaték miatt el ne igazodjék közöttük a finánc.~Böskének
6183 2 | Előéletemet tekintve, aligha igazoltnak nem kelle tartanom némi
6184 23 | el, arra neki igen szép igazsága van.~Mit mondana hozzá a
6185 6 | szabad árulni, amiben olyan igazságokat mondogatnak a nagyoknak,
6186 16 | idézni. Ej, ej, legyünk igazságosak! Mit mondtak erre a másik
6187 2 | Ritka emberben van annyi igazságszeretet, hogy saját magát arcul
6188 16 | és megvárom a fejedelem igazságszeretetétől, hogy ezeket hatalmával
6189 21 | kezek, melyek a vakmerő igazságszolgáltatót lefegyverzik, földre verik,
6190 24 | küzdelmet viselt; a rút, csalfa, igazságtalan világot; a gyűlölt arcokat,
6191 11 | kitelhetik ilyen.~De ne legyünk igazságtalanok. A nyolckezű nem maliciózus.
6192 7 | rosszakaratú arccal, ily világos igaztalansággal szemben csakugyan nem jól
6193 10 | ismerősnek, ismeretlennek.~Igenis: a nyájasság és jó kedély
6194 23 | ennek az üzérnek teljes igényei lehetnek bizonyos ötezer
6195 13 | mind lejjebb hangolta az igényeit.~– Hol van itt egy csapszék,
6196 23 | politikai nagyság, társadalmi igények, csupán egy rajongó szerelmes
6197 7 | mint ingerens e szörnyű igényperbe, melyben pedig világosan
6198 18 | tulajdonságát. Azt az Elemér úrfi igényperét anyai örökének kiadása iránt
6199 24 | visszakerül. Indítson ön evégett igénypert. Ajánlhatom önnek a saját
6200 14 | mint ilyen nem is tarthat igényt az eddigi tekintetekre.~–
6201 3 | keresztül bevezetem önt az ígéret földére, s aztán kezdjük
6202 13 | gyorssá tette a borravaló ígérete.~Éppen jókor érkezett meg
6203 2 | embereket, akik hasonló bolond ígéreteket meg is tartottak.~Másnap
6204 3 | engedelmesen megadta magát, s ígéretet tőn, hogy akár holnap mindjárt
6205 10 | vele elégedve.~Föhnwald ez ígéretteljes biztatás után elhagyta a
6206 24 | felhatalmazott engem, hogy ígérjek kegyednek minden estére,
6207 7 | mióta a kisasszony azt ígérte neki, hogy ha még egyszer
6208 26 | hol nagyszerű előleget ígértek birtokának minden terményére.
6209 15 | lenni.~Én Lemmingnek nem ígértem semmit.~Azzal bocsátottam
6210 10 | tizenhat lovas közegét, s ígértetett neki a jövő hétre harminckettő.
6211 2 | látva úrnőjét, elszokott már igézésétől; annyit észre lehetett rajta
6212 2 | szemeiben hiányzott az a megverő igézet, ami máskor bűvkört alakított
6213 15 | tanácsot akart neki adni.~– Ne igyék ön most! Az veszélyes. Egészen
6214 23 | időt, amíg befolyásom tart, igyekezem felhasználni arra, Hogy
6215 9 | az igavonó barma is; az igyekezet ragad mindenkire.~De szerette
6216 28 | fa.”~S az öreg ember úgy igyekezik azt utána mondani; néha
6217 14 | lepedőt, összepakoltam, ihol ni, ezt a batyut, felvetettem
6218 20 | vérnek a vezéri szót; nem ijed, nem buzdul, nem borzad,
6219 21 | arca most kezdett csak az ijedelem hippokratészi halálkifejezésére
6220 2 | tigris kalitjába.~A közönség ijedelmének hörgő moraja fogadta megjelenésemet.
6221 8 | helyre tért józan eszének ijedelmes uralkodása.~„Hó! Ez bolond
6222 14 | székéből, hanem ahelyett, hogy ijedelmét bármi asszonyos módon nyilvánította
6223 10 | kópék! A fehércseléd hogy ijedezik tőlük! Hogy fél tőlük! No,
6224 7 | szegénylegény volt az. Attól sem ijedt meg. Leültette a folyosón,
6225 8 | itten semmi kígyó! Mitől ijedtél meg?~(Most halljuk először
6226 8 | elszabadulva: a meglepetés és ijedtség megállítá az ajtóban.~A
6227 8 | Egy kígyó!~Úgy meg volt ijedve, hogy minden íze reszketett.
6228 10 | asszonyságot. Játszani a részeget s ijesztgetni a leánycselédséget; dörömbözni
6229 17 | hurráh! – kiálta fel az ijfú vitéz, s mind a két kezét
6230 2 | tudok rá felelni.~Február 25-ike volt, midőn ismét e szóval
6231 21 | panaszát, mert annak az iktatási díja hat hónaptól egy esztendeig
6232 18 | pesti ügyvéd volt, igen ildomos ifjú. Jó pénzkereső. Csoda
6233 11 | alló! Szedik a sátorfát, illannak odább. Került már egypár
6234 8 | mely a tündérország édes illatát hinti szét.~Elöl elvadultan
6235 24 | volt tiltva, hogy virágaik illatával a körüllakó zsellérek szobáit
6236 23 | Ráismert a papír színéről, illatjáról, mielőtt a kéz vonásait
6237 8 | minden: fű, fa szerelmet illatoz; méhe, bogár szerelmet zeng;
6238 10 | végigheveredvén, con amore illatoztassa.~Gierig úr csillapítótag
6239 16 | árultak csemegét, piperét, illatszert, emléket, csecsebecsét;
6240 8 | összehajtott papirost, s azt nagy illedelemmel átnyújtá az aszonyságnak.~–
6241 8 | kell az illetőkkel, nehogy illedelemszegést kövessünk el, s visszahúzásra
6242 10 | menjünk be!~Azzal, hogy annál illedelmesebb legyen első megjelenése,
6243 8 | Rudolf tudja azt, hogy mi az illem, és mi a gavallérság. Lemming
6244 6 | Hanem titeket is magasztalás illet érte, hogy olyan jó nevelést
6245 13 | vele.~No, ami Lemming urat illeté, arra a legjobb szándékkal
6246 7 | hozzá, előre bevásárolta az illetékes szaktudósok idevágó munkálatait;
6247 8 | önt illette. Az másvalakit illetett.~– Tudom. Hiszen én senki
6248 1 | mindennapi hóbortokat, az illetlen êtise-ket, a szentimentális
6249 13 | bohó! Bizonyosan valami illetlenséget követett el megint, amivel
6250 19 | egy sértő tekintettel is illetni. Ott a tizenhat éves leány
6251 13 | hogy az szokatlanul meg van illetődve. Azt hitte, Lemming úr betegsége
6252 8 | előlegesen tudatnunk kell az illetőkkel, nehogy illedelemszegést
6253 10 | kellemetes mulatságot szerezni az illetőknek, amennyi éppen elég ahhoz,
6254 13 | büszkeség legnagyobbságát illetőleg.~– Már látom, hogy én magam
6255 14 | Különben egy rossz szóval sem illettem szegényt.~– De hiszen te
6256 18 | nem tud hogyan végezni. Illik-e egy embert kínozni, aki
6257 20 | Attól fél, hogy rangjához illően nem tudja feleségét eltartani.~–
6258 21 | adalék egy gyöngy időszak illusztrációjához.~Hogy még ezt el is kellett
6259 8 | amit én elő akarok adni, illusztrációval is bír, amit a törzs francia
6260 10 | részletes programmal is illusztrálni.~Konyec úr mint pénzügyőr
6261 8 | állt egyébből, mint pompás illusztrált díszkönyvekből, mikben nem
6262 14 | való többet ér, mint az illúziók. Nem féltem én önt. A gutába
6263 20 | amit keresett.~– Kedves Ilon! Hadd szóljak én önnek egy
6264 6 | ezentúl falusi gazdák leszünk.~Ilona ennél a szónál felugrott
6265 20 | bátorságod érte megvívni!~Ilonkában feltámadt a harag.~– Asszonyom!
6266 24 | amihez nem volt szokva.~Csak Ilonkán nem fogott a nyomor. Sem
6267 14 | azonban el volt ragadtatva Ilonkától.~– Kedvesem, ön egy valóságos
6268 10 | Szégyellje ön magát, uram! Ilyenek önök, lássa!~– Megőrülök,
6269 7 | stúdiuma volt már neki az ilyenekben. Látta, hogy a cseléd szorgalmas,
6270 15 | útonállóiról? Majd én mondok ilyenféléket, amikben nem fordul elő
6271 6 | jött, és gondolt magában ilyenformát:~– Nem fogsz te, kisleány,
6272 24 | Nemcsak az a baj volt, hogy ilyent nagyon nehéz találni időközben,
6273 7 | miért lop éppen őtőle. Az ilyesmiben aztán az emberek lelkiismeretesek
6274 3 | voltak a fickók. De ki néz ilyesmire az igaz ügy bajnokainál?
6275 8 | ártatlan kedély, akinek még ilyesmit nem kellene megtudni.~Tehát
6276 18 | forintra.~Én úgy hiszem, hogy ilyesvalami kombináció fordulhatott
6277 7 | életében oly gyakoriak az ilyféle katasztrófák. Mikor délben
6278 27 | amit ön nekem kölcsönzött, ím visszahoztam.~Azzal elővette
6279 6 | folytatni a gyermek előtt az ima sorait; a gyermek utánacsinálta
6280 8 | Milyen szép vagy! Óh, milyen imádandó szép vagy! Ne nézz rám,
6281 2 | az övét akarom elvenni? Imádásom áldozatát akarom-e neki
6282 27 | oltárképnek magam elé, akit imádatommal környezzelek, akiben felmutathassam
6283 3 | szimpátiáimtól; ha ők Garibaldit imádják, én Croccót imádom; bemegyek
6284 16 | szaporodtak a názárénusok. Ki-ki imádkozik magának otthon; s a gyerekeik
6285 21 | gyermekek könnyeiből, kik hiába imádkoznak a mindennapi kenyérért;
6286 21 | Jobb lesz pedig önnek imádkozni, mint káromkodni; mert holnap
6287 29 | vége a kiegyezésnek.” Jól imádkoztak (azazhogy – tunk). Reggelre
6288 29 | Pál azt mondá Deáknak: „Imádkozzatok, hogy reggel négy fok mínuszra
6289 27 | mondá neki:~– Szeretlek, imádlak, mikor keserű vagy; de jobban
6290 8 | Hanem akit te fogsz majd imádni.~– Kit?~– Én nem tudom.
6291 Elo| mely lassankint megtelik imádók arcképeivel, úgy tartott
6292 3 | Garibaldit imádják, én Croccót imádom; bemegyek az ostromlott
6293 20 | mint fiatal diákok szoktak imádottaikért.~S azzal odadobta Malvina
6294 2 | termet, ez arc, e kebel az imádottat, hogy egyetlen ütésétől
6295 25 | fordított szépen, s egykori imádottjának most már nem is köszön.~
6296 6 | bírja megtartani fejében az imádságot, s mikor el akarja mondani
6297 8 | vagyok. És ezentúl vagy imádsz, vagy elfutsz tőlem, ha
6298 2 | hogy egy szép hölgyet, akit imádunk, mindennap egy oktalan fenevad
6299 19 | össze az embereket, akiknél imott-amott tartozásom van, hadd fizetem
6300 13 | Mit tett?~– Hát azt az impertinenciát követtem el, hogy nem fulladtam
6301 21 | szemére a százados. Konyec úr impertinensül mosolygott a szemébe, s
6302 9 | gazdasszonya, s az egész udvaron imponált minden állatnak. Még a kocsist
6303 3 | toborzási irodát, szereztek impresszáriót, megismertettek fegyverszállítókkal,
6304 24 | azt hitte, ez valami víg improvizáció, s végtelenül jónak találta
6305 16 | bizalma senkinek, mindjárt ín facie loci kenyeret süttettek
6306 28 | öregnek, mintha az ő erős inai segítenék azt fölállni helyéből,
6307 13 | megtaszítá a másik lovat, inán ütve a kisefával, az azonban
6308 21 | Lemming úr szobájába.~Az inas be akarta jelenteni. A százados
6309 10 | kiment az udvarra, s az inasának azt mondta, hogy messen
6310 19 | szegletébe, s kergette az inasát, hogy hozzon neki a bérkocsi
6311 10 | míg elverte éhét. Végül inasától előkérte a kulacsot, nagyot
6312 29 | ellenlábasaim rögtön az index prohibitorum librorum-ba
6313 23 | visszaköltözzék? Ezt még az indián morál sem engedné meg.~Tehát
6314 6 | tesz; s itt nincs aztán indifferens helyzet. Akkor csak a magam
6315 29 | harmincöles kutat az abbé által indignált ponton: biz abba sohase
6316 10 | Konyec úrnak.~Konyec úr elég indiszkrét volt a súgásra fennhangon
6317 3 | csapatomat gyors menettel indítám meg az ellenséges ostromzárlat
6318 22 | hiszem, a Lemming ellen indítandó vizsgálatnál az ő saját
6319 13 | gyámságom alatt áll. Akkor pert indíthat ellenem, s ha végét éri,
6320 15 | azonban, hogy az úrfi pert indított, ezek bírói zár alatt állanak,
6321 24 | alatt az is visszakerül. Indítson ön evégett igénypert. Ajánlhatom
6322 14 | annak meglehetnek a maga jó indokai.~Még tán annak is lehetett
6323 1 | bizonyítani, hogy szerelmi indokokbul valami hallatlan és kevésbé
6324 21 | útközben elfogja, nyomatékos indokokkal megnyugtatja, visszatereli;
6325 14 | ittjártát semmivel sem tudta indokolni, különösen ily szokatlan
6326 14 | ilynemű titkolózásra csak két indokot ismerek: egyik az, ha az
6327 24 | ismeretei vannak, nemes indulatai, van kedélye, van emberi
6328 20 | fogai egymáshoz verődtek indulatlázában. – No, hát értse meg! Te
6329 24 | rézzöld színük alatt komoly indulatok vonásait mutogatják.~Ilonka
6330 26 | mozdulattal tartva felé kezét, indulatosan reárivallt:~– Vissza! Egy
6331 25 | emberi beszéd, de mégis erős indulatot fejezett ki ez állati hangban.~
6332 13 | könnyeinek, hogy meg ne induljanak; összeszorítja ökleit, leráncolja
6333 14 | fölvette, hogy a tanórára induljon, mikor lenyugtatá háborgó
6334 28 | éjszakázók közé, akik danolva indulnak haza, és nem találnak oda.~
6335 3 | trombitásnak, hogy fújjon indulót, s magam merészen a csapatom
6336 15 | szerezhetni.”~Ezzel a tervvel indultam el hozzá ma korán reggel.~
6337 13 | olyan förtelmes, hogy ilyen infámis kalligráfia mellett csak
6338 20 | járásán nem látszott meg semmi ingadozás.~Még arra is gondja volt,
6339 27 | dalolja neki: „Az asszony ingatag…”~– Hallgass reám, Leona!~– „…
6340 16 | leány, s felgyűrte a két inge ujját a válláig. – Azt mondom
6341 2 | Végtelenül fel voltam ingerelve. Hát minek kétkedik bennem?
6342 7 | folyosó oszlopa mellé mint ingerens e szörnyű igényperbe, melyben
6343 13 | még nyakkendője sem volt. Inggallérjai összegombolatlan voltak
6344 14 | Mikor azokra a szép hímzett inggallérokra került a sor, nem állhattam
6345 10 | Francia divat szerint öltözik, inggombjaiban gyémántokat hord, és fénymázas
6346 11 | egy batkám sincs!~– Akkor ingó zálogot tartozik adni, vagy
6347 14 | fejében úgyis lefoglal minden ingó-bingót; ez többet nem a mi gazdánké;
6348 14 | mi kiküldve, hogy a bérlő ingóságait összeírjuk. Nem viszünk
6349 14 | megtörülte a szemeit a bodros ingujjával, s egész jó kedvvel folytatá
6350 13 | Folytasd.~– A haza nem tűr ingyenélő embereket, minő te vagy.
6351 15 | rögtön meg akarja kezdeni az ingyenleves-főzést, s sürgeti a tagjainál levő
6352 13 | arra a kövér asszonyságra, inkluzíve sápkóros kisasszonyokkal?~–
6353 23 | megakadályozhatja ön. Nem utazom inkognitó, nem rablok asszonyt éjszaka,
6354 16 | legnehezebben. Azért nem szabad bort innunk, hogy a veszekedés lelke
6355 29 | grófnőtől. „Szívesen – az ínségesekért: ára ezer forint.” – Úgy
6356 14 | egymagában odahaza éppen annyi ínséget láthat mellette, mint a
6357 29 | még azzal a deterioráló inszinuációval is éltek ellenem, hogy ennek
6358 24 | vendégének. A „Filosof” int, hogy csak egymás után valamennyit.
6359 12 | mintha Világosi fejével intene, hogy jól van.~– Isten megalázott
6360 24 | fognak a lapok beszélni e mai intermezzóról. Az én zöldre festett pofámon
6361 23 | saját becsületük érdekében!~Internálás biz ez in optima forma.~
6362 11 | csendőrhöz fordult, azt interpellálta saját cseh idiómáján, hogy
6363 18 | megkísértetett a külhatalmak intervenciója.~Egy reggel, mikor Ilonka
6364 13 | vármegyeházánál volt. Én akkor is intettelek, hogy hagyj fel azzal a
6365 24 | úton jutottak el a vakok intézetébe vagy az utcaszegletekre.~
6366 2 | klenódiumától megfosztottam az intézetet.~Ahhoz elmentem magam, hogy
6367 15 | írjon alá valamit a hazai intézetre, megígérte, hogy fogja tenni.
6368 8 | fog-e neki e nevére teendő intézkedés.~Angyaldy tehát még aznap
6369 16 | rabok kapnak. Mely erélyes intézkedések folytán természetesen emberi
6370 13 | felkérhessem, tegye meg az intézkedéseket helyettem; én nem volnék
6371 15 | beszéljünk üzletekről, hivatalos intézkedésekről – aki tud – nyugodtan.~A
6372 9 | Mindenütt ott van, mindenütt intézkedik; kora reggeltől késő éjszakáig
6373 17 | Itt az idő, uram, hogy intézkedjék ön.~– Ne tréfáljon, uram…
6374 Elo| idáig más is ilyen okosan intézné; – és akkor az aranyakat
6375 23 | netalán rendőrségi házmotozást intéznének lakásomon (ön ismeri személy
6376 3 | ostromot kell a malom ellen intéznünk.~– Szamárság! – feleltem
6377 8 | kis ház előtt, könnyeden intve a vadrózsabokor felé.~Tízszer
6378 7 | istállók és szántóvető műszerek inventáriumáról elég annyit mondanom, hogy
6379 16 | vert ezüstműveket; szobái invitálták a belépőt csodás, meglepő
6380 3 | mellett, az imádott képet invokáltam: „Óh, Madonna! Lebegj előttem,
6381 23 | minden tárca. A pénzemberek inzultusnak veszik, ha valaki kölcsönkér
6382 10 | magyar gazdának egyedüli iparcikkét képezték. Tudniillik, hogy
6383 8 | karját karja alá fűzve, így iparkodik mosolygása napsugaraival
6384 22 | abban a küzdelemben ne iparkodjék ön a fejét az én fejemhez
6385 21 | ennél szebb búzát a londoni ipartárlaton sem mutogattak, hisz ez
6386 8 | egy fehér lapra e sorokat írá a hölgy:~„Meguntam az életet; –
6387 11 | összekapták a pokrócot, s kezdtek iramodni a talyigával meg a kis lóval
6388 7 | rákerüljön a sor, hanem iramodott, amerre világot látott,
6389 15 | gyöngéd figyelemmel, amit irántam tanúsított. Kegyed tisztelt
6390 3 | olyan nagy volt a rokonszenv irántunk. Hanem annyi kecske mégis
6391 3 | ezúttal a tengerpart felé vett irányban.~Első napi hadjáratunk sikere
6392 3 | ki a járt útra, s ahogy iránytűm tanúsítá, ezúttal a tengerpart
6393 3 | oldalfalaira.~Egyszer egy jól irányzott löveg éppen a malom tetejét
6394 27 | úgy van. Itt saját keze írása, melyben tudtul adja szomorú
6395 14 | asztalról, végigöntöttem neki az írásán, a tenyeremmel elkentem
6396 13 | dologhoz való eszem. A puszta írásomért pedig el nem tartanak, mert
6397 6 | homlokkal, mely az ártatlanság írástalan lapját tárja elé.~A fiatal
6398 22 | beszélnek róla, azt csak Lemming irataiból tudhatták meg. Ez nagy hiba
6399 14 | lilaszín tündérét, amint egy iratban mélyen elmerülve igazgatott
6400 17 | írt, s jobban elhiszik.~S íratott saját vérével levelet.~–
6401 8 | Lemmingné aszonyság nevére íratva mint alapítványt, akkor
6402 19 | volnál, elmondanám, hogy írd ki az „Orvosi Hetilap”-ba,
6403 25 | Áldott legyen érte bölcs irgalma Istennek! Mert ennek a tébolyodott
6404 21 | mindannyiszor? Jól van. Én irgalmasabb leszek. Nem veretem önt
6405 2 | megalázódott, összehúzta magát, irgalmat, bocsánatot esdekelve a
6406 15 | összegekhez, s a kegyed ívére írhassam fel ezt az ötven aranyat.~
6407 14 | volna látni, hogy hordta az irhát a három úr a hátulsó ajtón
6408 22 | jegyzőkönyvében.~– Lemming írhatott jegyzőkönyvébe amit akart;
6409 8 | mindazok, kik versenyeznek, irigykednek, megszólnak, és mindazok,
6410 27 | fölöttem, s viseli a tőlem irigylett címeket; pedig a férfi én
6411 6 | annak az alakját később írjuk le, mert most nagyon sokat
6412 22 | azt többé a cenzori veres irkával eltakargatni nem lehet;
6413 14 | kisasszonyé.”~– Erre az írnok azt mondta, hogy ne ugassak! –
6414 29 | útleírásáról emlékezetes író), egyszer Rómában egy esős
6415 23 | Parancsoljon velem!~Harter elővette íróasztalából amaz ismeretes naplókönyvet.~–
6416 14 | mikor vége volt az órának, íróasztalához futott, s egy százast kihalászva
6417 22 | szépen meghúzták magukat íróasztalaik mellett, s félve tekintgettek
6418 22 | karszékbe telepedett, azt az íróasztalhoz fordította, s gyorsan megírta
6419 8 | elviszed magaddal a fejemet, s íróasztalodra teszed emlékül? Vagy ide
6420 22 | irodatermen keresztül.~Az irodafőnök suttogva kérdezé tőle: milyen
6421 22 | hivataltermébe, s az ott uralkodó irodafőnöktől kérdezé, hogy van-e valaki
6422 24 | lépteivel.~Mikor az üzlet irodájába belépett, ahol rendesen
6423 14 | lépcsőfeljárata is volt az irodájához.~Egy reggelen azonban Lemming
6424 23 | Angyaldynak a hivatalos irodák mindegyikében voltak meghitt
6425 29 | még hírlapja sem volt.) Az irodalom képviselői is e két tábor
6426 3 | eszközöltek ki számomra toborzási irodát, szereztek impresszáriót,
6427 22 | iratot, és távozott a nagy irodatermen keresztül.~Az irodafőnök
6428 14 | papirost, s elkezdi ám írogatni, hogy hány tükör, hány szék,
6429 Elo| mindennapi történeteket írok le; olyanokat, amik minden
6430 6 | az egész vármegye pere, irománya mind az ő vállán maradt,
6431 15 | vízből, vagy egy elhalt írónak a temetési költségeit előteremteni,
6432 13 | székeinket közelebb; itt az irónom, a tárcám, jegyezze ön bele,
6433 10 | lenyelje.~– Most vegye ön elő írószereit.~Konyec úr kipakolta a bőröndből
6434 8 | egy szék, egy asztal, ezen írószerek; ezt nem lopja el senki,
6435 20 | hogy reszket kezében az írótoll, és mást fog, mint amit
6436 16 | büntetésre, hol kezdené el az irtást: a szalmagunyhók alatt-e
6437 16 | felburjánzott? Nem önök irtották-e ki a haza iránti szerelmet,
6438 9 | azon még végiggondolni is irtózatos.~Egy ránk jövő telet végiggondolni
6439 12 | sikolta fel Ilonka, ki aggó irtózattal szemlélte e szörnyű átváltozást
6440 23 | férje érdeméből, hogy ne irtózzék a későbbiektől, amiket már
6441 21 | kormány ezt a búzát, most írtuk alá, hogy tartozunk azt
6442 16 | gyermekek is kimaradtak az iskolából, s szaporodtak a názárénusok.
6443 16 | katekizmus”, ezt tanították az iskolákban. Mi volt abban a kiskátéban?
6444 24 | járni, ahogy azt a délceg iskolaparipák szokták azokkal a nemes
6445 15 | küzdő Mihály angyal.~Az iskolát végiggyakorolva, átmentek
6446 7 | és minden néven nevezhető iskolától.~Lakosait, mint Robinsont
6447 24 | állatban, lelket, melynek ismeretei vannak, nemes indulatai,
6448 14 | ön vissza gyönge oldalam ismeretével!~– Ahá! Ön nevezetes széltoló!
6449 14 | azóta megint a kékfátyolos ismeretlennel? – tudakozódék egy kávészürcsölési
6450 22 | köszönnek neki, vagy fejeiket ismeretlenül félrefordítják: „Ez még
6451 2 | Párszor bele akartam kötni az ismeretségbe, de a vén oroszlánszelídítő
6452 14 | orvosért sietett. A fátyol ismerhetlennek hagyta.~– Kedves barátom –
6453 21 | nekünk is van már szerencsénk ismerhetni: Gierig úrra, s az okosabbak
6454 16 | megszomjaznak, vizet. Arról ismerhetsz rá a názárénusra, hogy az
6455 14 | fátyolozva az arca, hogy nem ismerhettem vonásaira. De egész alakja,
6456 15 | lapokban már olvasni fogja.~Ismerjen meg, hogy ki vagyok!~ ~
6457 2 | közé. Úgy látszott, mintha ismerne már, s topázragyogású szemei
6458 19 | Bécsben?~– Embereket, akik nem ismernek.~– Ön kerüli ismerőseit?~–
6459 20 | szeszélyednek, és mégse ismernélek?~– Ez jutalmam, amiért itt
6460 20 | senkit sem akar látni hajdani ismerői közül.”~– „Amely nap jött,
6461 6 | táncolt, sietett kimagyarázni ismerőseinek a kényszerítő körülményeket,
6462 23 | lenni.~Angyaldy rátalált ismerősére.~– Otthon maradt-e ma este
6463 3 | találtam néhány párizsi ismerősömet, az ottani jeunesse dorée-ból,
6464 14 | városban, azok benne éppen ismerősre találtak. Elemér úrfinak
6465 14 | attól tartani, hogy valami ismerőssel találkozik, aki előtt pirulni
6466 28 | néha a véletlen egy-egy ismerőst összesodor vele, nem akar
6467 11 | annak művészi tulajdonaival ismerteté meg a magas társaságot.
6468 18 | még oda is eljártak; sőt ismerve Ilonkának a könyvek iránti
6469 2 | ellenében nem szükség már e szót ismételnem? Igazán áruló voltam-e?
6470 2 | magával azt a jelenetet ismételni. Néha jobb, néha rosszabb
6471 22 | nekem az egyezséget, amit én ismételten visszautasítok. Aki oly
6472 18 | lekiáltott hang.~– Nincs – ismétlé Ilonka. – Hol lehetne? Míg
6473 23 | felügyelésére bíztam. Most ismétlem e megbízást. Nincsenek abban
6474 10 | nem fogja senki a lecke ismétlését kívánni; és most megengedi,
6475 8 | szenvedéllyel, és zokogva ismétli:~– „Valahára!”~A hölgy pedig
6476 11 | kiáltott a leány az istállóajtóban.~A hívásra kijött hozzá
6477 10 | A barmaimat kivezetem az istállóból, s tessék beköttetni a lovakat.
6478 7 | levágatlan ribiszkebokrot. Az istállók és szántóvető műszerek inventáriumáról
6479 13 | Sorba járta az aklokat, istállókat, üres minden. Ki lehet nyitni,
6480 7 | Kétszer magára gyújtotta az istállót emiatt, jó szerencse, hogy
6481 24 | homokjából veszi fel az istenadta kenyeret!~Világosinénak
6482 9 | Robinson névtelen szigetén.~Van istenáldotta föld. Egyéb semmi.~Ha jó
6483 6 | bízva az ország sorsa, tudom Istenem, hogy meggyűlne a baja velünk
6484 8 | minden este; nem is az „Istenhegyen”, hol krumplival, tótbabbal
6485 7 | áspis.~ ~Világosiék istenhozzádot mondtak a városnak, s kimentek
6486 25 | nem is testgyakorlat, ez istenkísértés.~Most is arca elé tartja
6487 2 | vagy tigriskalitka: valami istennő; – míg férjénél semmi más,
6488 24 | pirulni senki előtt, és Istenre mondom önnek, hogy a bohóc
6489 20 | valaki bosszút álljon ezen istentelenségért.~A férj tébolyodott, az
6490 21 | hogyan szedik rá, milyen istentelenül pusztítják azt a szegény
6491 6 | könyörögnöm senkitől, csak egy Istentől: tőle sem mást, csak esőt
6492 13 | londoni uzsorások alluviális iszapjából, s megparancsolta neki,
6493 20 | alá az eső patakja, sárga, iszapos vizével.~A mezőkről a munkások
6494 16 | hogy a názárénusok nem isznak pálinkát?~– Hát mit?~– Mikor
6495 20 | szűzérzet egész szemérmes iszonyata állta el minden idegét.
6496 3 | szállást keresni, merthogy Itália ege igen költői ég olyankor,
6497 3 | asszonyszemélyek mind exaltadók és italianissimák. Innen most vagy vissza
6498 28 | hanem annál inkább öli itallal, amitől elfelejti, hogy
6499 10 | este három, napjában két itce bor, pálinka, amennyi kell.
6500 1 | Egy szigorú bizottmány ítél titkos szavazás útján afölött,
6501 19 | folyik csendesen?~– Kedvező ítéleteket kaptál benne, s jelenleg
6502 16 | ezekkel a hírekkel. Mint az ítéletnapi szemrehányás hangzott az
6503 23 | vesztegetett, akkor azért ítélik el; ha nem bizonyodik be
6504 13 | széken.~– No, no, papa! Ne ítélj olyan keményen. Te is lehetsz
6505 16 | ellen. De a tanítványokat ítéljük-e el elébb vagy a mestereket?~
6506 21 | törvényszék fog ön felett ítélni.~– Tudom, százados úr –
6507 10 | amilyennek arcom és koponyám után ítélsz, ha a nevelés ellenkezővé
6508 23 | méltóságod: mi lesz egy fogságra ítélt bankár nejéből, akinek vagyonát
6509 1 | asztalára, hogy azok közül ítéltessék oda a legérdemesebbnek a
6510 22 | egzekválni?… Önnek oda lehet ítélve a rajtam levő köntös, hanem
6511 21 | leckét venni. S ha akad itt-ott elöljáró, aki azt hiszi,
6512 9 | öntözőjével.~Délben a vizet nem itta ki poharából; azt tette
6513 27 | én bolond! Nem vagyok én ittas! Ne akarj elfutni tőlem!
6514 27 | nekem szomjat okoz, nem ittasít. Hallgass rám! Komolyan
6515 2 | vadállattal együtt, ott ittasult meg piruló lihegésétől,
6516 11 | már rossz tréfa tőled. Biz itthagynád nékem a nyugtatványodat,
6517 19 | Talán szebbek is, mint az itthoniak?~– A szépség nem tűr összehasonlítást.~–
6518 14 | ismeretlen szép gyermek, kinek ittjártát semmivel sem tudta indokolni,
6519 22 | Harter.~– Nem! Csak szívélyes ittmarasztalás. Lemmingnének azonban határozottan
6520 16 | helyébe (ócska hazafiak; lásd IV. fejezet) szerzett híres
6521 15 | minisztériumnak „most” csak egy ív papirosába kerül egy új
6522 15 | összegekhez, s a kegyed ívére írhassam fel ezt az ötven
6523 17 | Good morrow! (Pedig ugyan „ivning” volt.) Hogy van ön?~– Éppen
6524 23 | éjfélen túl is ott maradt az ivóasztalnál – egyedül. Nem kellett neki
6525 16 | mi van az adóbevallási ívre írva: „Minden ember tartozik
6526 15 | csomagot, összehasonlította az ívvel, s azután visszaadott belőle
6527 13 | fényes házat tart. Több ízben találkoztam vele; mindannyiszor
6528 8 | volt ijedve, hogy minden íze reszketett. Görcsösen kapaszkodék
6529 26 | csak az maradt meg a szája ízében, ami édes.~Tehát bírni fogja
6530 7 | vármegye börtönét számtalan ízekben.~A kocsisnak az a nevezetes
6531 15 | lesújtani vágyik minden ízem, vissza azon másikhoz, mely
6532 3 | küldte a malomhoz, azzal az izenettel, hogy Fra Trivulzio tiszteli
6533 23 | tovább.~Harter Nándor minden ízét zsibogni érzé.~– Meg kell
6534 23 | büszkesége mellett szavai belső izgalmát árulták el.~– Nem tudom
6535 26 | névtelen dühtől, szégyentől és izgalomtól. Leült az asztal mellé.~–
6536 9 | vándor csapatja folytonos izgatásban tarták; s ami több volt
6537 3 | aztán a felébredéskor annál izgatottabbak voltak. Szüntelen álomban
6538 15 | leszek vele, mint egy hajdú.~Izgatottságomban nagyon korán is találtam
6539 13 | tartotta szükségesnek ez izgatottságot számba venni.~– Kérem ezt
6540 8 | mintha soha annál jobbat nem ízlelt volna.~Tihamér nézte őt
6541 8 | menjen szemközt az általános ízléssel; fordítsa meg a mindennapi
6542 8 | barna kenyere olyan jól ízlik!~– Hát még a pompás szamócák!
6543 20 | Hiszen acél volt minden izma, s ha úgy akarta volna,
6544 2 | ordítását, amitől még saját izmai is reszketni látszottak,
6545 3 | ritkaság volt náluk a csizma. Izmaikat igen kevés öltöny takarta,
6546 14 | iparkodott megfeszíteni az izmokat.~– Holnap mindjárt hozzákezdünk,
6547 16 | mikor látta, hogy ez a nagy izmos ember, kit ő mint híres
6548 24 | tökélyre képes az emberi izom s az állati halandó lélek.~
6549 7 | tehetett, mert ő azokat szokott izomrostanyag-burkolataikkal adta ki a szakácsnőnek,
6550 16 | ajándékot elvenni kerül lelki izzadságba, a többi már nem okoz fájdalmat.~
6551 27 | után nyúlt. A hölgy keze izzadt és reszketett.~– Óh, én
|