1000-amely | amenn-becsi | becsu-borok | borot-csurg | csusz-elacs | eladj-elosz | elota-ertet | erthe-felja | felje-fogad | fogai-gyasz | gyava-hatar | hatas-hozza | huh-izzad | izzan-kelje | kelle-kifut | kigor-korny | korom-lapba | lapid-letor | letre-megen | meger-megva | megve-muves | muzeu-odale | odalo-orvos | os-prele | preli-rozsa | rubin-szaml | szamo-szivg | szivi-tarta | tarth-tokja | tokos-utana | utani-veszt | veszu-zuzo
Fezejet
13096 8 | zöld levéltányérkán zsenge szamóca a virányból szedve; és aztán
13097 24 | maga szokta felírni római számokkal a közönség általános bámulata
13098 1 | nem hullott, az bizonyosan számos élményekről tud beszélni,
13099 16 | visszaélésekről. Kétségtelenül számosak voltak azok, helytelenül
13100 24 | helyére vezette Ilonkát, egy számozott székre. A gyermekek benn
13101 18 | a lélek. Szegény Bélteky számtalanszor panaszkodott ön édesanyjának,
13102 11 | toporzékolni első lábaival a számtani kérdéseket, miket gazdája
13103 28 | el akarja fújni a hazai számum. Ott merőn föltekint maga
13104 3 | nem ismerte föl a sötétben számunkat, s szinte utat nyitott;
13105 1 | okos emberek társaságába ne száműzethessék.~Vannak e klubnak külföldi
13106 22 | vizsgálatnál az ő saját számvetésének próbája lesz az asszony
13107 29 | ütközetben, Egy magyar (Számwald, hajdani nyomdászom és kiadóm)
13108 20 | Bocsásson innen.~– Ah, még szán, még gúnyolódik! Az majd
13109 20 | szűk!~Ilonkának szívét mély szánalom fogta el e dühöngő szavak
13110 8 | emiatt.~– Az embert legjobb szándéka mellett is félreértik, s
13111 2 | volnék, fölmenteném. Nem volt szándékolt gyilkolási tény.~Hanem azért
13112 8 | kesztyű húzva ezen kezére. Azt szándékosan lehúzva tartá.~Mind megannyi
13113 23 | szándékozik méltóságod amicázni, e szándékot jó lenne legelébb is Bélteky
13114 10 | másik feléről Föhnwald nem szándékozott leszállni.~A szolgáló jelenléte
13115 14 | elég volna, amit ön tud. Szánja rá magát. Még egy óra napjában
13116 20 | már szánta ezt a nőt, mint szánnak egy beteget, kit görcsök
13117 14 | Utoljára is el kellett rá szánnia magát, hogy az oltalmára
13118 20 | dühöngő szavak alatt; most már szánta ezt a nőt, mint szánnak
13119 28 | gazda, a gond, az arcot szántotta fel barázdákkal, s mégis
13120 7 | ribiszkebokrot. Az istállók és szántóvető műszerek inventáriumáról
13121 13 | tavasszal, aki megéri, nem szántunk, hanem kapálunk.~Elemér
13122 21 | én nem érek rá önnel itt szaporítani a szót. Egy, kettő, három!
13123 21 | mint mindig. Egy új szóval szaporította szótárunkat: „Kényszer-vendégszeretet”.~
13124 3 | már akkor néhány száz főre szaporodott. Hogy hányan voltunk, azt
13125 16 | kimaradtak az iskolából, s szaporodtak a názárénusok. Ki-ki imádkozik
13126 16 | beszélnek és nekünk mutogatnak. Szaporodunk mi erősen, mert minden buzgó
13127 21 | nincsenek mind együtt.~– Szappermán! Még több is lesz? S ha
13128 7 | sarkaival megakadt az esővízfogó szapulóteknőben, s abba azután egész termetével
13129 7 | Böske is kikecmelgett a szapulóteknőből, s mint egykor Nurredin
13130 18 | már bizony az ön lelkén szárad; ezt ne hagyja magának elfeledni.~
13131 22 | kormány a szégyent magára száradni nem engedi, hanem lerázza
13132 24 | éjre; talált jó szállást, szárazabbat, földszintit, csak felpénz
13133 13 | sehol ki ne szállva, addig szárazföldet ne érintsen talpaival, amíg
13134 10 | jutott a nagy szerencse a szárazföldieket is megismerhetni, mely válfajt
13135 10 | Octopius Schmerlingianus.~Szárazi polip. Medusa officialis.
13136 19 | szórakozása után; utazik egyedül, szárazon és vízen; de jaj volna annak
13137 27 | úgy tett, mint aki tréfás szarkazmusokra van hangolva.~– Mindenki
13138 14 | abból még nagy veszedelem származhatott volna Ilonkára nézve; de
13139 24 | sebesen, mint a szélmalom szárnyai, akkor a gyermek lecsúszik
13140 27 | Nándor repült gyorsvonat szárnyain haza Pestre. Ott voltak
13141 22 | félve tekintgettek a nagy szárnyajtóra, hogy mikor jön ki az a
13142 8 | bizarr feketének, rubinos szárnyakkal; holnap mint keleti királyné
13143 17 | hiszem, a golyó a tüdő jobb szárnyán ment keresztül.~– De az
13144 15 | harisnyái. Mindkettő keblét szarvasbőr mellvért takarta piros kivarrott
13145 14 | hamar eltörik; két kebelvért szarvasbőrbül, két víkesztyű és két sodrony
13146 6 | fognak menni, ahol nagy szarvú tehenek, birkák, tyúkok
13147 Elo| pleonazmus! – mondja rá a szatirikus. Hát vannak a szerelemnek
13148 14 | elkeseredni! Megcsináltam én a szatiszfakciót ezért nyomban. „Micsoda?
13149 16 | papramorgóért, itt van a szatócsboltban.~Marcinak a szája állásáról
13150 17 | túlsó oldalán keresd.~Ez a szatócsok és kalmárok népe, melynek
13151 Elo| túlcsapongásairól, a római szaturnáliák misztériumairól, miket Hispala
13152 14 | serényen végigsuhanó alak; szatyrot cepelő mészároslegények
13153 13 | maga és Elemér közül, s szavába vágott.~– Édes Lemming,
13154 13 | De mikor sohasem lehet a szavában véglegesen megnyugodni.
13155 8 | Bosszút álltam azért a szavadért, hogy „eszes” vagyok; most
13156 23 | nyugalma és büszkesége mellett szavai belső izgalmát árulták el.~–
13157 22 | hidegvérrel hagyta főnökét szavakkal és léptekkel alá s fel büszkélkedni,
13158 20 | mintha szívét akarná óvni e szavaktól, miknek értelme még ott
13159 15 | függ; de nem minden.~Egy szavam az irányadó körök előtt
13160 10 | teljesítettem. A háziúr egy szavamra megtette azt, mire az erőszak
13161 19 | ön képében, míg ön maga a szavannák virágait járja sorra, valami
13162 29 | élethűségéért elvállalom a szavatosságot.~Mármost azután azt kérdezheti
13163 1 | szigorú bizottmány ítél titkos szavazás útján afölött, hogy a belépni
13164 7 | mind a maga dolgát, hogy szavukat nem lehetett hallani.~–
13165 21 | belép egy őrmester Föhnwald századoshoz, s így szól hozzá:~– Százados
13166 10 | És bement oda.~Föhnwald századosnak nem volt ideje észrevételt
13167 7 | gazdászati vegytant: hány százalék fehérnye képződik a televényes
13168 3 | foglyok váltságdíjának tíz százalékát, minthogy ez nehezebben
13169 6 | Csókollak mindnyájatokat százezerszer, milliomszor.~Végre csakugyan
13170 13 | neked, hogy egy másodperc százezred részének parányi töredékeig
13171 21 | idő szerint.~Hja, bizony a százezreket megérdemelni nem jár fáradság
13172 24 | keresztülgöngyölgetve, melyről százféle cifra francia ételnevet
13173 11 | felszedik, abból aztán csupa százforintos bankó készül.~Gierig úr
13174 29 | állandó kiadóm maradt, s közel százhatvan kötet szépirodalmi munkámat
13175 10 | Jegyezze ön: 163. Uram! Ön százhatvanharmadik, aki tudomásomra a talált
13176 21 | piros, nehéz búza volt az. Száznyolc fontos!~– De hát hogy vehette
13177 20 | magukra vigyázni, ha az üterük százon felül ver.~Ilonka oly ingerült
13178 3 | felfelé vonultam mintegy százra felszaporodott csapatommal,
13179 22 | szinte úgy elégítette ki százzal ezer helyett; s így az összegek
13180 19 | Az érzékeny ölelkezési szcéna ezúttal el is maradt. Elemér
13181 19 | igen szépek voltak.~– Talán szebbek is, mint az itthoniak?~–
13182 13 | le van szedve félig; egy szecskavágó a félszerben, reves, korhadt
13183 19 | ellenkezőleg, arra kérlek, hogy szedd össze az embereket, akiknél
13184 16 | diákok és mesterlegények szedegették össze egymás között a filléreket.
13185 16 | apróra kirajzoltak.~Csak azt szedem sorba, amit az akkori tudósítások
13186 Elo| hőskor férfiait keblére szédíté; minden évben más férje
13187 21 | mintha csak a csatatéren szedné az ellenségtől.~– Tessék,
13188 11 | a vendégek itt harácsot szednek. Nem tréfa itt lenni.~Egyet
13189 21 | biztos ügyetlensége, minek szedte el a parasztoktul. Azok
13190 8 | szamócák! Ezeket te magad szedted az erdőn!~De már azokat
13191 20 | arca elárulá, hogy homloka szédül.~Malvina elég kegyetlen
13192 10 | rámás képekre, s ha gyönge a szeg, nem tartja meg, a magatok
13193 10 | tartja meg, a magatok erős szegeit veritek bele a falba; ha
13194 8 | termetét, le egész a ruha szegélyéig, míg végre a földre borulva
13195 6 | oly óvatos, hogy ruhája szegélyének legkisebb fölemelésével
13196 7 | pedig kiállva az ámbitus szegélyére, ezt a buzdító utasítást
13197 8 | házakkal, berajzolva jegenye szegélyzett útvonalakkal. Az elterülő
13198 Elo| pénzt kiosztotta az ország szegényei között, hogy az ő szerelmét
13199 Elo| az arabs országban, ha a szegények számára küldött aranyak
13200 21 | hogy vasárnap van, de a szegényekkel jót tenni vasárnap is lehet.
13201 14 | gyermeket.~Úgy szöktek el szegénykétől korán reggel, mikor még
13202 7 | Néha éppen egy-egy kóborló szegénylegény volt az. Attól sem ijedt
13203 18 | tisztelnie kellett volna benne a szegénységét. Kinek nem arcát kellett
13204 14 | aki előtt pirulni kell szegénységükért. Óh, mert a szegénység olyan
13205 14 | többé. Szégyenli előtte szegénységüket.~Nincs-e igazság ebben a
13206 14 | rossz szóval sem illettem szegényt.~– De hiszen te hallatlan
13207 13 | átvette a nagy deszkaládába szegezett képet, s egyenesen vitette
13208 14 | az ellenség két szemébe szegezni, s akkor acélt acél ellen
13209 15 | kapta vítőrét, s szuronyként szegezte a pirosruhás mellére.~A
13210 17 | aprítottuk akit értünk, be is szegeztük az ágyúkat. Hogy ez hogyan
13211 28 | szemei merően fölfelé vannak szegezve, mintha egy sötét pont lebegne
13212 15 | már nem engedjük. Szeget szeggel. Hazám véres verítékét nem
13213 11 | Egyet szólt a fél szája szegletéből a két gyereknek, azok hirtelen
13214 10 | karokkal dűlt az asztal szegletéhez, s várta a szép szót.~Gierig
13215 6 | mosolygó szájal, melynek szegleteiben dévaj hamiskodás leselkedik,
13216 7 | főzhet. Akinek nem tetszik a szegődés, itt az újév: mehet!~Nem
13217 9 | már valódi játszótársul szegődött hozzá. Szájába fogta lovagvesszejét,
13218 25 | nagy úr, ha rabszolgájának szegődtél, szolgáld…~…A jó barát jutalomjátéka
13219 24 | magam is kiegészítő részeül szegődtem. Elmegyek, s hagyok az arcomra
13220 8 | meggörbíté a térdeit, féloldalra szegte a nyakát, s azt mondá:~–
13221 14 | valakinek szeretője, amit szégyell.~Malvina bosszúsan kelt
13222 14 | az orcám égett, hogy nem szégyellik ilyen idegen urak egy tisztességes
13223 16 | szorgalmas kézműves, ki koldulni szégyellt, hat napig nem evett, a
13224 14 | Nincs-e igazság ebben a szégyenben?~Azt tehát Malvina egyenesen
13225 24 | arcomat eltakarni, hogy szégyeneljem ezt a művészetet, melynek
13226 14 | mert a szegénység olyan szégyenelni való nagy vétek! Aki abba
13227 14 | fogva. Neki kellene magát szégyenelnie egy korábbi ismeretsége
13228 15 | pénzt a bankárnak, s nem szégyenítem meg a világ előtt.~De valaki
13229 3 | nem viszonoztatik, mégis szégyenítő; és aki ellen nem véd sem
13230 7 | odamutatván a tál közepén szégyenkedő egy darab csontra.~– Hát
13231 14 | után szaladjon, elég. Aki szégyenl önnel találkozni, annak
13232 2 | van győzve; azután, mintha szégyenlené gyöngeségét, a nézők felé
13233 16 | ceremónia. Így én mégis szégyenlenék főkötő alá jutni. Nem is
13234 16 | asszonynak.~Csak az első szégyenletes ajándékot elvenni kerül
13235 13 | mi önt elkényeztetjük. Ez szégyenteljes pálya, amit ön folytat,
13236 15 | körmozdulattal ellenfele keblére szegzé; s most azután birtokában
13237 12 | szemrehányást, csak leroskadt egy székbe az asztal mellé, s két kezét
13238 14 | pedig mindennap ült abban a székben, amelyből egykori kedvese
13239 14 | lyányka egyszerre felugrott székéből, hanem ahelyett, hogy ijedelmét
13240 13 | asztalt ide elénk. Húzzuk székeinket közelebb; itt az irónom,
13241 16 | mértföldnyire; a Tiszán túl a székely földig, a Dráváig. A házakat
13242 6 | fog sietni üresen hagyott székembe leülni.~– Azért mondtam
13243 13 | úr, hogyan megy odább.~A szekérben ülésnek egy szál deszka
13244 21 | búzát, s ugyanazokkal a szekerekkel, amik azt idáig hozták,
13245 10 | érkezett meg, hanem a finánc. Szekerén még két csendőr ült – feltűzött
13246 13 | merre jártak itt hajdan szekérrel. S amennyire a szem ellátott,
13247 16 | küldözték azt ezerével, szekérszámra az ínséges vidékekre; népkonyhákat,
13248 10 | után hangzott az udvaron a szekérzörgés.~A nők az ablakhoz futottak,
13249 22 | rendszerváltozáskor engem is székestől az ajtó elé helyez. Akkor
13250 13 | s arról akarna beszélni, széket húzott magamagának, s beleült.
13251 27 | visszatérve s közelebb húzva székét Tihamérhoz. Tihamér átölelte
13252 10 | kerekszámban.~– Uram! Itt szekrényeim kulcsai. Keressen fel minden
13253 14 | tőlem, hogy nálam vannak-e a szekrények kulcsai. „Nálam hát!” –
13254 21 | aközben zavart tekintete a szekrényen heverő revolverét kereste.
13255 15 | bátran perbe idézheti a szekrénygyárt. Az övé nem betörésmentes.~
13256 16 | minden városban ott van a székünk, és lehetetlen ellenünk
13257 23 | ugyanazon szenvedély örök szele hajtja.~Merész dolgot mondunk; –
13258 15 | bal oldali függöny egyik széle fenn van akadva a felfogó
13259 23 | még kapaszkodik a csónak szélébe, azt bele szokták taszítani
13260 23 | fog azzal az én bolondos szeleburdi fiammal Bécsben; most ott
13261 14 | egészen beleélte magát a szeleburdiságba, s azokat az érzelmeket,
13262 20 | aztán leírta a tanulmánylap szélére e nevet azokkal a finom
13263 24 | csalárdság. Ön engem oly örvény széléről húzott vissza, amire borzadva
13264 17 | meghalt; el van temetve a szélesség 36-ik s a hosszúság 78-ik
13265 10 | mellét kifeszítve egész szélességében. – A katonai fegyelmet a
13266 13 | hogy amíg nekem van egész szelet kenyerem, addig magának
13267 16 | maguk merték az ételt, maguk szeletelték a kenyeret a szűkölködőknek,
13268 14 | merev szemei egy pillanatra szelídebben tekintenének alá, s leánya
13269 6 | férfiak, azok nagyon is szelídek. Olyan nagy heccem volt,
13270 10 | mogorva kifejezését nemigen szelídítette.~– Ön a háziúr? – kérdé
13271 27 | megfogta a hölgy kezét, és szelídítő tekintettel nézve annak
13272 28 | gyöngéden, oly szerelmes szelídséggel, mintha mind a kettőnek
13273 2 | különféle fenevadakat emberi szelídségig lealázzon; vagy miután föntebb
13274 15 | a legnagyobb könyörgésre szelídült meg odáig, hogy az eddigi
13275 13 | azért, hogy íme, elköltött a szélkergetőnek utolsó tisztességtételére
13276 28 | botorkázni az utcán, szemközt a széllel. Kalapja mélyen fejébe nyomva;
13277 8 | ahogy az ezeregyéji mesék szellemei egymás fölé kerülni versenyeznek.~–
13278 14 | csókolni ott.~A mese bosszúálló szellemét is akkor fogta ki a szegény
13279 8 | díszkönyvekből, mikben nem a szellemi tartalom, de a metszvények
13280 17 | Halálom után beállok kopogó szellemnek… Elbújok önnek az asztalfiókjába…
13281 Elo| rajongó kedélyű, ábrándos szellemű, ahogy ugyanazokat pszichológice
13282 8 | selyemfátyolát arcára kapta a szellő, de tündéri karcsú termete,
13283 11 | rongyokkal meg színehagyott szellős tüllanglais-val felcifrázva;
13284 24 | köszönheti.~A „cserebogár szélmalma” csakugyan fortélyos mestermű
13285 23 | szenvedély rögeszméje képezi, s szélmalmát ugyanazon szenvedély örök
13286 24 | levelibéka, sebesen, mint a szélmalom szárnyai, akkor a gyermek
13287 28 | dacosan nekifeszíti mellét a szélnek, másszor meglódul a titkos
13288 29 | akkor a címe sem létezett, szélsőbalnak hítták, állt tizenhárom
13289 14 | ismeretével!~– Ahá! Ön nevezetes széltoló! Még az udvariasságról is
13290 14 | Hiszen azt sem tudhatták még: szélütés érte-e vagy megháborodott?~
13291 19 | alatt vannak, s a lejárt szelvényekre most már akárki hitelez.~–
13292 20 | rettegek az égzengéstől, mégis szembejöttem rá, hogy veled lehessek.
13293 10 | mondottakat. A háziúr könnyel szemében jött eléje megköszönni a
13294 20 | nyugtalanít!~– Te! Arcod, szemed, tekinteted, kezed szorítása,
13295 20 | kebledből kitör; a könny, mely szemedben vágyakat árul el, az ajk,
13296 20 | érzéked mondja ezt neked? Szemeddel láttál, füleddel hallottál
13297 7 | egyszer lépni, kikaparom a szemedet, kitépem a nyelvedet, összetörlek,
13298 24 | feketével hímzés megrontja szemeik világát; hanem aki vállalkozik
13299 2 | fürkésző szemekkel tekinte szemeimbe, mintha még valami egyebet
13300 3 | Mikor ismét felnyitottam szemeimet, egy vastag boltozatú szobában
13301 15 | elpirult arcáról, nedvesülő szemeiről, hogy kezd bosszús lenni.~
13302 3 | volt, az orléans-i szűz; a szemekben a szenvedély, melynek nem
13303 18 | kedvesem. Mert ön olyan szemeket tud vetni az emberre, akit
13304 22 | embernek, laikusoknak, profán szemeknek Lemming jegyzékeit; kompromittálta
13305 8 | hogy mindig csak harmadik személyben beszélt róla.~– Lemming
13306 19 | gőzhajón megfizettették velem a személydíjt, s így nem vagyok láthatatlan
13307 6 | fogják többet a kegyelt személyek közt emlegetni. Kicsiny
13308 3 | felhasználni – csak hogy szeretteik személyét egy darabban kaphassák ismét
13309 15 | Egyébiránt nálunk nincs személyfogság adósságért.~– Ma nincs,
13310 10 | jövedelemadónak, földadónak és személykeresetadónak. Mennyi háborúpótlék jár
13311 11 | mellett. Igen tudományos egy személynek mutatá be magát.~Mikor aztán
13312 21 | beszolgáltassam, nem válogatva személyökben, ki úr, ki paraszt, akár
13313 2 | egyik városból a másikba. A személyzet úgy ismert már, mint saját
13314 24 | gyakorolt. Hogy a társulat személyzetéhez nem tartozik, azt tudták.
13315 27 | Te, bűnöm! Mit akarsz szememre vetni? Magadat?~– Magamat! –
13316 7 | elnyelni a hajótörötteket. Szemenszedett népek voltak, akiknek csak
13317 20 | szóra. A szűzérzet egész szemérmes iszonyata állta el minden
13318 10 | jelenlétemben valaki a női szemérmet megsértse: az az én magánügyem,
13319 22 | szerencsemérlegéhez: de soha egy szemernyit sem a fiaméhoz. – Ezt jegyezze
13320 21 | egy ilyen veszendőbe ment szemétért.~Gierig úr abban érezte
13321 15 | tiszta búza volt-e, vagy szemetes, konkolyos, üszögös olcsó
13322 7 | zuhatag, követ, sarat és szemetet hömpölyögtetve magával.
13323 28 | ablakaikhoz az utcák megbontott szemétkupacait; a háztetők levert cserepei
13324 2 | öreg értően hunyorított szemével, sokszor látott az utóbbi
13325 25 | a gyászt, a siralmat, a szemfedővarrást, a betegápolást, a tébolycsillapítást,
13326 24 | társasághoz tartozik. Betanult szemfényvesztés az egész, a közönség elbolondítására.
13327 25 | kék szalagokkal…~…Még a szemfödél van hátra…~…Abban kellett
13328 16 | Jól járt, akinek ez már szemfödele volt.~No, de még erre mind
13329 13 | eladja a kriptáját meg a szemfödelét, s még egy kicsit hazajön
13330 13 | forint.~Harter Nándor gyöngéd szemhunyorítással köszöné meg Malvinának ezt
13331 24 | A család betegei ismét szemlátomást javultak.~Hanem harmadnap
13332 3 | életutainkon; egyik-másik szemlélő játszott és szerepelt benne –
13333 13 | virágában.~A bírálat és néma szemlélődés közepett egyszer csak bejön
13334 12 | Ilonka, ki aggó irtózattal szemlélte e szörnyű átváltozást atyja
13335 8 | papírokat, megnézte őket puszta szemmel is, azután meg aranykeretű
13336 11 | festett ábrázatjával s korom szemöldeivel.~No, még ilyen aprópénzzel
13337 7 | szemei forogtak, arca égett, szemöldökei össze voltak húzva, a haja
13338 11 | és durva piros festékkel, szemöldökeik holdformára feketén korommal.~
13339 20 | szótlanul állt, és összevont szemöldökkel nézett fel a magasba, mintha
13340 24 | felkelt az asztaltól egy szőke szemöldökű katonatiszt, ki eddig hallgatag
13341 22 | neki ellenemben? Ez az ön szempontjából, természetesen, igen nagylelkű
13342 20 | megsebesített leánya ágyánál. Szemrehányásokat szórt magára és a gondviselésre,
13343 2 | hogy mire használta ezt a szemsugárt.~Legelőször és mindenekfelett
13344 3 | találkozni: mert akadnak szemtelenek, akik az ő nevét is felveszik;
13345 14 | az már csak mégis nagy szemtelenség volna, ha még azt is elegzekválnák
13346 20 | a munka nem tetszik. Én szemtül szembe, lábat lábnak vetve,
13347 Elo| megtörténhettek; itt körülöttünk, szemünk láttára végbement dolgokat,
13348 12 | véve fel, mely a beesett szemüregek sötétjét még kísértetiesebbé
13349 2 | állva, orraikra csíptetett szemüveggel, mint az igazi arszlánok;
13350 27 | rá azzal a delejező hideg szemveréssel, és nem felelt semmit.~Harter
13351 6 | fáról leszedni; lesznek nagy szénaboglyák, amikben kedvükre lehet
13352 9 | biztatták, nekioldalgott egy szénaboglyának, ott leheveredett, ha addig
13353 7 | televényes agyagban? Hány font szénának felel meg egy mázsa burgonya?
13354 15 | vett kenyérrel, pénzen vett szénával, szalmával kell végig kitartanunk.
13355 24 | azon is volt mit nézni. Oly szende, oly valódi volt elpirulása
13356 20 | nem volt oly kevély, de szendébb, hajlékonyabb, mint eddig.
13357 26 | a Harter név úgy be van szennyezve, hogy azt egy koldus leánya,
13358 23 | az árnyékát sem tűrheti a szennynek nevén. Nem is kétségeskedik
13359 13 | felöltöztek talpig feketébe, a szentatyák is mindent megtettek, ami
13360 16 | templomba ment, ott hallott szentbeszédeket a Bibliából; ha pedig meg
13361 17 | maradni. Nem zsenírozom a szenteket odafenn, sem az elkárhozott
13362 16 | úgy, mint a másiknak, így szentelem fel a názárénus kátét; átkozott
13363 18 | rá írott törvényeink, de szentesíti az alkotmányos szokás.~Egy
13364 Elo| blaszfémia! – kiált fel a szentimentalizmus. Hisz a szerelemnek még
13365 7 | egyszerű dolog. Bizony nem szentírás az. Minden ember érthet
13366 12 | Biblia sem tiltja, – de a Szentírásban sem olvastuk, hogy ahol
13367 2 | onnan Velencébe, onnan fel Szentpétervárra, aztán megint végig valamennyi
13368 16 | odamennek papjaikhoz a halotti szentségeket felvenni, s aztán járnak
13369 16 | nemcsak tolvajok voltak, hanem szentségtörők is! Teljes a hitem, hogy
13370 23 | Lemmingnek, de a katolikus szentszék nem ismeri e viszonyt másnak,
13371 17 | ottveszünk. A nehézlovasság szentül beleragadt volna a feneketlen
13372 8 | háborodjék. Ha gondolnád: mit szenvedek, mikor fejeden főkötőt látok,
13373 20 | a szó olaj volt a hölgy szenvedély-lángjára.~Vak dühvel szökött a leánynak,
13374 20 | gondolnak.~A nő önfeledt volt szenvedélyében; nem tudott, nem látott
13375 3 | tűzfénynél, idegen hangok, idegen szenvedélyek ádáz ordítása közben. Magam
13376 18 | dolgot; nem gyújtogat tilos szenvedélyekkel, nem rabol szíveket; nem
13377 15 | pirosruhás mozdulatai egész szenvedélyességet árultak el, oly szenvedélyt,
13378 15 | szenvedélyességet árultak el, oly szenvedélyt, amilyen csak egy nő tagjait
13379 20 | Malvina, s a nekiszabadult szenvedélytől lihegő kebellel állt oda
13380 18 | jobb, ha csak egyedül szenvedem végig az élet kínjait stb.
13381 20 | őrizzen meg minden nőt hasonló szenvedéstől. Én kívánom önnek, hogy
13382 16 | mértékben mentek a szegény szenvedők zsebébe, és csak azért jutottak
13383 12 | s majd elfelejtjük, amit szenvedtünk. – Hát ne essék az úr kétségbe!~
13384 27 | Malvina?~A bankár tompa, szenvnélküli hangon felelt rá neki.~–
13385 27 | ott?~A bankár ugyanazon szenvtelen hangon válaszolt rá.~– Várja
13386 27 | azokkal a hideg szemeivel szenvtelenül arcába nézett. Ez a tekintet
13387 15 | főkönyvéből.~Mintha bizony egy szépasszonynak csak egyféle kulcsa volna
13388 3 | capitano: őrizkedjék ön a szépasszonyoktól.~Majd kiszalasztottam a
13389 23 | töltéscsinálásra, s melyiket a szépasszonyra. Van miből megtéríteni.~
13390 19 | Akiket én láttam, mind igen szépek voltak.~– Talán szebbek
13391 23 | ékíteni a sírt, s tudott szépeket álmodni a sárban fekve.~
13392 19 | képében, s csapja nekik a szépet sorra, mint hajdan itthon.~–
13393 29 | s közel százhatvan kötet szépirodalmi munkámat adta át a nagy
13394 8 | elárult szoborszerű idomai szépnek és ifjúnak hirdetik.~Csak
13395 14 | diákok maradnak. Különösen a szépnem irányában mindig a boldog
13396 15 | celebritások s a főváros szépségei. Valamelyik helyi lap közölte
13397 24 | vegyest, s bírálgatták a város szépségeit.~– Én már tudom, ki ő –
13398 16 | emléket, csecsebecsét; szépségek, kiket rang, vagyon, szívnemesség
13399 21 | az elöljáróságnak, hogy szépszerével lecsendesíti; újságba pedig
13400 24 | aranyból volt egészen. Még szépült, meg ragyogóvá lett ebben
13401 13 | Csak a kipusztulhatatlan szerbtövis az út két felén, mely nagy
13402 Elo| oltsák, az éhséget sületlen szerekkel. – Azt tartom, hogy ezek
13403 1 | választott szerelem bolondja, a szerelembolond elnökkel esténkint gyűléseket
13404 2 | kevesebb baj volna a földön: a szerelemmel. Egy ilyen orangutánpofa
13405 8 | kibírták egy nő tekintetét, aki szerelmében őrjöng.~– És most tudod
13406 20 | hozzám jönnöd. Csak ma ne! Szerelmedben volt valami, ami hasonlít
13407 20 | mennydörgése alatt vétkezem szerelmemben hozzád! Hiszed-e már, hogy
13408 20 | jössz, ilyen időben?~– Az én szerelmemre… nincsen rossz idő! – válaszol
13409 20 | kihíresztelhetnélek, mint becstelen szerelmest, kiirthatnálak a világból,
13410 Elo| szegényei között, hogy az ő szerelmét örökké emlegessék. S minthogy
13411 13 | Egyébiránt meglehet, hogy ez a szerencséd.~– Van egy német színdarab
13412 20 | hódolatra indít. Bélteky úr szerencséjének igen örülök; neki szívemből
13413 14 | ehhez a házhoz. Ön családja szerencséjét alapíthatja meg. Néhány
13414 22 | súlyt adhat fiam ügyvédének szerencsemérlegéhez: de soha egy szemernyit
13415 15 | fogadott, hogy nagyon örül a szerencsének, hogy őt meglátogattam.
13416 21 | hírnevéből nekünk is van már szerencsénk ismerhetni: Gierig úrra,
13417 15 | Harter Angyaldynak:~– Én szerencsésebb voltam, mint ön. Kaptam
13418 15 | hogy azok a felsegített szerencsétlenek nem léteznek sehol; hanem
13419 10 | mielőtt szólna, már elmondta a szerencsétlennek, ki vele találkozott, hogy
13420 6 | feljegyezte, ha erényeiket, ha szerencsétlenségeiket számba vette, azt mondják
13421 10 | kösse fel újra kardját. A mi szerencsétlenségünk ne legyen tetézve azzal,
13422 10 | hálával mi tartozunk.~Ilonka szerényen meghajtá magát a tiszt előtt,
13423 24 | mozdulatlanul állt ott, szerepéből egészen kiesve, zöldre festett
13424 Elo| történeteket, mikben akik szerepelnek, derék, okos, nevezetes
13425 3 | egyik-másik szemlélő játszott és szerepelt benne – anélkül, hogy tudta
13426 24 | folytatta a félbehagyott szerepet, minden bravúrját elővéve
13427 Elo| összehalmozva tart az emberi szív szerepléséről a világtörténelemben. Beszélhetnék
13428 2 | Bizonyosan szórakozottság volt a szereplő hőstől, egy akarata elleni
13429 18 | szelíd és nemes; aztán engem szeress; aztán majd lassankint egymáshoz
13430 Elo| inkább meghalt, mint hogy őt szeresse, s kit inkább megölt ő,
13431 19 | embernek dolgoznia kell, hogy szeressék.~Malvina végre nagyot nevetett.~–
13432 Elo| megölt ő, mint hogy mást szeressen. Ez csinos tárgy volna,
13433 13 | a megtestesült jóság és szeretet. Ezt tudod te is igen jól,
13434 10 | válfajt a feltaláló iránti szeretetből a legfent előrebocsátott
13435 24 | van emberi nyugalma, van szeretete emberek iránt.~Ilonka különös
13436 24 | mintha ember volna, okosan, szeretettel beszélnek hozzá, megmagyarázzák
13437 15 | vetőmagkölcsönről. Elhiszem, hogy azt szeretné megkapni nagyon. Tőlem az
13438 20 | szeretsz, akit nem szabad szeretned; akit én szeretek.~Ilonka
13439 18 | mert ha legalább engem szeretnél, családod boldogságát egy
13440 8 | udvarias.~De úgy hiszem, szeretnénk arról is valamit hallani,
13441 2 | most vetélytársam bőre, ki szeretőmet elrabolta, ott van kiterítve
13442 18 | legyen közöttünk bíró, hogy szerette-e valaha gyermek apját-anyját
13443 3 | felhasználni – csak hogy szeretteik személyét egy darabban kaphassák
13444 6 | tanúskodik, hogy szülei nagyon szerették egymást.~Mikor letörlék
13445 18 | szeretni! Hanem az, hogy nagyon szerettetni. Ha nekem azt mondanák,
13446 1 | Köztük voltam. Annyira szerettük egymást, hogy noha írók
13447 23 | számára valami állomást szerezne, tán Bécsben a kancelláriánál;
13448 3 | számomra toborzási irodát, szereztek impresszáriót, megismertettek
13449 16 | magad lelkét, s diadalt szereztél az enyimnek. Legyen neked
13450 16 | egy talyiga, hamar be van szerezve.~Ilyen álmai voltak Böskének,
13451 16 | az édes visszatorlást ne szerezze magának, hogy nekiinduljon
13452 18 | hogy egy kis időhaladékot szerezzen magának.~Különösen ádázul
13453 7 | hanem a hozzá való anyag szerfölött emberi.~Nem is beszélek
13454 22 | azon csináljon tetszése szerinti csokrokat. – Elemér könnyelmű
13455 16 | elcsapatik, becsukatik. A szerkesztők pedig értesíttettek, hogy
13456 18 | írva, mely levél után lett szerkesztve ama hírlapi tudósítás is;
13457 13 | könnyen jár az ilyen falusi szerszám; s bement az udvarra.~Nem
13458 9 | lerakott kantárját, hogy szerszámozza fel vele; s ha közeledett
13459 3 | eszményképem, egy kézcsókjára szert tehessek.~– No, ez bizony
13460 13 | senkit, s azon kezdi minden szertartás nélkül, hogy:~– Jesszus
13461 13 | emberre nézve, mintha temetési szertartáson kellékek lajstromát sorolják
13462 14 | különösen nekem ezzel a szertelen amerikai krinolinnal.~–
13463 2 | egészen felgyógyultam, hogy őt szerteszét tépte a vadállat. Velem
13464 3 | hullottak a malom felé, s szerteszórták magok körül sziporkáikat,
13465 13 | körül asztagok, boglyák; a szérűkön nyomtattak, szórtak; itt
13466 13 | Az egész udvar, az egész szérűskert üres, egy szál szalma nem
13467 7 | körüljárni az udvart és szérűskertet; a kutyáknak kenyeret adott;
13468 3 | értem, már akkor javában szervezkedtek a legitimista szabadcsapatok,
13469 13 | neki egy ismerős hang:~– Szervusz, papa, nem haltam ám a tengerbe!~
13470 26 | s nevemet átkos vagyon szerzése vádolja; ma már nem vagyok
13471 16 | tudom, hogy nem állna ebbe a szerzetbe.~– Pedig ő is velünk vagyon,
13472 16 | is kifogytak, a zárdák, a szerzetek pincéiben sem volt semmi
13473 16 | hagyd ott ezt a bolond szerzetet, akkor rád várok, ha hat
13474 14 | lovászmesternek.~– Áll az alku. A szerződés: szabad reggelizés nálam –
13475 24 | ellen. Ilonka formaszerű szerződést kötött. Mindennap nyolc
13476 13 | Lemming úr a kormánnyal szerződött. Az ilyen úrtól nem lehet
13477 24 | lettem vele; most ide vagyunk szerződtetve mind a ketten a cirkuszhoz
13478 2 | pillanat, egy vadállati szeszély, s mit védi e bájos termet,
13479 2 | Néha jobb, néha rosszabb szeszélyben volt; voltak esetek, amikor
13480 18 | aki családja boldogságát szeszélyből összetépi! Hogy ő az, aki
13481 2 | nem lesz engedelmeskedő szeszélyében.~Amint Karolin belépett
13482 20 | lelkednek, minden mozzanatát szeszélyednek, és mégse ismernélek?~–
13483 14 | már annyira kedvet kapott szeszélyéhez, hogy nem hagyott békét
13484 18 | boldogságát egy oktalan szeszélyért össze nem tépnéd.~Ilonka
13485 14 | aranyalmát termő fává lett egy szeszélyes úrhölgy fantáziájának tündér
13486 16 | lósóska gyökerei, fűrészpor, a szeszgyárak mosléka, hulladékok, mik
13487 20 | s hosszú, fekete fürtei szétbomolva terültek el a szőnyegen.~
13488 7 | hogy egyszer valahára már széteregetheti régóta gyűjtögetett rakétáit;
13489 14 | hogy megy alattam a világ, szétkaptam a két kezemmel, meg akartam
13490 13 | brisztolpapír-gyászlapok szétmentek az egész országba; a cselédek
13491 22 | megmenteni a zászlót. Azután majd szétnézhetünk, hogy mi volna még megmenteni
13492 3 | megpillantó a kebelemen szétnyílt csontszelencét, s egy vékony
13493 10 | több katonája is; de mind szétosztva hasonló ellenségverési hadműveletre.~
13494 7 | a szeme közé nevettek és szétszaladtak, s messziről csúfolódtak
13495 8 | zeng. És te még fürtökben szétszórva viseled azt. Nem gondolod
13496 2 | ki. Tízezer frankot kért széttépett unokahúgáért. Ennyit bizton
13497 25 | egy könyv volna, amit ha szétterjeszt, olyan sokat olvashat belőle.~
13498 11 | ura parancsára cselekvé, szétverve a tolakodó semmirekellőket.~
13499 8 | mely őt egy egészen új szférába vezette át, Angyaldy úr
13500 18 | ki nem találja! A bűbájos Szfinx széttépi apróra, hogy aztán
13501 26 | az asztalra. – Te engem szidalmazni jössz-e?~– Csendesen, uram.
13502 25 | elhagyott. Akkor én az eget szidalmaztam szégyen és kétségbeesés
13503 17 | mondhassam: nézz ide, és szídd tele kebledet a levegővel.~
13504 13 | neki semmit a szemére. Én szidhatom, mert jó vagyok hozzá, de
13505 13 | végigtáncolt volna.~– Csak szidj és korholj, jó kismama!
13506 13 | és szemeit lesüté. Hadd szidják!~Hanem az utolsó szóknál,
13507 24 | történet. Amily nagy mértékben szidta azokat a gézengúzokat, akik
13508 12 | hogy mért nincs még jobban. Szidtuk a gazdát, nem kíméltük jószágát,
13509 9 | miként Robinson névtelen szigetén.~Van istenáldotta föld.
13510 7 | Lakosait, mint Robinsont a szigetre, úgy hajigálta ide mindenféle
13511 8 | Dunának egy része, a ráckevi szigettől kétfelé osztva, és aztán
13512 10 | utolsó pontig kérlelhetlen szigorral végre nem hajtom: a magas
13513 7 | ház falára; s ha Ilonka szigorúan akarta őket fogni, a szeme
13514 13 | gyeppad volt, most csak szikár domb. Arra leül az ifjú,
13515 3 | odacsapott bennünket egy sziklához, s én az övembe rejtett
13516 3 | sem álltak addig a kiugró szikláig, amely a malomból jöhető
13517 Elo| azután még sokáig „szeretők sziklájának” hítták azt a helyet, ahol
13518 Elo| Regélhetnék a mór „szeretők sziklájáról”, hová egyszer üldözött
13519 8 | kanyarulatához ért, hol sziklák, bokrok eltakartak előle
13520 3 | a malomba őrletni?~Mi a sziklaútban meghúzódva vártuk a küldetés
13521 15 | percben hozzáért volna, tán szikrákat idézett volna ki belőle.~
13522 24 | oldalról a másikra, szemei szikráznak, azután pajkosan megugrik,
13523 15 | szemei titkos delejességtől szikrázók, egész termete egy élő,
13524 18 | asszony!~Lemmingné szemei szikráztak e szónál.~– Az ember ura
13525 18 | mint nemes keblű s igen szilárd jellemű ifjú állt hírben.
13526 14 | sehonnai öregapja, mikor Sziléziából egy paruplival ide bejött
13527 8 | szedve; és aztán egy szerény szilke aludttejjel és egy megszelt
13528 3 | elfutottam az olaszok iránti szimpátiáimtól; ha ők Garibaldit imádják,
13529 13 | mindig az adóssal fognék szimpatizálni, s a hitelezőt marasztalnám
13530 13 | szerencséd.~– Van egy német színdarab is, melynek az a címe: „
13531 16 | kisasszonyok tanultak be színdarabokat, játszottak, énekeltek,
13532 13 | hat fonálnyira a tenger színe alatt.~– Hát semmit sem
13533 11 | tulipiros rongyokkal meg színehagyott szellős tüllanglais-val
13534 23 | ráismert. Ráismert a papír színéről, illatjáról, mielőtt a kéz
13535 21 | láttam önnél sokkal jobb színésztül. Készüljön az útra.~Lemmingtől
13536 10 | hogy tudja változtatni a színét a feketéssárgától a legvörösebb
13537 10 | most is, de a düh kékveres színével orcáján, s amit most mondott,
13538 29 | munkámnak.~Wallner, berlini színháztulajdonos (afrikai útleírásáról emlékezetes
13539 15 | Észak-Amerikába a regényed színhelyét.~Pedig valóban és voltaképpen
13540 15 | az?~Egy jelenet az olimpi színjátékokból.~Két hölgyalak állt egymással
13541 15 | leshelyemet, ahonnan e tündéri színjátékot néztem végig.~S már most
13542 24 | kétszer-háromszor körülnyargalta a színkör fövényét, benézett minden
13543 24 | kegyednek minden estére, melyen színkörünk egy páholyában végignézi
13544 24 | groteszk produkcióihoz, s a színlapon állandó tért foglalt ez
13545 2 | ágyban hevertem, midőn a színlapot hozták. A hirdetmények közt
13546 24 | láthatja. Ha holnap kitesszük a színlapra: „Filosof recognising his
13547 9 | belőlük szokatlan idomzatú s színpompájú virágok, miknek senki sem
13548 3 | forró homlokomat. Nemsokára színről színre fogom őt látni. –
13549 26 | az az igazi.~Elemér az, színtelen fekete ruhába öltözve.~Komoly,
13550 10 | szőke haja és bajusza volt, szintoly szemöldei és szempillái,
13551 13 | valami furkónak gyúrt fakó színű ismeretlen tárgyat.~– Ez
13552 24 | bronzszobrok, mik rézzöld színük alatt komoly indulatok vonásait
13553 3 | szerteszórták magok körül sziporkáikat, ahol leestek. Néhol már
13554 24 | nem törődik az orra alatt sziporkázó tűzijátékkal. Jön aztán
13555 9 | virág lesz, s midőn a virág szirmai lehullanak.~Szabad volt
13556 8 | édességét; kezei az „élek-halok” szirmait tépve kérdezik: „szeret?”, „
13557 8 | inte férjének, s csendes szisszenést hallatott.~– Csak hagyjon
13558 16 | Böske még a kifutó leves sziszegését sem vette észre, úgy elbámult
13559 11 | karjai szívósak. Az egyik szitkozódik, a másik könyörög. Igazán
13560 9 | szerette is őt mindenki.~Száz szitkozódó, veszekedő férfi közül egy
13561 10 | utolsó csepp nedvet is ki nem szítta belőle, ezt mondja róla
13562 23 | Harter, fogain keresztül szíva a léget; – ma délelőttre
13563 20 | vívóiskolák segédszere, a szivacs és árnika-festmény. Belemártotta
13564 20 | árnika-festmény. Belemártotta a szivacsot a festménybe, s betömte
13565 15 | volt osztva, mindegyik egy szivar számára, s azokban vékony
13566 10 | fénymázas lábtyűket visel. Szivarfüstjén megismerni a legfinomabb
13567 17 | és közel. Hanem a mocsár szivárgó ereiben piros habarék folyik,
13568 15 | megpróbálni, kérem, mert kitűnő szivarok, s nehogy elajándékozzon
13569 15 | emlékül fogadom.~– No, és a szivarokat milyeneknek találja kegyed? –
13570 10 | azokból az átkozott kapadohány szivarokból, amiket a magas erarium
13571 10 | egy kis tüzet!~– Nem ég a szivarom.~– Hisz az imént még égett.~–
13572 10 | elő.~– Miért nem?~– Mert szivarozni akarok.~– Odabenn is lehet.~
13573 10 | Gierig úr meglátta a folyosón szivarozó kapitányt, s barátságosan
13574 11 | hideg ázalag.~Gierig úr szivarozva dűlt a folyosó mellvédjére,
13575 10 | intést, s visszadugta a szivartáskát keblébe. Mentek aztán a
13576 8 | hordozza fehér nyakán a szivárvány tört darabjait briliánt
13577 2 | csattant.~„Helyedre, szolga!”~A szívdobogása megakadt, aki ezt látta.
13578 9 | nézi; pedig neje és leánya szívdobogva nézték őt hálószobájuk ablakából.~
13579 20 | azt! Te tudod, hogy én a szívedbe látok. Hasztalan tanulmányoztam
13580 8 | Látod, minek tartod a szívedet otthon? Hagynád nálam; én
13581 24 | jellemzé, ahogy csak romlatlan szívek szokták tartogatni elfogadott
13582 18 | szenvedélyekkel, nem rabol szíveket; nem gyilkol gyanútlan ártatlanságot;
13583 7 | mert másutt már sehol sem szívelték meg őket.~A számadó juhász
13584 22 | felháborodottan Harter.~– Nem! Csak szívélyes ittmarasztalás. Lemmingnének
13585 23 | szolgálatára.~Az ajánlat szívélyesen fogadtatott.~A Lemming-féle
13586 20 | szerencséjének igen örülök; neki szívemből kívánom, hogy boldog legyen,
13587 3 | lelkesedve szorítám arcképét szívemhez: „Igen, igen! Egy királynét,
13588 13 | Arról a nagy kőről, ami szívemről esett le. – Elemér gyöngéden
13589 18 | alatt meg kell szakadni szívének.~– Anyám – szólt tűzben
13590 21 | kapitány úr most velem közölni szíveskedett?~– A legutolsó elfogott,
13591 15 | már nem veszem igénybe a szívességét.~Hát Lemming úr annak még
13592 23 | egyszer kérem önt arra a szívességre, hogy vegye a tokot magához.
13593 18 | Seperjük ki az „ilyen” szívfájdalmas emberek után a szobát! Éjjelenkint
13594 18 | mondtam-e előre, hogy a szívgörcsei megérkeznek erre az órára?~
13595 18 | levelét fogod kapni, melyben szívgörcseit fogja jelenteni, mert megbánja
13596 18 | stb. – régi nagy bajom, a szívgörcsök visszatérte stb. stb. ily
13597 18 | ifjú nem panaszkodott már szívgörcsökről: azok egészen elmúltak nála.
|